Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-06 / 208. szám

Kzerda, 19Í6. szeptember é. MIM A (ÍY A RORSZÁ Ö Görögország válságos helyzete. London, szeptember 5. A Daily Chronicle vezércikkben a következőket irja: Nem nehéz előne .megmondani, milyen hatású lesz görög •Macedónia függetlenségi pdoklamáeiójának a hivatalos Görögország 'magatartására. El kell ismerni, hogy még egy lelkes antantbarát államszövetségnek is nehéz volna pillanatnyilag meg nem történtté tenni egy 12 hónapos németbarát politika következményeit. így a görög hadsereg mitől sem áll távolabb, mint a gyors akcióra való képességtől. Csak legutóbb demobilizálták a 'hadsereget, a magasabb parancsnokságok és a tisztikar pedig átalakulóban van. Az egész hadsereg még jó darabig a dezorganizáció állapotában lesz. Ugyanez a helyzet a nemzettel. Ha a hadsereget újból mozgási tjük, akkor parlamenti választások lehetetlenné válnak. Másrészt az idő sürget. A román offenzívát a szövetségesek szialonikii offenzivá,iával haladéktalanul támogatni kell. A lap a legjobbnak azt tartja, hogy a hadsereget tartsák meg demobilizáit állapotban addig, a meddig az uj választások meglesznek. MTI. Genf, szeptember 5. A párisi Journal jelentése szerint Sarrail tábornok Szalonikinak a királyhoz hü görög helyörségét — ötven tisztet és 1800 főnyi legénységét — fogolynak jelentette ki. A tiszteknek és a legénységnek a számukra kijelölt helyiségekben kell maradmok mindaddig, niig valamely más görög városba való elszállításukra megtörtént az intézkedés. Sarrail tábornok az athéni francia követtől, Guillemintől vár ujabb utasítást, aki Konstantin királynak szóbeli jelentést tett a szalomkii eseményekről. Zürich, szeptember 5. Parisból jelentik: A szövetséges diplomáciának kivánságai abban csúcsosodnak ki, hogy a központi hatal mak valamennyi hajóját távolítsák el a görög kikötőkből. Meg kell továbbá szűnnie annak, hogy a kormányzati szervek antant ellenesnek ismert személyiségekkel összeköt tetősben legyenek. ; GENF: szept. 5. Szerdán ül össze Athénben a koronatanács a király elnöklésével. Hír szerint végleges állásfoglalás történik. Az antant követeli Athén átadását Harc a tengeren. London, szeptember 5. (Reuter.) A Lloyd ügynökség szerint a Dnart, Strathallen és Kelvinia angol gőzösöket elsüllyesztették. A Lloyd ügynökség jelenti Yarmouthból, üogy a Farmatyr kopen'hágai gőzöst elsüllyesztették. A legénységet megmentették, EL Sidyesztették továbbá a Mascotte nevni angol gőzöst is. (M. T. I.) Az amerikai hajóstörvény. , Berlin, szeptember 5. A Wolff-Ügynökség ^epviselője jelenti Washingtonból augusztus du rol szikratávirattal : A képviselőház hozzájárult azokhoz: a módosításokhoz, amelyeket a szenátus a hajós-törvény tárgyában eltagadott. E módosítások fölhatalmazzák a kincstári hivatalt, hogy a vámtisztviselők utján, megtagadja oly hajók papírjainak kiállítását, amelyek nincsenek teljesen megrakodVfl és vonakodnak amerikai szállítmányokat vagy hazai kikötők számára elfogadni. Jzgalmas viták a képviselőházba!] a romén betörés miatt. — Elrendelték a zárt ülést. — (Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) Beöthy Pál elnök tizenegy óra után nyiotta meg az ülést. Ekkor vonulták be az ülésterembe az ellenzék vezérei, akik az ülés megnyitásáig az elnöki 'szobában tanácskoztak. Nemsokára megjelent gróf Tisza István miniszterelnök, akiit a Károlyi-párt lármás tüntetéssel fogadott. Leghangosabb volt a tüntetők között Justh Gyula, aki dühösen gesztikulálva kiáltotta a miniszterelnök felé: — Mondjon le! (Zajos jelenetek.) Az. alvezér példáján indulva a Károlyipárt összes tagja kórusban kiáltotta Tisza felé: — Mondjon le! Elárulták Erdélyt! A Károlyi-csoport tüntetésére a jobb oldal viharos tapssal válaszolt és percek teltek el, annig annyira lecsillapultak a kedélyek, hogy az elnök szóhoz juthatott. Elparentálta a szombaton elhunyt Sághy Gyulát, azután bejelentette, hogy többen kértek és kaptak engedélyt a napirend előtti felszólalásra: igy gróf Ándrássy Gyula, gróf Károlyi Mihály, gróf Zichy Aladár, Pop Csicsó István, Szterényi József és Urmánczy Nándor. (Megismétlődnek a tüntetések.) Az elnöki bejelentés után gróf Tisza István miniszterelnök emelkedett szólásra. A szélső baloldali padsorokban erre újult erővel tört ki a vihar. A miniszterelnök szavait elnyelte az ellenzék lármája: — Mondjon le! Mondjon le! Nem vagyunk kíváncsiak a mentegetŐdzésére! — kiabálta a Károlyi-párt. Fölkiáltások ,a jobboldalon: Hallgassák meg a miniszterelnököt! Huszár Károly: Már az apja azt mondta, hogy tönkre tesz mindent, amihez közel engedik! Tisza: Tisztelt Ház! Kötelességet teljesítek ... Justh János: .Epizódot akar bejelenteni! Tisza: Hadüzenetet jelentek be ... Sümegi Vilmos: Gaz támadást! Tisza: Félig-meddig müveit emberek és nemzetek között, ha háború következik be, azt diplomáciai tárgyalások előzik meg. Lovászy iMárton: Czernin előzte meg! Tisza.- Az az állani is, amelynek támadási szándéka van.... Justh Gyula: Becsapták! 'Mondjon le! — Becsapták! Távozzék a helyéről! — kiáltozzák a Károlyi-párton. Beöthy Pál elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy válogassák meg kifejezéseiket, mert amit a magyar parlamentben mondanak, annak a külföldön is van hatása. Kun Béla: A székely gyermekek és asz' szonyok jajkiáltásainak is van hatása a külföldön ! Közbekiáltások: Miért tartotta Czernint. Mert magyarfaló volt! Ellensége volt a magyarságnak ! Tisza: A magyar nemzet legszentebb érdekei kívánják, hogy... (Nagy zaj.) Elnök: Tessék meghallgatni a miniszter urat! Tisza: Senkinek az intencióit nem gyanúsítom, de gondolják meg a képviselő urak, hogy milyen hatása lesz ezeknek a jeleneteknek a külföldön— A miniszterelnök felé ismét a közbekiáltások áradata zudul. Az elnök folyton csönget. Pozsgay Miklós: Ahoz mit szólnak a külföldön, hogy a románok Erdélyben vannak! Az elnök a folytonosan zajongó Sümegi és Kovácsy képviselőket rendreutasítja, mire lassan eliil a viharos hangulat és a miniszterelnök folytathatja beszédét. (Tisza a román támadásról.) Tisza: Felelek és helytállók mindenért! (Viharos taps jobbfelöl.) Ha elégséges lesz egymás meghallgatása, minden választ megadok, amit megadhatok. A román hadüzenetről akarok beszélni. A világtörténelemben példátlanul áll ez a hadüzenet, amelyet nem előztek meg diplomáciai tárgyalások. Amikor dócsben átadták a hadüzenetet, a puskák már ropogtak a határon. A román támadás időpontja tévedésbe ejthetett mindenkit. Tévedésbe ejtette a szövetséges államok összes hivatott diplomáeiai tényezőit. Azzal tisztában voltunk, hogy a románok készülnek erre a támadásra és megállapítottuk a hadműveleti tervet, előkészületek folyamatba tétettek, de mielőtt ezek befejezést nyertek volna, bekövetkezett az orvtámadás. Senki szive nem íacsarodik el jobban, mint az enyém, határyienti lakosságunk szenvedésén. Bizom benne, hogy Románia sorsát nem fogja elkerülni. (Taps a jobboldalon.) A katonai intézkedések a leggyorsabban folynak, a legrövidebb idő alatt meghozzák a győzelmet. Szövetségeseink erényei ebben a háborúban is tündökölnek. Bízzunk a magyarok istenében. Szmrecsányi György: Bizzuk a magyarságra a védelmet! Tisza.- A magyar nemzet nagy tulajdonságai érvényesülni fognak itt is. Fölkiáltások az ellenzéken: Magyar csapatokat vigyenek Erdélybe! Tisza: Erdélyben magyar csapatok szövetséges csapatokkal küzdenek. Azoknak a csapatoknak, amelyek idegen határon kiizdeneg szintén győzniük kell, hogy Erdélyt a rablók karmai közül kiszabadítsuk. (Hosszas taps balfelöl, zajongás a baloldalon.) * (A napirend előtti felszólalások.) Pop Csicsó István előterjeszti a parlamenti román nemzetiségi párt deklarációját A deklaráció szerint a román nemzetiségi párt mély megdöbbenéssel vette a hirt, hogy a szomszédos Románia hadat üzent, mert lehetetlennek tartolták, liogy Románia az ellen a monarchia ellen törjön, amelyben a dicsőséges Habsburg-dinasztia uralma alatt békés fejlődésben él a románajku lakosság. Lehetetlennek tartották, hogy Románia Oroszországgal szövetkezzék, amely birodalom leginkább veszélyezteli a román faj egzisztenciáját. Egy évezreden keresztül együtt küzdött a román nép a magyar testvérekkel, megvédelmezte hazáját minden ellenséggel szemben. A váratlanul jött hadüzenet nem ingathatja meg Magyarország románajku