Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-17 / 218. szám

Vasárnap, Í9Í6. szeptember ff. liÉLMAGYABORSZÁG 17. fogarasnál a románok átkeltek az Ollón. fii átkelt ellenséges osztagokat visszavetettük. - hátszegtől délkeletre elfoglaltunk román állásokat. - ijeves ágyuharc a Kárpátokban. BERLIN, /szeptember 16. A nagy főhadiszállás jellenti: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadseregarcvonala: A helyzet változatlan. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: Csak Kanielniec magaslaton, a Kárpátokban, került a sor élénk ágyttharcoSkra. Egyébként a helyzet változatlan. Erdélyben Fogaras felett a románok átlépték az Oltót. Fagarastól északnyugatra átkelt ellenséges osztagokat megtámadtunk és visszavetettünk. Lejebb meghiúsítottunk átkelési kísérleteket. Hátszegtől délkeletre elfoglaltunk román állásokat és visszavertünk ellentámadásokat. LUDENDORFF, első főszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.; BUDAPEST, szeptember 16. miniszterelnöki sajtóosztály.) Romániai harcvonal: Fogarasnál egy román ezredet, Uiely átkelt az Oltón, visszavetettünk. Kőhalomtól északra biztosító csapataink sikerrel állták meg a harcokat. A Hátszeg mellett vívott, tegnap már jelentett harcokon kívül különben nincs más különös esemeny. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: A Cernl-Ceromos felső folyásánál helyenkint heves ágyuharc. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala Terstyánszky vezérezredes hadserege nehéz tüzérségi tüz alatt áll. HOFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Vilmos császár a dobrudzsai döntő győzelemről. Budapest, szeptember 16. A Wolff-ugynokség jelenti Berlinből; A császár a föcsászárnöhoz a következö Mackónsem épen mást jelenti nekem, hogy a bolgár.töMk és német csapatok a Dobrudzsában döntő győzelmet atWtak a román és arosz csapatok felett. ' (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Kilenc hadosztályt vertek meg a bolgárok Dobrudzsában. - Bolgár hivatalos jelentés. Szófia szeptember 16. A bolgár vezérf^J TLszeptember ' TntlV " mentén nyu^lom van, csak utrakap városát bombázta eredménytel* Jbl az ellenséges tüzérség A dohról eVeLg mt 6 hÓnap ^-ikén az l^élgmtíZ Z 61 VégZŐdték' * * taink erTlyesen uh~ .^^st, csapaA f°glyokat és hadi részéről a kövp+u a.harcokba" az ellenség részt; 2 5 7ke? hadosztályok vettek - o., y. és 13 ro hadosztálvok az ewsz™5Ssaa eHoflalásakor a 34.. 36., 74 75 gyal0ghato»'41y. íojezredek két Lm' ' fs 80' szá™ «'aKyalogezred, egy tüzérezd'rt'1SS2eSen ki'e°C ezred, a 8. «SL^SÍ "í vártüzérség «égyszdzhatvankét sebesületien .¡sztS fogságunkba, köztük Raszcanu & Mar es orCtT' negyven" u ^ ot karmester és huszonötezer főnyi legénység. A 15. hadosztály parancsnoka, Grigorescu tábornok,"elmenekült. A 16. hadosztály parancsnoka, Todorescu tábornok a Dunába fulladt. Két zászlót, száz ágyút és hatvankét gépfegyvert zsákmányoltunk. A kurtbunár—dobrics— szilisztriai harcokban még tizenöt tisztet és 'háromezer főnyi legénységet fogtunk el és harminc ágyút zsák Hiányoltunk. Szeptember 12-ig ötszázötvenkét tisztet és orvost, huszonnyolcezer főnyi legénységet fogtunk el, két zsászlót, százharminc ágyút és hatvankét gépfegyvert zsákmányoltunk. ( Macedóniai front: Az Osztrovo-tótól nyugatra és délnyugatra komoly harcok. Jelentékeny haderők állanak harcban az ellenség részéről, köztük orosz erők is. A Moglena-szakaszon élénk tevékenység. Az összes támadásokat ellentámadással visszavertük, az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztunk. A Vardar jobbpartján nyugalom, a balparton , tüzérségi harc. Selimli falu irányában (mintegy hat kilométerre Gevgelitől keletre) intézett támadásnál sikerült az angoloknak árkainkba behatolni, ellentámadással azonban kivertük őket. Régi árkaink birtokunkban vannak. A Tavasica- és Struma-fronton tüzérségi harc. Az Aegei-tengerparton nyugalom. A bolgárok büntető ekszpediciója Szófia., szeptember 15. A lapok mai cikkeikben fölháborodásukat fejezik ka a románok dobrudzsai rémtettein. A Kambana ezi miondja: A vérláaitó emibermószárlás és az elégetett ártatlan gyermekek halálhörgés© tényével szemben nem ismerünk többé rendes román hadsereget, hanem csak rablóhordákat, amelyek ellen nem háborút, hanem büntető expedíciót kell vezetni. Az emberiesség nevében ezeket az emberalakba rejtőzött vadállatokat, amelyek román hadseregnek nevezik magukat, ki kell irtani. — A félhivatalos Narodni Prava ezt írja: xY szerencsétlen áldozatok vére kegyetlen megtorlásért kiált és .az elégett gyermekeik hamva minden egyes bolgár szivét a boszu érzetével tölti él. Ali nem barbár módon, hanem lovagiasan fogunk megtorlással élni és megelégszünk, ha Románia eltűnt a térképről és csak az emléke marad. miog ennek a nyomorút államnak, amely a legborzasztóbb barbárok fészke volt. Á szorgalmas és józan bolgár nép. (Saját tudósítónktól.) Pirkner János, a zsombolyai kerület képviselője, aki ma itt járt Szegeden, 1899-ben, mint a földmivelésiigyi minisztérium miniszteri tanácsosa, hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésben bejárta egész Bulgáriát. Miután az egész országban tett útját befejezte, Szófiában az akkori miniszterelnöknél, Grekovnál tisztelgett. Ennek a tisztelgésnek a lefolyását ekkép beszélte el nekem: — Ugrón, szófiai követünk, mellém adta egyik kavaszát, hogy az kisérjen el Bulgária miniszterelnökéhez. Követünk azt tanácsolta, hogy a mellém beosztott kavasszal adassam le a névjegyemet és egyúttal tudakol tassam meg a miniszteri .titkárnál, mikor lesz hajlandó engem a kegyelmes ur fogadni. Ezen utasításnak megfelelően a miniszterelnökségre hajtattunk, amelynek a földszintjén a miniszterelnöki laikás, első és második emeletén pedig a miniszterelnökség hiVatalos helyiségei voltak elhelyezve. A mint a bérpalota elé érkeztünk, követségünk kavasza névjegyemmel az épületbe sietett. Néhány perc múlva visszatért a kavasz, egy tiszteletreméltó, patriarchális kinézésű aggastyán kíséretében. Ingujjban jött a kocsinkhoz és bemutatkozott: l — Grekov, — majd igy folytatta: — Bocsánatot kérek, hogy az urakat igy fogadom, de ép hordót mostam s nem akartam az urakat váratni! Evvel leszállottunk a kocsiról és az ingujjas^ kegyelmes úrral felmentünk a fogadószobájába. Gratuláltam ő kegyelmességének az ö bolgár népéhez, mely dacára annak, hogy a legprimitívebb gazdasági eszközökkel műveli a földjét, .még faekével— vasekét seholsem láttam — mégis az egész országot valóságos kertté tudta varázsolni s mindenütt virágzó rózsaligeteket, dohányföldeket és rizsmezőket láttam, eltekintve a nálunk is szokásos kerti növényektől. Amely nép minden modern technikai eszköz nélkül csupán csak a szorgalma által tud ilyent produkálni, ahhoz a néphez csak gratulálhatok a miniszterelnök urnák. Grekov kegyelmes ur erre kifejezte köszönetét ezért a dicséretért, amely hivatásos magyar szakember részéről jő s azután igy folytatta: — Van azonban a jSzorgalmon kivül az én népemnek még egy sokkal fényesebb tulajdonsága. Leszámítva azt ,a néhány esztendőt, amelyet Párisban és Londonban az egyetemeken töltöttem, egész életemet az én népem között éltem le s ezalatt a hosszú idő alatt — ma tul vagyok a hetvenedik esztendőn — /egyetlenegy részeg bolgár parasztot nem láttam. Ezt becsületszavamra mondom önnek, uram! Micsoda hatalmas két tényező a nem-