Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-06 / 208. szám

4 DÉLMAGYARORvSZÁŐ Szerda, 19i'(j. szeptöinber lí. lakosságát, amely vérét és vagyonát áldozza a hazáért és hit marad a trónhoz és a hazához. Gróf Apponyi Albert: Amidőn a haza integritása ellen orvul'támadnak, az egész nemzet minden energiájának egyesülni kell. Ebben az igazi önvédelmi harcban mindent meg kell tenni a győzelemért. A románok nagy perfidiával leplezték szándékukat és félre tudták vezetni diplomáciai képviselőin­ket. Tisza azt mondta, hogy a román táma­dás ártalmatlanná tótelére minden intézke­dés megtörtént. Ezek között szerepel talán az is, hogy nem védettek meg az erdélyi szorosok ? Ha pedig előre megállapított terv volt bizonyos erdélyi megyék kiürítése, ak­kor minden intézkedést meg kellett volna tenni a lakosság kellő időben való elszállítá­sára és vagyonának megmentésére. Ez az a megbocsáthatatlan mulasztás, amit e pilla­natban le akarok szögezni. Gróf Andrássy Gyula: ügy tett most Románia, mint nemrég Bulgáriával szemben, amikor hasonló* helyzetben megkísérelte, hogy raboljon.. Ezt a támadást nemcsak vissza kell verni, de meg is kell torolni! A külügyminiszter igon súlyos hibákat követett el hosszú idő óta. Számitani kellett arra, hogy meglepetés történhetik, különösen az utóbbi hetekben. Bratianu megmondta a mi követünknek, hogy amint a katonai hely­zet megváltozik, nem tudja megállítani a román közvéleményt. A külügyminiszter tá­jékozatlan volt. Azzal mentegetik magukat, hogy a né­met és bolgár diplomaták is csalódtak. Igen nagy különbség van ebben, mert a németek, ha csalódtak is, a határuk intakt maradt. - A bolgárok sem csalódtak ugy, mint mi, mert a románokat véres fejjel verték vissza a ha­tárukról. Ezért ingott meg főleg a külügymi­niszter iránt amúgy is fogyó bizalom. Az alkotmányt párt teljes erejével igye­kezik azon, hogy a nemzet ne ijedjen meg, mert, ha komoly is a helyzet, de nem válsá­gos. De elvárja a párt, hogy a külügyek ve­zetését jobb kezekre bizzák. Károlyi Mihály: A kormányt indirekt fe­lelősség terheli azért, hogy Erdély teljesen védtelen maradt. Ez a felelősség annál sú­lyosabb, mert erkölcsi felelősség. A kormány felelősségéből fokozott felelősség terheli a mi­niszterelnököt mert Berchtold bukását és Bu­rián kinevezését ő idézte elő. A kormány hibát követett el, hogy mikor stratégialiag megváltozott a védelmi vonal, pusztulásnak tette kí a határszéli megyék lakosságát és mérhetetlen gazdasági károkat okozott az or­szágnak. Harmadik éve már, hogy idegen földön, idegen vezetés alatt vérzik a magyar. Most, amikor Erdély került veszedelembe, már nem lehetett ott a magyar katona. Hozzák haza a honvédeket Doberdóról. Beszédét azzal fe­jezi be, hogy pusztuljanak helyükről azok, akik elkövették a hibákat. Károlyi után Rakovszky István emelke­dett szólásra. A legsúlyosabb kifakadásokat mondotta el a külügyminiszter ellen és erő­sen kritizálta a hadvezetőséget. Gróf Tisza István azonnal reflektált Ra­kovszky beszédére. Tiltakozik azon beállítás ellen, mintha a nemzet elérkezett volna a vé­géhez, mintha a végveszedelem közelednék. Maga Rakovszky is kijelentette, hogy bízik a végső győzelemben. Felhivja az ellenzéket, hogy gondolja meg, milyen rettenetes kárt okoz az országoknak a botrányokkal. Utal' arra, hogy más hadviselő államok területein is folyik harc. Ausztria területén is áll ellen« ség és a német szövetségeseknek is evakuál­ni kellett Kelet-Poroszors'zágot. Mélyen együtt érez a menekültekkel, de nem tud ar­ról, hogy más ország törvényhozásában ily eseményekre adtak volna alkalmat. A romá­nok által megszállott területről mindenki el­menekült. Ugy tudja, hogy a lakosság magá­val vitte a marha ... Vázsouyi: Marha nagykövete volt az or­szágnak Bukarestben. Tisza (folytatja): ...állományát. Az el­lenzék elhalmoz engem támadásokkal és le­hetetlenné teszi a védekezést. Nem fogják megakadályozni azonban, hogy az ország erdekében az erőm utolsó megfeszítéséig tel­jesítsem kötelességemet. A területek kiüríté­se elő volt készítve, de váratlanul ért a tá­madás bennünket. (A délutáni ülés.) Délután négy órakor Beöthy Pál elnök újból megnyitotta az ülést. Rakovszky sze­mélyes kérdésben szólalt fel és reflektál Ti­sza beszédére, melyben őt azzal vádolta hogy az országnak kárt okoz. Ezzel szemben fel­olvas olasz lap-kritikákat a miniszterelnök, múltkori beszédéről. Szterényi József adatokat sorol fel ar­ról, hogy Románia háborús előkészületeiről mindenhol tudtak, csak mi voltunk tájékozat­lanok. Karslbadból, hat nappal a hadüzenet előtt hazahívták a román alattvalókat. Ná­lunk minden óvóintézkedést elmulasztottak Románia ezzel szemben jó előre végrehajtot­ta Dobrudzsa polgári lakosságának bizton­ságba helyezését. De mi nem figyelmeztettük székelyeinket. Egy szál ruhában éjjel voltak kénytelenek menekülni. Brassó kiürítését ak­kor rendelték csak el, amikor a várostól 8 kilométerre már a fegyverek ropogtak. A la­kosság a legnagyobb fegyelmezettséget ta­núsította, ezzel szemben a vasút megfizet­tette utazási költségeiket és akinek jegye nem volt, birsaggal sújtották. Az állomásokon megzsarolták a menekülőket. Elismerését fe­jezi ki a magyar sajtónak, amely azonnal lel­kes gyűjtési akciót indított és néhány nap alatt közel másfél millió koronát hozott ösz,­sze. Az államnak kellett volna elsősorban cse lekedni. Kívánja, hogy miként Poroszország­ban, aként nálunk is kártérítést adjon az ál­lam a polgárságnak. i (Urmánczy a német császárhoz fordul.) Urmánczy Nándor: Szive tele van fájda­lommal. El se tudja hinni a szörnyű valósaJ got, csak érzi, hogy a bánat fojtogatja. Hat­százezer székely és 170.000 szász lett földön­futó. Székelyeknek futva 'kellett elhagyni tűz­helyüket, aggok, asszonyok és gyermekek menekültek, amíg a székely férfiak hazájukat védték. 27-én egy cseh zászlóaljat állítottak fel a határon. A csehek meg sem próbálták a védekezést, hanem visszavonultak a határtól 10—15 kilométerre. Ott volt egy üteg tüzér­ség, amely szintén kénytelen volt visszavo­nulni, mert nem volt muníciója. Maroshévi­zen a csehek újra szerepeltek: feltörtek az üzleteket és fosztogattak. Mivel e Házban senki nem vonható felelősségre, azért szólal fel, hogy felhivja a német császár figyelmét: ha győzni akar, helyezze gondnokság alá azt a 7—8 tagn társaságot, amely öreg kirá­lyunk mellől intézi a monarchia sorsát. Az elnök: Rendre utasítom a képviselő urat! Alkotmányunk értelmében uerri lehet idegen uralkodóhoz fordulni. (Elrendelik a zárt ülést.) Urmánczy: A házszabályok értelmében az elnök intézkedésére nem felelhetek. A mi­niszterelnök urnák azonban elhoztam a szé-j kely nép üdvözletét! Gróf Tisza István nem akar válaszolni Urmánczy kitételére. Szterényi beszéde sem szolgálja azt a célt, hogy a menekültek nyo­morán és szenvedésén segitsenek. Beismeri, hogy a kiürítés egyes helyeken nem ment si­mán, noha idejekorán megjelölték azokat a városokat, amelyek előreláthatólag az evak­uálásnak ki voltak téve. Mostan nagy csapat­szállitások vannak folyamatban, a kormány nem érdemli meg a szemrehányást minden tőle telhetőt meg fog tenni a menekültek ér­dekében. A vidékre irányított menekülteket igaz vendégszeretettel fogadták. Közbeszólások: Ez a nép érdeme! Talán ezt is a kormánynak vindikálja! Az elnök bejelenti, hogy ötvennél töbh képviselő zárt ülést kér. A Ház elhatározza' a zárt ülés tartását. Az elnök negyed órai szünetet ad, amely után kezdetét vette a zárt ülés. A zárt ülésen történtekről a cenzúra minden közlést megtiltott. (Tisza az interpellációk törlését kéri.) A zárt iilés után az elnök ismét megnyi­totta a nyilt ülést. A szerdai napirend meg­állapításának tárgyalásánál gróf Tisza István felszólalt. Kijelenti, hogy a tárgyalások nem helyes mederben folytak. Az ellenzék nem ta­nusit olyan magatartást, amelyre vonatkozó­lag a vezérekkel megállapodott. Az interpel­lációk legtöbbje, különösen azok, amelyeket legutóbb jegyeztek be, káros az országra nézve. Felkéri az interpellálókat, álljanak el a bejegyzett interpellációktól és ne kénysze­rítsék reá a kormányt, se a többséget arra, hogy akaratának más módon szerezzen ér­vényt. mindenki küldje be adományát a „DÉLMAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. Támogassuk erőnkön felül hajléktalanná vált testvéreinket! ===

Next

/
Thumbnails
Contents