Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-21 / 247. szám

2 3DÉLMAG Y AfiORSZ AiG Szombat, 1916. október 21. Preventív rendszabályok. A Délmagyarország más helyén olvasható. hogy a városi tanács pénteken délben rendkiviili ülést tartott, hogy különösen a rókusi kerületben föltépett tifuszos megbetegedések ügyében az óvóintézkedések foganatosításáról tanácskozzék. A hatóság a szükséges rendszabályokat életbe léptette, a város veszélyeztetett területein védőoltásokat rendelt el és általában mindent megtett annak az érdekében, hogy a tifuszos ragályozások tovaterjedésének gátat vessen, nehogy a betegség járványszerüen lépjen föl. Ez Idő szerint a tifuszos megbetegedések szórványos jellegűek, a helyzet aggodalomra egyáltalán nem ad okot. de a hatóság épen azért teszi meg az óvóintézkedéseket, hogy a város ' .kosságát a veszélytől megóvja. Ha a lakosság a hatóság utasításainak a saját érdekében szigorúan megfelel, bizonyos, hogy a tifuszos ragályozások nem fognak mutatni aggasztó tüneteket. A közönséget a háború nagyobb •önfegyelmezésre és óvatosságra szoktatta. A város lakossága bizonyára kellő komoly^ sággal és nyugalommal fogadja a hatósági intézkedéseket ebben az esetben iis és nem esik túlzásokba egy irányban sem. Az ijedtség — amire semmi ok nincsen — ép oly elhibázott dolog lenne, mint a lelkiismeretlen közömbösség a körülöttünk settenkedő veszedelemmel szemben, amelynek elhárítása mindnyájunknak kötelessége. A védekezés .módjairól a hatóság a megfelelő formában tájékoztatja a közönséget. Szükséges, hogy a hatóság utasításait mindenki kövesse, . ímert csak igy tudjuk magunktól távoltartani a tífuszjárvány rémiét. Ezt teljes nyíltsággal jelentjük ki most, a midőn még járványról szó sincs, amikor ,még te'hát az óvóintézkedések szigorú foganatosítása a járvány fellépését megakadályozhatja. Leplezetlenül figyelmeztetjük a közönséget a súlyos következményekre, lia nemtörődömséggel szabad utat enged a rágályozáso'knak épen azért, hogy a bajt igyekezzünk megelőzni. SemYni értelme nem volna annak, hogy hallgatással elmellözzük a tények jelentőségét. A közönség jól tudja, miről van szó és a farizeuskodó megnyugtatásnak épen ellenkező hatása szokott lenni. A lakosságot az ilyen indokolatlan megnyugtatás! kísérletek izgatják és rémitik el rendszerint, ami természetes, mert a közönség azt hiszi, hogy valami nagv veszedelmet titkolnak előtte. Ily esetekben — mint a mostani is -— sokkal célravezetőbb az őszinteség. Nem palástolni kell a bajt, hanem meg kell szüntetni. Ez az egyedüli okos és komoly cselekedet. Ezek a szempontok késztettek bennünket arra, hogy a szórványos jellegű tiifuszmegbetegedések ügyét szóvátegyük és rámutassunk a védekezés szükségességére. Tehetjük ezt aunál is inkább, mert ez idő szerint — .hála Istennek >•— komolv baj nfecs és minden remény meg van arra, hogy nem is lesz. De ehez múlhatatlanul szükséges, hogy az óvórendszábályokat mindenki tartja meg, ahol a hatóság elrendeli, az oltásokon mindenki megjelenjék és senki ne vegye könnyedén, az óvóintézkedéseket, amiért közvetlen veszedelem nincsen. Az egyénnek nemcsak önmagával, hanem a közzel szemben is vanna'k kötelességei. Különösen a mostani súlyos időkben, amidőn a közegészség ügye életbevágóan nemzetii érdek. Az egészség védelme most oly szent kötelesség, amelynek elhanyagolása veszélyezteti a nemzet fennmaradását és késlelteti a háború győzelmes befejezését. Aggodalomra — hangsúlyozzuk — ok nincsen. Az óvatosságra azonban feltétlenül szükség van. A védekezés .módjait ismerjük. A veszedelmes ragályozás elterjedését meggátló fegyverek birtokunkban vannak. Rajtunk múlik, liogy a betegség csiráit elfojtsuk. De ez csak ugy lehetséges^ ha a lakosság érvényt szerez a hatósági intézkedéseknek. A védekezés most ueimicsal? önző érdek, hanem parancsolóan fontos hazafias kötelesség. aBBSBBBBBaaBBBK 'jasBCBBBaaBigaisBNiaccBBBBütigftBSBSBBwBaBrmaaeBKfl Dobrudzsában megélénkült a harci tevékenység. BERLIN, október 20. A nagy főhadiszállás jelenti: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: A Dobrudzsa-arcvonalon meg élénkült a harci tevékenység. Macedóniai arcvonal: Egy, kezdetben eredményes szerb támadást a Cserna-könyökben megállítottunk. A Nidze-planinától északra és a Doiran-tótól délnyugatra az ellenség részelötörései meghiúsultak. LUDENDORFF, első föszállásmestsr, /Közli a miniszterelnöki sajtónsztálv 1 BUDAPEST, október 20. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Nincs jelenteni való. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. SZÓFIA. A bolgár Vezérkar jelenti október 204káról: Macedóniai harcvonal: A florina—monasztiri vasútvonal mindkét oldalán élénk ágyúzás. A Cserna-hajlásban az elkeseredett harc tovább tart. A szerbek különös szívósságot fejtettek ki, hogy előbb re jussanak. Valamennyi támadásukat tűzzel vagy ellentámadással visszavertük. Az ellenség ama kisérlete, hogy Tarnovo falut elfoglalja, meghiusult. A Belesica-Planina lábánál szétszórtunk egy ellenséges századot. Az ellenséges tüzérség bombázta Szeresz városát. Román arcvonal: A Dobrudzsában tegnap élénk, kölcsönös tüzelés volt a vasútvonal és a tenger között. Románia integritása forog kockán. Csapataink tiz kilométerre benn vannak Romániában. Bein, október 20. Bukarestből jelentik a Times-mk: A központi hatalmak tiiz hadosztályt vonták össze az erdélyi fronton, azonban eddig nem birták .megtörni a románok ellenállását a határszorosokban. Kétségbeesett erőfeszítéssel igyekeznek átvonulni ,a predeáíli szoroson, hogy elérhessék a Buzeu-völgyet. Áthatolva a predeáli szoroson, birtokukba vehetnék a gazdag Prahova völgyet, amely óriás fontossággal bir petróleum-forrásai miatt. Az ellenség egy másik had,müveilettel azután. elfoglalhatná a Buzeu-völgyet és igy minden közlekedést elvághatna Moldvaország és Bukarest közt A Temps katonai kritikusa irja: A románok energikusan ellenállnak Falkenhayn támadásainak, azonban Brassótól délnyugatra mégis vissza kellett vonulniok egészen Bukarig, amely már tiz kilométernyire van a határtól, a kompolungi uton. Föltétlenül szükséges, hogy Oroszország nagy erősítéseket küldjön Romániának, mert különben csakhamar csorbát szenvedne integritása. Oroszország nem ad mnniciót Romániának. Sajtóhadiszállás, október 20. Hir szerint fracia és belga imérnö'kök érkeztek Bukarestbe, hogy az ipartelepeknek municiógyárakká való átalakítását végrehajtsák. A román hadvezetőségnek a municiókérdés nagy gondot okoz, mert az oroszok saját iól felfogott érdekükből és a saját muniaiógyáríásuk nagy nehézségei folytán nem hajlandók municiókészleteik egy részét Romániának átengedni. Francia és román mérnökök Anglia kívánságára indultak el Romániába, hogy ennek a román hadsereg szempontjából való rendkívül fontos 'kérdésnek megoldását siettessék. / A válság meg! oldása elé, ,tekintettel az ország kis iparára j és nagy munkáshiányára, a román vezér| kar szkepszissel tekint. Bukarestet oroszok védik. STOCKHOLM, október 20. Pétervári jelentés szerint Bukarest erődítményeit a legnagyobb orosz ágyukkal szerelték fel. A védösereget orosz csapatokkal megerősítették. A román tisztek parancsot kaptak, hogy az orosz tisztek parancsának feltétlenül és minden tekintetben engedelmeskedjenek. Bukarestben nem tudják, hogy a király hol tartózkodik. A nép között beszélik, hogy a király családostul elhagyta Romániát. A görög válság. ZÜRICH, október 20. A Seeolo jelenti Athénből: Fournier tengernagy közölte a görög kormánnyal, hogy 20.000 embert szállítanak partra Athénbe és a város megszállása mindaddig fog tartani, mig Görög ország nem vall szint. Zürich, október 20. A Schweizerische Telegrafen-lrifoümatidn jelenti Genfből: Tengerészkörökben elterjedt hirek szerint amerikai hajóraj befutása a Pireuszba a legközelebbi időre várható. Ez a hajóraj már egy idő óta a kisázsiai vizeken cirkál. Az amerikai hadihajók szükség esetén az Athénban levő amerikai polgárokat fölveszik fedélzetükre. Pireuszi vállalkozók megbízást kaptak, hogy az amerikai flotta számára megfelelő mennyiségű élelmet tartsauak készen. Zürich, október ,20. Mint a Schweizerische Telegrafen-Information Athénből jelenti, Konstantin király az 1915. évfölyambeli újoncok eskütételénél a következő beszédet mondotta: v Újoncok! Eskütökkel a haza katonái, a király katonái lettetek. De a hiiség egymagában nem elégséges. Fölebbvalóitoknak, vezéreiteknek és ezek utján királyotoknak