Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-17 / 218. szám

Vasárnap, Í9Í6. szeptember ff. liÉLMAGYABORSZÁG 17. fogarasnál a románok átkeltek az Ollón. fii átkelt ellenséges osztagokat visszavetettük. - hátszegtől délkeletre elfog­laltunk román állásokat. - ijeves ágyuharc a Kárpátokban. BERLIN, /szeptember 16. A nagy fő­hadiszállás jellenti: Lipót bajor herceg ve­zértábornagy hadseregarcvonala: A hely­zet változatlan. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: Csak Kanielniec magaslaton, a Kárpátokban, került a sor élénk ágytthar­coSkra. Egyébként a helyzet változatlan. Erdélyben Fogaras felett a románok át­lépték az Oltót. Fagarastól északnyugatra átkelt ellenséges osztagokat megtámadtunk és visszavetettünk. Lejebb meghiúsítottunk átkelési kísérleteket. Hátszegtől délkeletre elfoglaltunk román állásokat és visszaver­tünk ellentámadásokat. LUDENDORFF, első főszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.; BUDAPEST, szeptember 16. miniszterelnöki sajtóosztály.) Romániai harcvonal: Fogarasnál egy román ezredet, Uiely átkelt az Oltón, visszavetettünk. Kő­halomtól északra biztosító csapataink si­kerrel állták meg a harcokat. A Hátszeg mellett vívott, tegnap már jelentett harco­kon kívül különben nincs más különös ese­meny. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: A Cernl-Ceromos felső folyá­sánál helyenkint heves ágyuharc. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala Terstyánszky vezérezredes hadserege nehéz tüzérségi tüz alatt áll. HOFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Vilmos császár a dobrudzsai döntő győzelemről. Budapest, szeptember 16. A Wolff-ugy­nokség jelenti Berlinből; A császár a fö­császárnöhoz a következö Mackónsem épen mást jelenti ne­kem, hogy a bolgár.töMk és német csa­patok a Dobrudzsában döntő győzelmet atWtak a román és arosz csapatok fe­lett. ' (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Kilenc hadosztályt vertek meg a bolgárok Dobrudzsában. - Bolgár hivatalos jelentés. ­Szófia szeptember 16. A bolgár vezér­f^J TLszeptember ' TntlV " mentén nyu^lom van, csak utrakap városát bombázta eredménytel* Jbl az ellenséges tüzérség A dohról eVeLg mt 6 hÓnap ^-ikén az l^élgmtíZ Z 61 VégZŐdték' * * taink erTlyesen uh~ .^^st, csapa­A f°glyokat és hadi részéről a kövp+u a.harcokba" az ellenség részt; 2 5 7ke? hadosztályok vettek - o., y. és 13 ro hadosztálvok az ewsz™5Ssaa eHoflalásakor a 34.. 36., 74 75 gyal0ghato»'41y. íojezredek két Lm' ' fs 80' szá™ «'a­Kyalogezred, egy tüzérezd'rt'1SS2eSen ki'e°C ezred, a 8. «SL^SÍ "í vártüzérség «égyszdzhatvankét sebesületien .¡sztS fogságunkba, köztük Raszcanu & Mar es orCtT' negyven" u ^ ot karmester és huszonötezer főnyi legénység. A 15. hadosztály parancsnoka, Grigorescu tábornok,"elmenekült. A 16. had­osztály parancsnoka, Todorescu tábornok a Dunába fulladt. Két zászlót, száz ágyút és hatvankét gépfegyvert zsákmányoltunk. A kurtbunár—dobrics— szilisztriai harcokban még tizenöt tisztet és 'háromezer főnyi le­génységet fogtunk el és harminc ágyút zsák Hiányoltunk. Szeptember 12-ig ötszázötven­két tisztet és orvost, huszonnyolcezer főnyi legénységet fogtunk el, két zsászlót, száz­harminc ágyút és hatvankét gépfegyvert zsákmányoltunk. ( Macedóniai front: Az Osztrovo-tótól nyugatra és délnyugatra komoly harcok. Jelentékeny haderők állanak harcban az el­lenség részéről, köztük orosz erők is. A Moglena-szakaszon élénk tevékenység. Az összes támadásokat ellentámadással vissza­vertük, az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztunk. A Vardar jobbpartján nyugalom, a balparton , tüzérségi harc. Selimli falu irányában (mintegy hat kilométerre Gevge­litől keletre) intézett támadásnál sikerült az angoloknak árkainkba behatolni, ellentáma­dással azonban kivertük őket. Régi árkaink birtokunkban vannak. A Tavasica- és Stru­ma-fronton tüzérségi harc. Az Aegei-tenger­parton nyugalom. A bolgárok büntető ekszpediciója Szófia., szeptember 15. A lapok mai cik­keikben fölháborodásukat fejezik ka a romá­nok dobrudzsai rémtettein. A Kambana ezi miondja: A vérláaitó emibermószárlás és az el­égetett ártatlan gyermekek halálhörgés© té­nyével szemben nem ismerünk többé rendes román hadsereget, hanem csak rablóhordá­kat, amelyek ellen nem háborút, hanem bün­tető expedíciót kell vezetni. Az emberiesség nevében ezeket az emberalakba rejtőzött vad­állatokat, amelyek román hadseregnek neve­zik magukat, ki kell irtani. — A félhivatalos Narodni Prava ezt írja: xY szerencsétlen áldo­zatok vére kegyetlen megtorlásért kiált és .az elégett gyermekeik hamva minden egyes bol­gár szivét a boszu érzetével tölti él. Ali nem barbár módon, hanem lovagiasan fogunk megtorlással élni és megelégszünk, ha Romá­nia eltűnt a térképről és csak az emléke ma­rad. miog ennek a nyomorút államnak, amely a legborzasztóbb barbárok fészke volt. Á szorgalmas és józan bolgár nép. (Saját tudósítónktól.) Pirkner János, a zsombolyai kerület képviselője, aki ma itt járt Szegeden, 1899-ben, mint a földmivelés­iigyi minisztérium miniszteri tanácsosa, hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésben bejárta egész Bulgáriát. Miután az egész országban tett útját befejezte, Szófiában az akkori miniszterelnöknél, Grekovnál tisztel­gett. Ennek a tisztelgésnek a lefolyását ek­kép beszélte el nekem: — Ugrón, szófiai követünk, mellém adta egyik kavaszát, hogy az kisérjen el Bulgá­ria miniszterelnökéhez. Követünk azt taná­csolta, hogy a mellém beosztott kavasszal adassam le a névjegyemet és egyúttal tuda­kol tassam meg a miniszteri .titkárnál, mi­kor lesz hajlandó engem a kegyelmes ur fogadni. Ezen utasításnak megfelelően a minisz­terelnökségre hajtattunk, amelynek a föld­szintjén a miniszterelnöki laikás, első és második emeletén pedig a miniszterelnökség hiVatalos helyiségei voltak elhelyezve. A mint a bérpalota elé érkeztünk, követségünk kavasza névjegyemmel az épületbe sietett. Néhány perc múlva visszatért a kavasz, egy tiszteletreméltó, patriarchális kinézésű aggastyán kíséretében. Ingujjban jött a ko­csinkhoz és bemutatkozott: l — Grekov, — majd igy folytatta: — Bocsánatot kérek, hogy az urakat igy fogadom, de ép hordót mostam s nem akartam az urakat váratni! Evvel leszállottunk a kocsiról és az ing­ujjas^ kegyelmes úrral felmentünk a fogadó­szobájába. Gratuláltam ő kegyelmességének az ö bolgár népéhez, mely dacára annak, hogy a legprimitívebb gazdasági eszközök­kel műveli a földjét, .még faekével— vasekét seholsem láttam — mégis az egész orszá­got valóságos kertté tudta varázsolni s mindenütt virágzó rózsaligeteket, dohány­földeket és rizsmezőket láttam, eltekintve a nálunk is szokásos kerti növényektől. Amely nép minden modern technikai eszköz nélkül csupán csak a szorgalma által tud ilyent produkálni, ahhoz a néphez csak gra­tulálhatok a miniszterelnök urnák. Grekov kegyelmes ur erre kifejezte kö­szönetét ezért a dicséretért, amely hivatá­sos magyar szakember részéről jő s azután igy folytatta: — Van azonban a jSzorgalmon kivül az én népemnek még egy sokkal fényesebb tulajdonsága. Leszámítva azt ,a néhány esz­tendőt, amelyet Párisban és Londonban az egyetemeken töltöttem, egész életemet az én népem között éltem le s ezalatt a hosszú idő alatt — ma tul vagyok a hetvenedik esztendőn — /egyetlenegy részeg bolgár parasztot nem láttam. Ezt becsületszavam­ra mondom önnek, uram! Micsoda hatalmas két tényező a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents