Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-15 / 215. szám

4 Í>ÉLkAGYÁRORS£ÁG Péntek, 1915. szeptember 15. kell törekedni, hogy az országos szociális és gazdasági irányban előbbre vigyük. Konstatálja, hogy a német viszonyokkal szemben Magyarországon — és ebben az egész parlament hibás — minden fejlődés stagnál. Azért lépett ki a pártból, hogy az igazságát elmondhassa a jobb- és a baloldalnak is. — Hányan követik? — kérdezik a baloldalon. — Senki! — 'hangzik Serényi válasza. De nem is tartja most fontosnak, 'hogy husz-huszonöten kövessék. Tisza miniszterelnök nincs informálva az ország 'közhangulatáról. A sajnálatos román betörésért a külügyminisztert kell 'felelősségre vonni. Azok, akik a háború két évét átszenvedték, a hivatalnokok, akiknek gyermekei mezítláb járnak és feleségük koplal, azok arra az oldalra fognak ülni, ahol ezek az urak vannak. (A baloldalra mutat.) Serényi azzal fejezi be beszédét, hogy elfogadja Andrássy indítványát. (Zajos taps az ellenzéken.) Serényi beszéde után az elnök szünetet rendelt el. (A további vita.) Kállay Ubu'l: Tiszának és Buriánnak az a védekezése, hogy informálva voltak, csak a pontos pillanatot nem tudták, amikor a támadás bekövetkezik, nem mentség. Adatai vannak, hogy gróf Czernin augusztus 11-én értesítette Mikes grófnét, hogy három hét alatt várható a román hadüzenet. Augusztus 12-ikén feleségét és gyermekeit haza küldte, augusztus 17-ikéu ismét azt irta, hogy két hét múlva kitör a román háború: agusztus 31-ikén, vagy szeptember 1-én. Tehát, mint később kiderült, Czernin csak négy napot tévedett. Ha nagyfontosságú kérdésről van szó, még egy üzlleti vállalkozás is megteszi ilyen esetben az intézkedéseket, hát mennyivel szükségesebb lett volna az intézkedésre, 'ha egy nemzet megmentése forgott kockán. Mulasztás~nemcsak most történt, hanem éveken keresztül. Elmulasztották a közlekedési eszközök fejlesztését Erdélyben, holott a delegációkban számtalanszor követelték a katonai védelmet. A szóló maga több beszédet mondott Erdély érdekében, de hiába. Mai felszólalását azzal végzi: bizik a magyarok istenében, de a bosszúálló istenben is, hogy a magyarok és németek acélkarja meg fogja az oláh betörést torolni. Andrássy javaslatát elfogadja. Giesswein Sándor pártolja Andrássy javaslatát és azt fejtegeti, hogy a külpolitikát feltétlen ellenőrizni kell. Beszédét délután 2 órakor félbeszakitja, mivel az ölnök 4 óráig szünetet rendelt el. (A délutáni ülés.) Délután 4 órakor Szász Károly alelnök nyitja meg az ülést. Giesswein follytatja beszédét és hosszasan birálja külügyi politikánkat. Szterényi József: Ha Erdély földjén egy ellenséges katona sem fog már állani, akkor is fájó érzés lesz az olláh betörés. Ezután kifejti, hogy a Bulgáriával való szerződést már idősebb Andrássy Gyula megcsinálta; ő inaugurálta a balkáni politikánkat, amelytől a méltó utódok eltértek. Andrássy nem a népek, hanem a királyok támogatására épített. Beszélt ezután a párisi konferencia határozatairól, amely — szerinte — ha az antant vesztes marad, csak irott malaszt lesz, de ha győz, megbénítja közgazdasági életünket. Ezért jó előre kelll a közgazdasági összeköttetésünket megalapozni. Elfogadja Andrássy indítványát. Szterényi után gróf Batthyányi Tivadar (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat legutóbbi rendkívüli közgyűlésén, amelyen Bekor IPáil polgármester-helyettes elnökölt, Reök Iván, a társulat igazgató-főmérnöke, terjesztette élő időszaki jelentését. Jelentésében ismertette a szeged—martonosi, a horgos—martonosi és a sövényháza—szeg. di öblözetek alapböfektetési költségeinek fedezésére az állam által kiutalt visszatérítési összegeket. Jelentette még, liogy a sövényháza—szegedi öblözet alapbefektetési költségeiből a likvidáló-bizottság elnöke mintegy ötvenezer koronát törölt a visszatérítendő összegből. A bizottság elnöke azzal indokolta ezt, hogy a törvény szerint ennél az öblözetnél az alapbefektetési őszszegre joga lett volna a társulatnak, de a társulat elmulasztotta ezt a jogát a törvényes időn belül érvényesíteni. Reök Iván megjegyezte, Ihogy az elnök egyoldalú 'határozata ellen felterjesztést intéztek a pénzügyminiszterihez, aki rövidesen dönteni fog ebben a kérdésben. Ajánlotta az előadó, hogy küldöttségileg informálnák a minisztert az ügyről és a levonás mellőzését kérelmezzék. A rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve most jelent meg nyomtatásban. Ebből közöljük Reök Ivánnak erre az ügyre vonatkozó jelentését ia következőkben: A volt s'övényháza-szegedi öblözetet érddklőteg tudvalevőleg a megejtett likvidáció azon elég szerény eredményre vezetett, hogy a bizottsági elnök az 1886. és 1909. é'vek kjözébert eszközölt társulati beruházási költségekből csupán 427.681.37 kor.-át ismert el és állapított meg törvényszerű alapböfektetési költség gyanánt, ellenben mintegy 50.000 koronányi alapbefektetést, amelyből 10.000 Ikoronát az 1888. évi űrvédelem idején, 40.000 koronát pedig az 1890— 91. évek alatt fordított a társulat ujabb védtöltés építési és egyéb nélkülözhettenül szükséges beruházási munkálatok céljára, nem fogadott el és törölte a likvidálandó összegek sorozatából. A tényleg belekvidált 427 szólalt fel. Külügyi politikánkat kritizáljaKöveteli a lengyel királyság visszaállítását. Megemlíti, hogy számos törvényhatóság, élükön Kolozsvár városával, feliratban kérték Lengyelország visszaállítását. A Házban Andrássy, Tisza és mások is melegen foglalkoztak a kérdéssel. De ez még nem elégPártolja Andrássy indítványát. Az elnök ezután megszakítja a vitát. Megállapítják a pénteki ülés napirendjét, a melyen szintén Andrássy és Apponyi javaslatának tárgyalása szerepel. Az ülés ezután este 8 órakor véget ért., ezer 681.37 korona alapbefektetést, mivel ezen öblözetünlk az 1913. évi január Hn életbe léptetett legújabb földadó tiszta jőve-1 delmi megállapítások idejéig maximális meg; j terhelésben állott, a pénzügyi kormánynak a társulat részére, teljes összegében vissza kellene téritenie és pedig annyival inkább, .j mivel — mint már jelentettem — eme tár- j sulati alapbefektetések zöme 20—25 év előtti j teljes összegében az 1910-ik évet megelőző | keletű, ugy, hogy e tételnél maga a kamatveszteség többre mg a veszélyben levő tők? ét tekénél. A bizottsági elnök ur azonban azon érveléssel, hogy nevezett öblözetiink az 1913. év óta érvényben levő ka't. tiszta jövedelmi megállapítások eredménye szerint már kiesett a maximális megterheltség so- 1 iából, ama felfogást érvényesítette, miké'P az öblözet elmulasztotta az időt, a)melyiM'<1 törvény0s jogával élve, ezen aíppbefektátésd 'teljes összegű megtérítését igényelhette volna és ma már nincs másra jogosultsága, minthogy ezen alapbefektetési érték 5 vagyis 21,384.07 korona mint törvényszerű adó alap után 20 %-«ot tevő adó és ennek j 30 %~át tevő ált. jö'v. adó, vagyis összesen 5559.85 koronányi adóvisszatéritésben ré- j sjzesüljön. A likvidáló bizottság elnökének ; ezen egyoldalú elhatározása ellen igen ala* í pos és indokolt felterjesztést intéztünk a j pénzügyminiszter úrhoz, mely a napokban beszerzett információim szerint 'a közelebbi I időben fog döntés alá kerülni. Nagyon kivá' j natosnak tartanám, hogy eme fontos kér- | désben mielőbb küldöttséggel járuljunk K miniszter ur elé és azt a nagy sérelmet, a ] mely ,a sövényháza—szegedi öblözetet fs- j nyegeti, a lehetőség szerint személyes információk nyújtásával is elhárítani iparlkod- j jun'k. A jelentés a közgyűlés tagjai között érthető konsternációt okozott, — mondja a * jegyzőkönyv — és ennek kifejezéseként szinte egyhangúlag az az aggodalom keletkezett, vájjon lehetsége-e, hogy a társulat ; legfontosabb, legnagyobb és legféltettebb öblözetének 'vitális érdekeit a kellő gondos' mindenki küldje be adományát a „DÉLMAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. Támogassuk erőnkön fölül hajléktalanná vált testvéreinket. €gy millió Ijelyett ötezer korona. — Az ármeníesitö társulat küldöttsége informálja a pénzügyminisztert. —