Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-07 / 209. szám

2 DlöLMLAGYAEOESZAG Csütörtök, 19:16. szeptember 7. Magyar Gábor tanítványai. Koslescu Mihály dunaőrbegyi román es • peres, mint a Délmagyarország keddi szá­mában olvasható, a menekülőkkel együtt szintén otthagyta lakóhelyét. Azt újságírók­nak, akik az egyik állomáson a menekülők vonatának indulását várták, feltűnt a mene­külő román pap és beszédbe ereszkedtek vele. Koslescu Mihály magyar nyelven válaszolt a kérdezősködő újságíróknak: — Azt nem tudom, hogy a románok mit csinálnak a papokkal, de azt tudom, hogy engem Magyar Gábor, a szegedi piarista gimnázium igazgatója nevelt és én nem kérek a felszabaditókból. Igy beszél egy román pap, aki a szegedi gimnáziumban járt iskolába és akinek lelké­ben a magyar haza iránt való hűség nagyobb a íajszeretetnél. Igy éreznek Magyar Gábor tanítványai és mindazok, akiket Szeged ma­gyarságának, nemzeti hivatásának varázsá­val bocsátottak útra a szegedi iskolák. Ez a román pap — hivatása mutatja — megtar­totta román nemzetiségét, de megőrizte a\ magyar államhoz való hűségét és ragaszko­dását is és minden szolidaritást megtagad azokkal a fajrokonaival, akik a felszabadítás ürügye alatt el akarják rabolni ennek az ezer éves országnak legdrágább ékességét. Ami­kor ez a román pap ezer és ezer követőjével a menekülök vonatára lépett, a magyarság szivéhez jött közelebb és a magyar szent ko­rona keresztjét emelte ajkához. Magyaror­szág különböző nemzeitségii polgárai igy egyesülnek a magyar haza szeretetében és találkoznak össze hazafiságban a menekülők vonatán. Nemzedékeken át ezrek, százezrek, mil­liók lépik át a szegedi iskolák küszöbét és bocsáttatnak el az életbe azzal a szivbe ol­tott hazaszeretetei, amelyet nem homályosít el a legcsábítóbb alkalom sem. >A próbatéte­leknek nehéz napjaiban, amikor az áldozat­készségben, hűségben és 'hazaszeretetben mindenek megméretnek, Szegednek, az or­szág második városának nemzeti hivatása messze sugárzóan ragyog föl. A magyar gé­niusznak lelke talál szerető otthonra itt kö­zöttünk és Szegeden ez a lélek talán a legerő­sebb. Igy van az hogy akit a szegedi iskola nevelt emberré, az nem -beszélhet máskép, mint Koslescu Mihály, a dunaőrbegyi romá­nok derék esperese. Kikívánkozik belőlünk annak a megálla­pítása, hogy Szegednek, a magyarság egyik legerősebb várának erődítéseit, munícióját és páncéltornyait mostohán szilárdították és gyarapították. Az iskolákat is. amelyek en­nek a várnak a legtüzállóbb erődítményei, kellőképen nemi támogatták. Legutóbb a har­madik polgári iskola felállításának ügye is — lényegtelen differenciák miatt — kudarcot vallott. Pedig az államnak, a kormánynak, az egész országnak a legnagyobb bőkezűség­gel kellene megadnia Szögednek mindent, a mi erősebbé, gazdagabbá tehetné, mert 'Bu­dapest az ország fővárosa, de Szegedet a magyarság fővárosává predesztinálja a nem­zeti öntudat fejlesztésében és megerősítésé­ben oly eredményesen teljesített missziója, a melyre, mint az ország legnagyobb magyar városa, a leghivatottabb. Ezt a hivatást sokkal jobban teljesíthet­né, ha az eddiginél nagyobb megértésre ta­lálna törekvéséinek méltánylásánál. Sok eset­ben volt mellőztetésben része Szegednek oly ügyekben is, amelyek végső hatásukban a nemzeti életnek tartalmát mélyítették volna és nem egyszer állították meg útjában ennek a rjagy magyar városnak az érvényesülés felé törekvő lendületét. Ami erő és energia ebben a városban felhalmozódik, az a ma­gyarságnak erőtartaléka, amelyre minden­kor számítani lehet, ha nemzeti iigy szolgá­latáról van szó. A kormánynak a magyar nemzeti állani megerősödése érdekében mindent el kell kö­vetnie, hogy Szeged törvényhatóságát és polgárságát a város fejlődésére irányuló ak­cióiban támogassa, a város anyagi és szelle­mi gyarapodásának feltételeit megteremtse, Koslescu Mihály az erős, hatalmas, intézmé­nyeibál fejlett Szeged mellett a legékesszó­lobban tesz hitvallást. .BBaaaBaaaaBBaaaaBBaaBeBaaaaBSBBaat" iBBBseaeaaaaaair Velencét és Gradot repü­lőink síkeresen bombázták BUDAPEST, szeptember 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Szeptember ne­gyedikén, este egyik tengeri repülőrajunk Velence és üradó katonai telepeit sikerrel bombázta. Egy tengeri repülőgép nem tért vissza. I1AJÓ1ÍADPARANCSNOKSÁG. A románok elkerülni szeretnék a keményebb küzdelmet. Bccs, szeptember 6. A román harcvoiia­lon a helyzet négy-öt nap óta változatlan maradt. Ennek oka abban rejtőzhetik, hogy a románok, akik tudvalevően a balkáni háború­ban a hiéna szerepét játszották, már csapa­tainkkal való első összeütközésük alkalmával fölismerhették, hogy ezekkel kemény ]küa­delineí kell kiállaniok, amit most is szeret­nének elkerülni, hogy ezúttal is kardcsapás nélkül szerezzenek uj területet. Az orosz fronton, Bukovinában nagyjából tartottuk frontunkat. Ránk nézve sikeres harcok fej­lődtek ki Zborov körül ugy, liogy az oroszok­nak az a szándékuk, hogy iLemberg ellen előretörjenek, teljesen meghiusult. Igen erős orosz itámad^sbk hiusultak meg JVladimir­Volinszki ellen is, ahol csapataink és német szövetségeseink vitézsége nagy sikereket aratott. Az orosz haderő fönyomása nyilván Románia beavatkozása miatt a Kárpátokra nehezedik. (Románia beavatkozása azonban semmiféle változást nem idézett elő az orosz fronton. Az orosz fronton a legutóbbi napok­ban csak lényegtelen dolgok történtek. Ki­váló érdekiiek a román-bolgár határon tör­tént események, amely határnak kétharmad­része mintegy háromszáz kilométer a Duna területén húzódik tova, ahol a Duna nagy sztratégiai akadályt képvisel. A határnak ez az alakulása, a bolgárokra nézve igen kedve­ző, mivel a Bulgáriával szomszédos terep magasabb, míg a román oldalon többnyire mocsaras. Jellemző, hogy Románia erőditő­rendszere csaknem kizárólag oroszország el­len irányul. Egy pillantás a térképre felis­merhetővé teszi, hogy az erődítő csoportok elkülönítik Moldvát Oláhországtól. A román erődiitőrendszer középpontja tudvalevőleg Bukarest, a maga nagy fortifikatorius kikép­zésével. Az ujabb események leginkább Dob­rudzsa felé irányítják az érdeklődést. 250.000 orosz a dobrudzsai fronton. Stockholm, szeptember 6. A tíirsevija Vjedomoszti jelenti Bukarestből: A bolgár­román fronton már megkezdődött az ellensé­geskedés. A románok a Dunaparton néhány bolgár helyet bombáztak. A bolgárok viszo­nozzák a tüzelést. A dobrudzsai frontra az Oroszországban levő szerb önkéntes zászló­aljakkal együtt 250.000 főnyi orosz csapatot rendeltek. A dobrudzsai fronton levő bolgár erődítések rendkívül erősek és minden kívá­nalomnak megfelelnek. A Duna mindkét ol­dalán ugy a román, mint a bolgár parton rendkiviil erős tüzérség összevonása vehető észre, t . I „Görögország tragédiája befejeződött." Berlin, szeptember 6. A semleges kül­földről érkező valamennyi hir megerősíti, hogy Görögország tragédiája befejeződött és hogy most már a négyes-antant vette át az uralmat. A berlini görög követség néhány nap óta semmiféle hirt sem kap Athénból, a mi azt bizonyítja, hogy a posta és távíró tel­jességgel az ellenség kezében van. Ugy lát­szik, Görögországban akkora kavarodás van. liogy már alig fokozható. Már az a tény, mi­szerint több száz ágyúcső irányul a görög főváros ellen, elegendő, liogy a legnagyobb mértékben fölizgassa a népet. VenizelosZ munkája mindazonáltal még nem ért véget Nem elég, liogy hazáiját kiszolgáltatja az el­lenségnek', /hanem bizonyos .garanciákat is kell követelnie Görögország számára, hacsak azt nem akarja, hogy az ország teljesen el­pusztuljon. A királyról a legellentétesebb lii' rek keringenek. Valóban beteg és ki van zár­va, liogy Sarraillal együtt vonuljon hadba. Bern, szeptember 6. A központi hatal­makkal rokonszenvező Buml megállapítja teljes határozottsággal, liogy Görögország hadüzenetétől a központi hatalmakat már legfeljebb napok választják el. Hogy a had­üzenet befejezett tény, az is mutatja, hogy a svájci szövetségtanács már hivatalosan fog' lalkozik a görög háború esetén részére szük­ségkép teendő intézkedéseggel, melyek fő­leg bizonyos kereskedelmi forgalomnak le­bonyolításával is összefüggésben vannak. Zürich, szeptember 6. A Tagesanzeiget jelentése szerint a milánói lapok athéni hí­rei szerint vasárnap óta Larisszából, Korín' toszból és Patraszból a hadseregnek a király melletti és Vcnizelosz elleni nagy tüntetései­ről irnak. Amsterdam, szeptember 6. Megbízható forrásból eredő londoni jelentések a görgg' országi viszonyokról azt közli, hogy Görög­ország a tenger felől tökéletesen blokáM van. Vetiizelosz, akinek nagyszámú angol ós francia segitő áll rendelkezésére, a mult hót közepén Görögország déli vidékén is fórra' dalinat akart felidézni, liogy az antantnak a'' kaimat nyújtson, hogy Athént és az orszói más részeit is megszállja. Az antant-hatah mak követei erre már' előhívtak egy hajórajt partraszálló csapatokkal, azonban a koH ntónynak és a katonaságnak a királyhoz W része megakadályozta a venizelisták üzel­meit a fővárosban. Az antant-diplomaták erre ujabb erőszakos csínyt kíséreltek tnek­amennyiben Venizelosszal együtt Zaimísz' rá akarták venni államlcsinyre. Habár ezutU1 is azt a rendszert kísérelték meg, amely ál antantot Sontiinonál és Bratianunál sikert segítette, Zaimisz kereken visszautasította <>? tjánlatot. Az angol bank csekkjét nem tudtw elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents