Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-17 / 218. szám

3 BÉLMAG YÁHÖKSZ ÁG Vasárnap, 1916. szeptember 17. Dobrudzsa. A Nemezis könyörtelenül sújt le a minden becsületről megfeledkezett román nemzetre, amely rövid .néhány év alatt immár másodszor rontott rablómódra türelmes és hiszékeny szomszédai ellen. A győzelem, amelyet a bolgár, török és német csapatok Dobrudzsában arattak, döntő, sürgönyzi Vilmos császár és jelenti Ludendorff. A szeptember 12-ike óta tartó elkeseredett harcok az ellenség teljes leverésével végződtek, mondja a bolgár vezérkar. A dobrudzsai harctéren az első összecsapás első napjától kezdve megközelíthetetlen fölényben volt szövetségeseink hadereje. Már a tutrakáni, majd a szilisztriai győzelem után joggal ébredhetett a legszebb reménység arra, hogy az a harctéri probléma, amelyet a román árulás felvetett, rövid és energikus elintézést fog nyerni. Egyre leplezetlenebből állt a világ előtt, hogy a prédára éhes Románia elsiette a dolgát. A visszavonuló ellenséget csapataink üldözik. Négy román hadosztály, egy orosz, egy kombinált szerb-orosz gyaloghadosztály szenvedett teljes vereséget. Körülbelül 150.000 emberből állott tehát az a haderő, amelyet szövetségeseink az Oltina-tó— Caraomer vonalon döntő módon megvertek. Tutrakánnál 28.000 ellenséges katona esett fogságba. Hatalmas haderő küzdhet .ezek szerint a dobrudzsai fronton. Ép azért eldöntetlen egyelőre, hogy mivel siette el Románia a dolgát. Azzal-e, hogy akkor avatkozott bele a háborúba, amikor maga nem volt még kellően felkészülve, vagy azzal, hogy végzetesen rosszul számított, a mikor ugy gondolta, hogy a központi hatalmak és szövetségeseik legyöngült hadereje kényelmes sétát lesz kénytelen engedni nekik Erdély és Bulgária fővárosába. A német császár és a vezérkarok óvatosak a stilizálásban. Azt, ami szeptember 12-ike óta Dobrudzsában történt, ők jelentik ezekkel a szavakkal: döntő győzelem koronázta meg az energikusan és ügyesen vezetett hadmüveleteket — a harcok az ellenség teljes leverésével végződtek — csapataink a megvert orosz-román haderőt üldözik. Ha a kudarcnak ezt a méretét a megvert seregek nagysága mellé állítjuk, olyannak kell hinnünk a győzelmet, aminő a német csapatok nagy diadalokhoz szokott zászlójához is kevés szegődött .ebben a háborúban. A foglyokat és a hadizsákmányt most számlálják — jelenti a bolgár vezérkar. Hozzánk már a délutáni órákban érkezett jól értesült bécsi forrásból származó tudósítás a foglyok számáról. Hivatalos körök bizonyára súlyt helyeznek arra, hogy ennek a harcnak minden fázisáról hivatalos jelentések informálják a közönséget. Fel kell telhát függeszteni azt a nagyon is érthető és mohó kíváncsiságot, amely a dicső harcok részletes eredményeit is szeretné tudni, mindaddig, amíg Ludendorff, vagy a bolgár vezérkar nem jelenti. A tutrakáni diadal hatalmas erővel terelte a két év óta véres küzdelemben álló felek figyelmét a román harctér felé. Az első erőteljes csapást gyors iramban követik a többiek. Kimerültségünkre .számítottak, ugy hitték, hogy még egy árulás és orvtámadás ellenünk és menthetetlenül a porondon maradunk. Azt gondolták, hogy megbénul ,az edzett kar, mely legyűrte őket. És most a magasba emelkedik, Ihogy az első napok kivédhetetlen lendületével csapjon le vesztett ügyük tolvaj uszályosára, életünk, jelenünk és jövőnk leghitványabb ellenségére. A nyugati harctérről, Kurlandból, Volhyniából és a Kárpátokból, a magas tiroli hegyekből és az osztrák tengerpartról — titáni küzdelmeink mindmegannyi szent helyérő! — a Dobrudzsa felé figyel ragyogó és áhítatos . tekintetünk. Mintha a főharc , terek sokszáz kilométeres frontja helyett az áruló román nép álnok földjén dőlne el a háború sorsa. Bizonyos, hogy ezekbe a harcokba vetették ellenségeink végső reményüket, Mackensen diadalútja oltogatni kezdi ennek a reménységnek, mécseseit. Egyre jobban bontakozik ki annak igazsága, hogy a háborút döntő fordulólhoz juttatta Románia árulása. Az uj periódusban szilárdan helyezzük el' vég hő győzelmünk első véres oltárát, helye; Dobrudzsa. A Karszt-fensikon szakadatlan hevességgel tart a csata. 1 — Az olaszok jelentéktelen BUDAPEST, szeptember 16. (Közli a mhbszltiereilinöiki sajtóosztály.) A Karszt-fensikon a csata egyforma hevességgel szakadatlanul tart. Az olaszoknak a legerősebb tüzérségi és aknavető tűzzel támogatott gyalogsági támadásai újra a Wippach és a tenger közti egész harcvonalra irányultak. A szakasz északi szárnyán az ellenség jelentéktelen térnyereséget ért el. Itt vonalunk San Gratío di Marna-hoz keletre vonult. Máskülönben a harcvonal, hála csapataink szívós kitartásának, változatlan; 500 olaszt foglyul ¡ejtettünk, 3 gépfegyvert zsákmányoltunk. A Wlppaohtól északra a tüzérségi tüz térnyereséget értek el. — egész a Km-ig, a harcvonal legtöbb részére kiterjedt. Egy, Görztöl keletre, a Rózsavölgytől délre fekvő állásaink ellen intézeti támadás füzünkben nem tudott tért nyerni' A Flitsoh-nél is igen megélénkült az ágy"' tüz, , 1 A tiroli harcvonalon az ellenség a Fassanl-gerincekeí támadja. A Glma dl Cevfl Colto—Rondoi-i szakaszon tüzérségünk tüzének hatása megakasztotta az ellenség előretörését. A Caoriolon alpíni osztagoknak a csúcstól nyugatra eső szakadékában sikerült egy támadáspontot elfoglalni. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese ' HÜSZ angol-francia hadosztály erős támadása nyugaton. BERLIN, ¡szeptember 16. A nagy főhadi'sz)ál!lájs jeHieiul i: Albert wiürttenibergi herceg vezértábornagy harcvonala: Amint az előző napokban több jzhen, ugy az ellenség tegnap is eredménytelenül lőtte a tenger felől Westendet. Az Ypern hajlásban és Rupprecht bajor trónörökös vezértábor nagy ihadcsoportjának északi részén az ellenség éilénik tüzérségi és járőrtevékenységet fejtett ki. A Somme-csata tegnap különösen heves volt. Körülbelül 20 angol-francia hadosztály a legnagyobb hevességre fokozott tüzelés után az Ancre és a Somme arcvonal elten erős támadást intézett. Heves viaskodás után Courselette, Marti, Puiche és Flers falukon át visszanyomtak bennün| ket. Comblest erős angol támadásokká' szemben megtartottuk. Tovább délre 3 iSommelg a támadásokat, részben csak közelharcban véresen visszavertük. A Sofl1' metöl délre a Barleuxtől Deniiecourtig vi«z' szavertük a francia támadást; néhány árokfőért folyik a harc. Hat ellenséges repülőt lelőttünk, közii' lük egyet Wintgens hadnagy és Bölke kapitány, aki immár a26-fk repülőgépet tett® harcképtelenné. _ I A német trónörökös arcvonala: ^ Maastól keletre a harci tevékenység, n®' hány sikertelen francia kézigránáttániadá' son kívül, mérsékelt keretek közt maradtLUDENDORFF, első föszállásmestef(Közli a miniszterelnöki sajtóosztály-' A semlegesek uj békeakciója. ' Koppenhága, -szeptember 16. A Berfihgske Tidende jelenti Stockholmból: A Socialdemokraten cimü lap közli Palmstjerna báró 'képviselő egy cikkét, amely hangoztatja, hogy a küszöbön álló miniszteri konferencián. tárgyalni kell a semlegesek helyzetét a béketárgyalások alkalmával. Nem szabad annak megtörténnie, hogy egyik vagy másik nagyihatalmi csoport itt egyedül döntsön. A semlegeseket is meg kell hallgatni. Valószínű, hogy ebben a dologban nemcsak a Skandináv-állámok fognak közösen eljárni, hanem együtt fognak haladni Svájccal és Hollandiával. Zürich, szeptember 16. A Morningpost jelenti Stockholmiból, hogy a hágai békeértekezletet egy előkelő személyiség, akinek nevét és nemzetiségét titokban tartják, arra kérte, hogy közvetítő bizottságot ala'kitson a hadviselő és semleges állalmak tizenöt képviselőjéből, amely munkáját- azonnal Jtezdje meg és a tanácskozás alapjául a jelenlegi helyzetet és a dolgok hihető továbbfejlődését vegye. Dimitrakopulosz nem vállalja a miniszterelnökséget. — A görög válság. — Athén, szeptember 16. DimürakopnW" a kabinet-alakításra vonatközó megbízató visszautasította. Zürich, szeptember 16. A Temps néo" bizalmatlansággal ir a görög kormányvá'" tozásról, mert szerinte a király látszóig.] volt Venizelosz-pártiakból akart kormártr összeállítani, még pedig olyan emberekbo'' akik hiúságból vagy hatalmi vágyból uD' \ lagosan veésenytárjsaj és ellenségei volt<P Ve ni z elosznak. A Temps másik cikkében DimitrakoPj1' löszt meg is nevezi, mint Venizelosz elpóf' ; tolt hivét. A Petit Párisién ugyanerről/1 tárgyról szóló cikke nyijjtan/ megmond.'3' hogy Dimitrakopulosz olyan éles ellentét^3 volt az utóbbi években Venizelosszal, ho£ a kormányra való meghívását nagyon héz helyeselni,