Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-06 / 208. szám

4 DÉLMAGYARORvSZÁŐ Szerda, 19i'(j. szeptöinber lí. lakosságát, amely vérét és vagyonát áldozza a hazáért és hit marad a trónhoz és a hazához. Gróf Apponyi Albert: Amidőn a haza integritása ellen orvul'támadnak, az egész nemzet minden energiájának egyesülni kell. Ebben az igazi önvédelmi harcban mindent meg kell tenni a győzelemért. A románok nagy perfidiával leplezték szándékukat és félre tudták vezetni diplomáciai képviselőinket. Tisza azt mondta, hogy a román támadás ártalmatlanná tótelére minden intézkedés megtörtént. Ezek között szerepel talán az is, hogy nem védettek meg az erdélyi szorosok ? Ha pedig előre megállapított terv volt bizonyos erdélyi megyék kiürítése, akkor minden intézkedést meg kellett volna tenni a lakosság kellő időben való elszállítására és vagyonának megmentésére. Ez az a megbocsáthatatlan mulasztás, amit e pillanatban le akarok szögezni. Gróf Andrássy Gyula: ügy tett most Románia, mint nemrég Bulgáriával szemben, amikor hasonló* helyzetben megkísérelte, hogy raboljon.. Ezt a támadást nemcsak vissza kell verni, de meg is kell torolni! A külügyminiszter igon súlyos hibákat követett el hosszú idő óta. Számitani kellett arra, hogy meglepetés történhetik, különösen az utóbbi hetekben. Bratianu megmondta a mi követünknek, hogy amint a katonai helyzet megváltozik, nem tudja megállítani a román közvéleményt. A külügyminiszter tájékozatlan volt. Azzal mentegetik magukat, hogy a német és bolgár diplomaták is csalódtak. Igen nagy különbség van ebben, mert a németek, ha csalódtak is, a határuk intakt maradt. - A bolgárok sem csalódtak ugy, mint mi, mert a románokat véres fejjel verték vissza a határukról. Ezért ingott meg főleg a külügyminiszter iránt amúgy is fogyó bizalom. Az alkotmányt párt teljes erejével igyekezik azon, hogy a nemzet ne ijedjen meg, mert, ha komoly is a helyzet, de nem válságos. De elvárja a párt, hogy a külügyek vezetését jobb kezekre bizzák. Károlyi Mihály: A kormányt indirekt felelősség terheli azért, hogy Erdély teljesen védtelen maradt. Ez a felelősség annál súlyosabb, mert erkölcsi felelősség. A kormány felelősségéből fokozott felelősség terheli a miniszterelnököt mert Berchtold bukását és Burián kinevezését ő idézte elő. A kormány hibát követett el, hogy mikor stratégialiag megváltozott a védelmi vonal, pusztulásnak tette kí a határszéli megyék lakosságát és mérhetetlen gazdasági károkat okozott az országnak. Harmadik éve már, hogy idegen földön, idegen vezetés alatt vérzik a magyar. Most, amikor Erdély került veszedelembe, már nem lehetett ott a magyar katona. Hozzák haza a honvédeket Doberdóról. Beszédét azzal fejezi be, hogy pusztuljanak helyükről azok, akik elkövették a hibákat. Károlyi után Rakovszky István emelkedett szólásra. A legsúlyosabb kifakadásokat mondotta el a külügyminiszter ellen és erősen kritizálta a hadvezetőséget. Gróf Tisza István azonnal reflektált Rakovszky beszédére. Tiltakozik azon beállítás ellen, mintha a nemzet elérkezett volna a végéhez, mintha a végveszedelem közelednék. Maga Rakovszky is kijelentette, hogy bízik a végső győzelemben. Felhivja az ellenzéket, hogy gondolja meg, milyen rettenetes kárt okoz az országoknak a botrányokkal. Utal' arra, hogy más hadviselő államok területein is folyik harc. Ausztria területén is áll ellen« ség és a német szövetségeseknek is evakuálni kellett Kelet-Poroszors'zágot. Mélyen együtt érez a menekültekkel, de nem tud arról, hogy más ország törvényhozásában ily eseményekre adtak volna alkalmat. A románok által megszállott területről mindenki elmenekült. Ugy tudja, hogy a lakosság magával vitte a marha ... Vázsouyi: Marha nagykövete volt az országnak Bukarestben. Tisza (folytatja): ...állományát. Az ellenzék elhalmoz engem támadásokkal és lehetetlenné teszi a védekezést. Nem fogják megakadályozni azonban, hogy az ország erdekében az erőm utolsó megfeszítéséig teljesítsem kötelességemet. A területek kiürítése elő volt készítve, de váratlanul ért a támadás bennünket. (A délutáni ülés.) Délután négy órakor Beöthy Pál elnök újból megnyitotta az ülést. Rakovszky személyes kérdésben szólalt fel és reflektál Tisza beszédére, melyben őt azzal vádolta hogy az országnak kárt okoz. Ezzel szemben felolvas olasz lap-kritikákat a miniszterelnök, múltkori beszédéről. Szterényi József adatokat sorol fel arról, hogy Románia háborús előkészületeiről mindenhol tudtak, csak mi voltunk tájékozatlanok. Karslbadból, hat nappal a hadüzenet előtt hazahívták a román alattvalókat. Nálunk minden óvóintézkedést elmulasztottak Románia ezzel szemben jó előre végrehajtotta Dobrudzsa polgári lakosságának biztonságba helyezését. De mi nem figyelmeztettük székelyeinket. Egy szál ruhában éjjel voltak kénytelenek menekülni. Brassó kiürítését akkor rendelték csak el, amikor a várostól 8 kilométerre már a fegyverek ropogtak. A lakosság a legnagyobb fegyelmezettséget tanúsította, ezzel szemben a vasút megfizettette utazási költségeiket és akinek jegye nem volt, birsaggal sújtották. Az állomásokon megzsarolták a menekülőket. Elismerését fejezi ki a magyar sajtónak, amely azonnal lelkes gyűjtési akciót indított és néhány nap alatt közel másfél millió koronát hozott ösz,sze. Az államnak kellett volna elsősorban cse lekedni. Kívánja, hogy miként Poroszországban, aként nálunk is kártérítést adjon az állam a polgárságnak. i (Urmánczy a német császárhoz fordul.) Urmánczy Nándor: Szive tele van fájdalommal. El se tudja hinni a szörnyű valósaJ got, csak érzi, hogy a bánat fojtogatja. Hatszázezer székely és 170.000 szász lett földönfutó. Székelyeknek futva 'kellett elhagyni tűzhelyüket, aggok, asszonyok és gyermekek menekültek, amíg a székely férfiak hazájukat védték. 27-én egy cseh zászlóaljat állítottak fel a határon. A csehek meg sem próbálták a védekezést, hanem visszavonultak a határtól 10—15 kilométerre. Ott volt egy üteg tüzérség, amely szintén kénytelen volt visszavonulni, mert nem volt muníciója. Maroshévizen a csehek újra szerepeltek: feltörtek az üzleteket és fosztogattak. Mivel e Házban senki nem vonható felelősségre, azért szólal fel, hogy felhivja a német császár figyelmét: ha győzni akar, helyezze gondnokság alá azt a 7—8 tagn társaságot, amely öreg királyunk mellől intézi a monarchia sorsát. Az elnök: Rendre utasítom a képviselő urat! Alkotmányunk értelmében uerri lehet idegen uralkodóhoz fordulni. (Elrendelik a zárt ülést.) Urmánczy: A házszabályok értelmében az elnök intézkedésére nem felelhetek. A miniszterelnök urnák azonban elhoztam a szé-j kely nép üdvözletét! Gróf Tisza István nem akar válaszolni Urmánczy kitételére. Szterényi beszéde sem szolgálja azt a célt, hogy a menekültek nyomorán és szenvedésén segitsenek. Beismeri, hogy a kiürítés egyes helyeken nem ment simán, noha idejekorán megjelölték azokat a városokat, amelyek előreláthatólag az evakuálásnak ki voltak téve. Mostan nagy csapatszállitások vannak folyamatban, a kormány nem érdemli meg a szemrehányást minden tőle telhetőt meg fog tenni a menekültek érdekében. A vidékre irányított menekülteket igaz vendégszeretettel fogadták. Közbeszólások: Ez a nép érdeme! Talán ezt is a kormánynak vindikálja! Az elnök bejelenti, hogy ötvennél töbh képviselő zárt ülést kér. A Ház elhatározza' a zárt ülés tartását. Az elnök negyed órai szünetet ad, amely után kezdetét vette a zárt ülés. A zárt ülésen történtekről a cenzúra minden közlést megtiltott. (Tisza az interpellációk törlését kéri.) A zárt iilés után az elnök ismét megnyitotta a nyilt ülést. A szerdai napirend megállapításának tárgyalásánál gróf Tisza István felszólalt. Kijelenti, hogy a tárgyalások nem helyes mederben folytak. Az ellenzék nem tanusit olyan magatartást, amelyre vonatkozólag a vezérekkel megállapodott. Az interpellációk legtöbbje, különösen azok, amelyeket legutóbb jegyeztek be, káros az országra nézve. Felkéri az interpellálókat, álljanak el a bejegyzett interpellációktól és ne kényszerítsék reá a kormányt, se a többséget arra, hogy akaratának más módon szerezzen érvényt. mindenki küldje be adományát a „DÉLMAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. Támogassuk erőnkön felül hajléktalanná vált testvéreinket! ===