Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-22 / 249. szám

6 """"" . . —­jT háborús JCondonbatj. A Berliner Tagebktt a 'háborús Angliáról és. Londonról való meg­bízható hirek szerzése céljából egy tekintélyes semleges alattvalót kül­dött ki Angliába, aki Londonban szerzett érdekes tapasztalatairól az alábbiakban, számol be: Hogy az angol főváros a háború alatt nagyon lényeges változásokon ment keresz­tül, az hamar észlelhető. Az anyagi élei kevésbbé van érintve, de kediélyVilágát ille­tően London -más várossá lett. Üzlet és szórakozás volt a .háborúig az angol fővá­rosi életnek a két sarkpontja. A szórakozá­sok hajhászása a lakosság egy bizonyos rétegénél onlég nemi csappant meg. A szín­házak, kávéházak, klubok és tánchelyiiségek ugyanazt a képet nyújtják, mint a háború előtt, de ez csak külső és fölszínes "hangu­lat, melyet már az is fékez, hogy az üzlet' élet egyáltalán nem virágzik mindenütt egy­formán. A két évvel azelőtt kiadott jelszó: „Business as usual! (Üzlet mint rendesen!) ugyan igen dacosan, büszkén és vigaszta­lóan hangzott, de ma már senMsem hisz benne. Az üzlet a valóságban és sok tekintet­ben nagyon is .„szokatlan". A gombamlódrá termett hadiipar mindenféle válfaja termé­szetesen virágzik, de sok szakmában, az üz­leti menet ugyancsak közepes, egyik-másik meg épenséggel szünetel. A katonaság az utcai életiben nagy sze­repet .látszik. Mindenfelé khaki,, de tarka egyenruha is. Ezerszámra láthatók a kato nák, magánosan, párosan és csoportosan, sapkájuk hetykén hátrálva, láthatóan a leg­rózsásabb szabadságos "hangúkban. Köztük sok karcsú tiszt csinos botocskákkal. Sok az erősen barna, kanadai és ausztráliai, akik­első pillanatra megkülönböztethetők az an­goloktól. Ind radzsák is láthatók szürke tiszti, formaruhában, turbánnal a fejükön, akik után itt is megfordul egynéqiely em­ber. Francia tengerésztisztek sem ritkák. A félig gyógyult sebesültektől csak ugy nyüzsög minden. Szép délutánonkint -a nagyvárosi élet a Pic­cadillyben, Bond Streeten. Coventryn ép oly tarka és- élénk mint annakelőtte. A be­vásárlásait Végző hölgyvilág három és hat között ellepi az utcákat. Tömegesen állanak az elegáns kirakatok előtt és a külvárosi tea­házak tul vannak zsúfolva. Az idegen azt hihetné, hogy a nap ezen óráiban London megszámlálhatatlan embertömegének nincs komolyabb élethivatása, mint hogy tőle tel­hetően mulasson. A teaóra idején az összes finomabb szállodákban jó zene. A színházak és mozik délutáni matinéin ötven pfenning­ért egy-egy adag tea tejjel, cukorral és kaláccsal kapható. Az embernek az a be­nyomása, hogy ha megszűnnék a tea-beho­zatal, az nagy katasztrófa lenne Angliára. De mindez, mint mondottam, csak kül­sőség. Sok amellett tanúskodik, hogy a gazdasági élet terén nem minden vág össze. Meglepő gyakran olvashatók e feliratok: „Az üzlet feloszlik" és „Végeladás." Neve­zetesen a nem épen előkelő ékszer- és luxus­üzletek azok, amelyeknek a tulajdonosai elszámították magukat. A sajtó takarékos­sági kampanyának meg vannak a maga kellemetlen gazdasági következményei. Ez' a kampány arra való, hogy megakadályozza a fölösleges behozatalt, amely természete­sen nem szabályozható ezen szempont sze­rint. Jó a forgalmuk a divatárus és termé­szetesen fényes az élelmiszer és hadi cik­kekkel kereskedő üzleteké. A csődök száma nagy, naponkint átlag harmincöt, de sajnos nem. tudom, mekkora ezek száma békeidő­ben. Az építkezés Londoniban csaknem tel­jesen pang. A tőke húzódozik tőle és a ta­nult .munkásokban is nagy a hiány e téren. A még kapható munkásokat itt-ott a Zeppelinektől okozott károk ja­vítása foglalkoztatja. , Láttam egy színházat és egy áruházat, me­lyet az első támadások egyike csaknem tel­jesen szétrombolt, de mindkettő Csaknöm teljesen újjáépült már. A belvárosban az élet a Themsén sokkal csöndesebb mint a háború előtt és a kis gőzösök forgalma is ugyancsak alábbhagyott. A .hidakon való enormis forgalom a régi és a gyalogjárók és kocsik végtelen áradata a szokott, lebi­lincselő képet nyújtja. A tömeg legkedve­sebb forgalmi eszközei, az automobilok, minden utcában közlekednek és sürün van­nak megrakva polgári személyekkel és ka­tonákkal. Ezek fokozódó kedveltséginek fő­oka: a bérkocsik és autók hiánya, illetve ritkasága. Szép napokon, ami Londonban ritkaság, ugy tüniik fel, mintha bőségesen volnának az autók, de amint esik az eső, rögtön el vannak kapkodva. A legrosszabb a helyzet a szinház után. A színpadokon tréfálkoznak is ez autótlan állapoton. Ez ok­bői nagyobb a forgalom a földalattin is. Az elegáns magánfogat, a londoni utcai forga­lomnak ez a fénypontja, sokkal ritkábban látható. Némelyek irtóznak most attól, hogy gazdaságukkal hencegjenek és a magán­autók tulajdonosainak be kell érniök a nekik kiutalt gazolin-adaggal. Az autóséták na­gyon meg vannak nehezítve és a társas, ki­rándulások motorkocsikon kimondottan és szigorúan be vannak tiltva. London valóban szlép parkjai e nyáron is a nyilvános gyülekezések színhelyei vol­tak. Beszédeket tartottak itt a növekvő drágaság ellen és nem volt hiány a háború folytatása elleni demonstrá­ciókban sem. Figyelemreméltó, milyen messzire ment ilyenkor a rendőrség passzív magatartása. Nem nitkán látni vasárnap délutánonkint ezekben a parkokban 10—15 ezer főnyi tö­meget, amely gazdasági bajairól tanácsko­zik. A hatóság ezeknek szabad folyást en­ged s nyilvánvalóan azon az állásponton van, liogy ezek a gyűlések a nép hangulatai számára alkalmas elvezetők és mivel úgyis csak platonikus jellegűek, nem okoznak kárt. A nemzeti élet bizonyos hagyományai a megváltozott viszonyok mellett sem tagad­hatók meg. Az előkelő világ most is lóháton találkozik a kora reggeli óráikban a Hyde Parkban, fiatalabb tagjai persze kihakiba bújtak és francia földön vannak. Sokuknak a gyászjelentését a lapokban lehetett olvasni. Az utcákon még mindig szcmbetünőek a háborús plakátok. Az általános védköte­lezettség dacára még mindig olvashatók felhívások az önkéntes belépésre. Takaré­kosságra 'és hadik'ölcsön jegyzésére szóló felhívások minden sarkon olvashatók. „An­glia elvárja, hogy mindenki eleget tegyen a kötelességének!" és „Férfiak és fiatalembe­rek kerestetnek a flotta számára." A takarékossági propaganda főleg az aikoholra való költekezés ellen fordul, de kikel a szokásos nyári utazások ellen is. Maga a parlament is felszólította a népet, hogy mondjon le a szokásos szüneteiről s a parlament mindjárt utána — megkezdte a szünetét. Az utasforgalom tényleg csökkent, sok nyaralóhely heteken át üresen állolt, egynémelvikét sebesült katonák iidiilőottho­nává alakitották át. A szállodákban nem volt hiány a sző­Éj a cirKttsz! Vasárnap, .1916. október 29. vetséges és angolbarát semleges nemzetek fiaiban. Asztalnál hihetetlen nyelvzavar uralkodott, amelyből azonban a német ab­szo'ure hiányzott. Maidenbead, ez az üdülőhely különösen vasárnaponkint nagyon élénk volt, a Them­se tele volt jachtokkal, motor csónakokkal és más vizi jármüvekkel. Itt tényleg az volt az ember benyomása, 'hogy az angol nép egy része számára a háború „messze, na­gyon messze van." Tagadhatatlan azonban, hogy a védkötelezettség behozatala fordu­latot idézett elő a hangulatban. Gallovich Jenő elmozditása a Demkétől. (Saját tudósítónktól.) A Demke igazgató­sági tagijai a vasárnapi közgyűlést megelő­zően szombaton délután öt óraikor Árlrny Kálmán elnöklése alatt ülést tartottak. Az ülésen Scossa Dezső iigyvezető-alelnök ismer­tette az elnökségnek a közgyűlés elé terjesz­tendő jelentését és a belügyminiszter leira­tát, amellyel az egyesület módosított alapsza­bályait jóváhagyta. Dr. Becsey Károly, az egyesület ügyésze közölte, Ihogy az elnöki tanács javaslatára a legutóbbi ülésen elhatározta az igazgatóság, ihogy Gallovich Jenő főtitkárt elmozdítja ál­lásától. Javasolja, hogy ezt a határozatot ter­jesszók a vasárnapi közgyűlés elé. Dr. Balassa. Ármin nem zárkózhat el an­nak a konstatálásától, hogy Gallovich Jenő jelentékeny szolgálatokat tett az egyesület­nek ós a Demke további kulturális munkája is az ő kezdeményezésén alapszik. Ha ugy áll a dolog, hogy nem lelhet tovább megtartani állásában, akokr függesszék fel a határozatot addig, amig az ítélet jogerős nem lesz, mert jogerős birói ítélet nélkül senkire sem lehet hátrányos következtetéseket levonni. Igaz, ihogy a Demke vizsgálata a főtitkár ellen be­fejeződött, amikor a bünpör megkezdődött, de a pör abnormisan keletkezett, mert a sajtó előbb itélte el, mint a biróság. Nem tartja helyesnek, hogy az egyesület nagyobb erköl­csi súllyal nehezedik rá, mint szükséges. Is­mételten ajánlja, hogy várják meg a jogerős birói Ítéletet. Dr. Pálfy József: Ha ;fel is mentik Gallo­viclhot, akkor sem akar olyan ember, aki visz­sza fogadj a. Dr. Becsey Károly közli, hogy a javasla­tot nem a birói itélet alapján hozták, hanem az egyesületben megejtett vizsgálat alapján. Az igazgatóság elfogadta a javaslatot és a vasárnapi közgyűlés elé terjeszti. Bemutatták még az egyesület 1914—15. évi számadásait és az 1916—17. évi költség­előirányzatot, majd Scossa Dezső az egyes, let munkatervét ismertette. A munkatervben az osztályok és fiókok működéséről, az anal­fabéták oktatásáról, a szabadoktatási előadá­sokról, daloskörök alakításáról, ifjúsági egye­sületek ós iskolai napközi otthonok szervezó­isóről, iDemke-könyvtáraki létesítéséről, a Demke óvodáiról, háziiparosztály.airól, nép­internátusok szervezéséről van részletes je­lentés. A munkatervet a vasárnapi közgyűlés elé terjeszti az igazgatósáig. Zalpaltassa cipőjét bármely cipésznél H O PJES duplatalppal.

Next

/
Thumbnails
Contents