Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-21 / 247. szám

•Szombat, 1916. október 21. MttMÁÚt AftOKSZÁií vak engedelmességgel tartoztok. Ha minden katona azt cselekszi, ami neki tetszik és a maga esze szerint ítéli1 meg a haza üdvét, akkor jaj annak az államnak, amelynek ily hadserege van. Különböző dolgokat fognak nektek mondani, hogy elcsábítsanak benne­teket. Ne ihigyjetek azonban ezeknek. Gaz­ságot kö'vetnek el, amelyet a hazafiság 'pa­lástjával takarnak el. Olyan hadseregbe léptek, amelynek szelleme csodálatos, a melyben sok 'hagyomány él, amelyben ben­neteket is át fog hatni az áldozatkészség szelleme. Ne feledjétek, amit mon'dok nek­tek: legyetek hívek, legyetek engedelmesek és bizzatök! Éljen a hadsereg! A király szavait az ifjú vitézek frene­tikus ujjongással fogadták. Sokan megha­tottan könyeztek. A venize'lista sajtó heves támadást intéz emiatt a beszéd miatt a ki­rály ellen s azzal vádolja, hogy pretoriánu­sokat nevel magának. (M. T. 1.) London, október 20. Guthwaite képvi­selő az alsóház ülésén interpelláció alakjá­ban fölhívta a külügyi államtitkár figyelmét arra a nyilatkozatra, amelyet Brktpd fran­cia miniszterelnök tett a párisi görög követ előtt. Nyilatkozatában Briand kijelentette, ihogy Olaszország ellenzi Görögországnak az antant oldalán való beavatkozását. Kérdi lord Róbert Cecilt, ,mi az oka Olaszország ellenzékének és mi az angol álláspont? Lord /Róbert Cecil azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy maga is csak az újságok­ból értesült az emiitett nyilatkozatról, de ezideig semmiféle hivatalos értesítést nem kapott ebben az ügyben. Megjegyzi, hogy az angol , külügyimi misztériumnak nincs is olyan információja, mintha Olaszország el­lenezné a görög beavatkozást. A legköze­lebbi ülésen egyébként kimerítően fog vála­szolni. Outhw.aite kéip'viselő válaszolt erre , s megkérdezte, hogy e nyilatkozatból követ­keztetni léhet-e arra, hogy Görögországnak egy bizonyos időpontban hozzánk való csat­lakozását már ellenezte-e. Olaszország? Sir Eduárd Ca\r,sOji (közbeszól): Vájjon ez a kérdés összeegyeztethető-e az ország érdekeivel? (Tetszés.) Lord Róbert Cecil: Teljesen egy véle­ményen vagyok Carsonnal. Ily kérdést föl­vetni a nem opportunus. Még egyszer meg­jegyezte, hogy a görög kérdést legközelebb napirendre fogják tűzni. Az interpelláló és a ház tudomásai! vették a választ. (M. T. I.) Olasü beismerés. Zürich, október 20. A TagesdnzéljgM jelenti Milánóból: Az Itália terjedelmes tu­dósítást közöl, haditudósítójától az Isonzó­arcvonalról: A tudósitás megállapítja, hogy az osztrák és magyar csapatok ellenállása hihetetlenül SZÍVÓS. AZ előrenyomulás csak lépésről-lépésre történhetik s csak hatalmas ember- és lö'vőszeráldozat árán, amely azon ban alig juttatta az olaszokat közelebb cél­jukhoz. , « v J? hadügyminisztérium rekvirálta a közélelmezési üzem sertéseit (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési üzem egyik legsikerültebb vállalkozása tud­valevőleg az volt, amellyel a közönség leg­minimálisabb zsirsziikségletét akarta bizto­sítani. Ismeretesek azok a nehézségek, ame­lyekkel Balogh Károly épp ennek a tervé­nek 'megvalósítása közben találkozott. A legnagyobb szegedi hizlalókkal Olyan szer­ződést kötött, hogy kihizott sertéseiket köz­élelmezési célokra a városnak adják át, ha számukra a hatóság megfelelő mennyiségű kukoricát szerez. A szerződés a város és a közönség igényeit a legteljesebb mértékben kielégítette, az üzletből még sem lett semmi, mert a közélelmezési hivatalnak nem sike­rült kukoricát szerezni. Az okokat most ne kutassuk, régimült dolgokról van szó, a vá­ros hatósága hihetőleg okult a történtekből és jövőre óvatosabb lesz. A fejsze nyelét azonban mégis sikerült megmenteni, valamennyi kukoricához jutott a város, amit Kovács Sándor, hizlalónak adott át, aki viszont összes sertéseit a vá­ros számára hizíalta. Ez idő szerint 380 ilyen sertés van, köztük nem egy három mázsás. Körülbelül két hét előtt még 28 ser­tés boldog tulajdonosa lett a város. A pol­gármester ugyanis Cveity Radkó és András 24, Szűcs Béla 8 sertésére rekvirálásd jogot 'kért a belügyminisztertől. Szűcs sertéseit a birtokában levő zsirm-ennyis-éggel együtt át­engedte a városnak, Cveity sertéseit pedig négy kivételével, amelyeket házi szükségle­tének fedezésére hagytak meg neki, a bel­ügyminisztérium 158,292. számú rendelte alapján a polgármester , közszükségleti cé­lokra rekvirálta. E idő szerint tehát 408 sertéssel ren­delkezik a közélelmezési üzem, amelyeknek közfogyasztásra való bocsájtását épp a kö­zeli ,napokban akarták megkezdeni. Kétség­telen, hogy ebből a mennyiségből nem fedez­hető teljesen a város egész polgárságának zsirsziikséglete, köztudömásu azonban, hogy a nehéz viszonyok elleniére sokaknak sike­rült házi szükségletre hizlalni, a zsírral való takarékosságra szorítja bizonyos fokig a polgárságot a zsir forgalmát korlátozó leg­utóbbi miniszteri rendelet, a polgármester pedig a zsirutalványok kibocsájtásával épp azt akarja elérni, hogy senki se halmozhas­son fel zsirt és mindenki aránylagosan jut­hasson ehhez az elsőrendű élelmi cikkhez. Szálmiitani kellett azon kiviil arra is, hogy a közönség sem feledkezik- meg kötelessé­géről, az időkhöz írtért szolidsággal és be­osztással fog gazdálkodni. Végül a vérme­sebb raményüek arra is gondoltak, hogy az az egy-két hizlaló, aki tudott sertéseket ne­velni, törődni fog a szegedi piaccal és kö­zönséggel is. Valahogy tehát el lettünk volna látva, amit bizonyát az is, hogy hentesüzletek előtt sahasem volt olyan hatalmas csoportosulás, mint aminők fűszeres boltok előtt támadtak, amikor cukor érkezésiének vette neszét a közönség. A némikép való biztonságnak ezt a kellemes érzését pénteken k-inos incidens zavarta meg.. A hadügyminisztérium magbizásá­ból ugyanis 'a szejgédi Hus- ós Vd­sárpénztár éckvirdltia a Kovács Sán­dornál és Cveity Radkőnál levő öőszes sértéseket, ez a sors érte azt a 2Z0 disznót is, amelye­ket Lichtenegger Gyula hizlalt, természete­sen tisztára magánvállalkozásban. A had­ügyminisztérium ugyanis összeiratta a mo­narchia egész területén a sertéseket. Ugy az összeírás, mint a rekvirálás munkáját a had­ügyminisztérium! meg/bizásából Szegeden, Csanád-, Csongrád- és Torontál-megyében a Hus- .és Vásárpénztár végzi. A Hus- és Vásárpénztártól nyert informá­cióink szerint tegnapelőtt egy bizottság járt Szegeden, ennek figyelmét fölhívták arra, hogy a Kovács- és Cveity-féle sertések köz­ellátásra a városéi. Nem tudni, hogy tör­tént, a Vásárpénztár mégis utasítást kapott a rekvirálásra, amiről pénteken délelőtt ér­tesítette a polgármestert és a közélelmezési hivatalt. A hatóság nyomban intézkedett, a polgármester sürgönyileg fordult a belügy­miniszterhez, informálta telefonon Cicatricis főispánt, aki szintén eljár a közélelmezésre szánt sertések feloldása érdekében. • A hatóságnál egyelőre az a vélemény alakult ki, hogy ezt .a kéllemetlenséget a Vásárpénztár mellőzhette volna. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján mi is ezt hisszük. Viégiil is a hadügyminisztériumtól, vagy annak egyik Szegedre kiszálló bizott­ságától nem lehet kívánni, hogy alaposan tájékozódva legyen a szegedi közélelmezési viszonyokról. Az ügy szálai Szegeden a Vásárpénztárnál futottak össze, nem való­színű, bogy egy olyan értesítésének, amely kellő nyomatékkal mutatott volna rá az itt­honi állapotokra, ne lett volna meg a foga­natja. Minden esetre nagyon örülnénk, ha az ellenkezőjéről győződhetnénk meg. A Vásárpénztártól egyébként még a következő felvilágosítást nyertük: — A hadügyminisztérium, intézkedését nekünk végre kellett hajtani. Vass igazgató Budapesten van és eljár a feloldás érdeké­ben, amit a hatóság is megtett. Valószínű, hogy a Kovács-féle 380 sertés a város ren­delkezése alatt marad, a Cveitytől rekvirált sertésekkel azonban aligha történhetik ez meg. Ha pedig magasabb érdekek a rekvi­rálás fentartását kivánnák, akkor a belügy­minisztérium bizonyára gondoskodik arról, hogy más sertéseket kapjon a váras. fillért fizet ÜPÍI, ÉH8MPÖ8Í, RÚPÍI!-UtU 14­grammonként PISGHUt Aranyért Korzó-kávéház illett TEI.iT •

Next

/
Thumbnails
Contents