Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-03 / 206. szám

WMAflTiABOBSZAG Cejet az erdélyi menekültek gyermekeinek. Vasárnap, 1916. szeptember 8. Útban vau már az agglegény adó. Jó lesz sietni azzal a kis házassággal! Én: Most meg én mandon, hogy sose volt jó az a nagy sietség. Különben is azt mondják mindenfelé, hogy nem lehet hölgyöt kapni. 1 < i ' A fa-honvéd: Csókolni valót lehet, csak .színi valót nem lehet. Ha az utóbbiból csak tizedrész annyi volna, mint van az előbbiből, a nagy füsttől nem' lehetne meglátni a csókolni valókat. Én: Azok füstön, átfkon-,bokron keresztül törtetnének, ha oltár elé mehetnének. Még az oltárt is mellőznék. A falion véd: És igazuk van. Mert a költő is «zt zengi: „Füst a dicsőség, a babér, egyetlenegy csók százszor többet ér." Én: Csókja válogatja. Sokféle ám a csók is vitéz honvédünk, némelyiknek vackor ize vau. Van olyan iis, amit megfizetnek és olyan is, amit — látszólag — ingyen adnak és néha egy életbe kerül. A fahonvéd: Nem kell tragikusan venni a dolgot. És nem kell cinikusan arra az álláspontra helyezkedni, hogy a bolond házasodjék addig, a inig másnak felesége van. Én: Jó, jó, tudom, hegy nebántsvirág a másé. De vírág-e az illető, vagy illetők, vagy hogy egyezerben csak mákvirágok? A fahonvéd: A nebántsvirág pedig énekes játék. Erről jut az eszembe, hogy a szilitársulat is megkezdte már a .működését. Vannak-e a társulatban szemre valók? Én: Nézni lehet, sőt szabad is őket. A gyöngéjüket pedig el kell nézni. Gyönyörű látvány, amikor az énekesnő része a lábát vágja és nem a hangot. A fahonvéd: Ilyennek is kell lenni. (Némi gondolkozás után, mosolyogva): Ugy-e, ebben az időtájban maga megszokta kapni a májbajt? Én: Meg van az állandóan, mint a drágaság. Ezen se lehet már segíteni, mint az ón bajomon. i A fahonvéd: Lehetne talán mind a kettőn. Az egyikre tanácsot adva. Az árdrágítókat szégyen padra kellene állítani a hát am mögé, ós a közönségnek ingyen adni .a szöget, hogy az árdrágítókon eredményesen elhelyezhesse. Én: Nem rossz gondolat, én már sietek is szögvásárlás irányában. A fahonvéd: Köszöntöm, székely testvéreinket és mindazokat, akiknek a szivükkel a Inigyellárisük is kinyílik... (Saját tudósítónktól.) Vasúmat) a leg- | több férfi káréházban issza meg kapucinérjét és nagyon sok család ott fogyasztja el uzsonnáját. Azzal a kéréssel fordul tehát a közönséghez dr. Szalay József, dr. Orkonyi és a •„Déhnag ya\áország", hogy áldozzon mindenki ezen az égy napójn 10—20 f illért arra a célra, hojgy tejet lehessen vásárolni az erdélyi menekültek gyermekeinek. Az összeg oly csekély, hagy számításba sem jön annál, aki kávéházba mehet. Gondoljuk azt, hogy a káré drágább tiz vagy husz fillérrel, vagy hogy a pincérnek adtunk több borravalót. Vasáéuap ebből a célból lepecsételt perselyeket helyez el a szegedi rendőrség az öszszes kávéházakban, amelyeket cédula zár le ezzel a felírással: Tejet az erdélyi menekültek gyermekeinek. A perselyeket hétfőn beszedi a rendőrség és a begyült pénzből a szomszédos községekben tejet vásároltat. Azt hisszük, hogy ez a külön kis mozgalo)m: amely a romándulás ártatlan csögységeiért külön indul egy napig, nem érinti az egész egységét és pompásan fejlődő erejct. Nem zaklatnak senkit, nem lesz görögtűz, lepény evés és dáridó. A rendőrségi perselyek szerényen fogytak meghúzódni a káréházi asztalokon, hihetőleg tánc és zene nélkül is sikerülni fog észrevétetni magukat. Miért ne adnánk ezén az egy vasárnapon külön tiz vagy husz fillért tejre az erdélyi menekültek gyermekeinek?! «aafic»MsaaaiiBaaEaHzsa«sBs»e;o8t9BasB5Ka:iaiaBainvagaiiiau Tisza a ronjánok ellen leit intézkedésekről VASS MOZGÓ-SZÍNHÁZ :-: TELEFON 807. :-: Vasárnap, szeptember 3-án. Szezonnyitó előadás páratlan szenzáció. Adorée Via Villány a világhírű meztelen táncosnő felléptével R FRTYOLTRMCOSNŐ. Vígjáték 4 felvonásban. A hircs táncok a filmen. tlöadésok délután 2 órától kezdve. - Gijerme"legyek csak az első előadásra érvényesek. — A háborít kitörésekor csapatainknak csak egy része volt a helyén. — Az uj intézkedéseknek hamarosan meg lesz a hatása. — A főrendiház ülése. — (Budapesti tudósít ónk telei opj ele túése.) A főrendiház szombati ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg báró Jósika Samu elnök. Beszédében rámutatott arra, hogy .Románia, amelyet független államii életének kialakulásában a monarchia támogatott, most rablókézzel nyul szent koronánk legdrágább gyöngyéhez. Az uj ellenség még hatványozni fogja a haza iránt való rajongásunk erejét, amely eddig is csudákat müveit. Ebben az elszántságban egyek velünk román testvéreink, akik fölszabadításának jelszava alatt indult meg ez a rablóhadjárat. Az elnök ezután több jelentést olvasott fel, felolvasta Rudii Dömötör nagyváradi püspök sürgönyét, amelyben közli, hogy akadályozva van a megjelenésben. A püspök saját nevében, a papság és hívei nevében hazafias érzelmeihez képest kifejezi ragaszkodását a trón'hoz, az uralkodóházhoz és a -magyar szent koronához. Ezután gróf Tisza István mimszterelön'k emelkedett szólásra. — Románia hadüzenete óta — szólott a miniszterelnök — most van a kormánynak először alkalma, hogy nyilatkozzék. Románia hadüzenete méltán csatlakozik az olasz áruláshoz. Sőt ez az orvtámadás azt mé» fölül is múlja. Románia rablóhadjáratot indított a liii barát ellen, aki 30 évig nyugodt fejlődést biztosított neki. Amiig Olaszország, amely az Adria sziik köréből a Földközitengerre kívánkozott, nem riválisát kereshette volna bennünk, hanem hátvédjét, ugy Romániának a monarchiával való szövetségben kellett volna keresnie nemzeti életének állandó biztosi tékát a fenyegető orosz veszedelem ellen. energikusan megcáfolja azt az állítást, mintha a monarchia a balkáni háborúban Romániával szemben nem teljesítette volna mindazt, ami egy baráttól, egy szövetségestől elvárható. „Az elnyomott testvérek" régi jelszava is föltárul a hadüzeneti okmányban. Nem kutatja, hogy Romániának az erdélyi románok fölszabadítására van-e joga, vagy pedig a besszará'biai románokéra. Odaállítja az erdélyi románok helyzetét a romániai és besszarábial románokéval szemben, kulturális és minden egyéb művelődési szempontból. Ezt az összehasonlítást föltelletik a magyarországi románok maguk is. Az egész háború alatt nagyszerűen kidomborodott a magyar nemzet egységessége. Az ujabb ellenséggel szemben újból nagyszerűen megnyilatkozott ct az egységesség. Az orvtámadás súlyos megpróbáltatást hozott erdélyi polgártársainkra, amit még növelt u támadás példátlanul alattomos módja. Érezmiök kell erdélyi polgártársainknak, hogy megmozdul az egész nemzet, újult erővel kiizd, hogy visszaszerezze otthonukat. Az uj ellenség jelentőségét hiba volna* kicsinyelni, de hiba volna túlozni is. Vállvetve szövetségeseinkkel, akiknek hűsége ezekben a napokban tündöklött talán a legragyogóbban, ki fogjuk üldözni országunkból az ellenséget. A miniszterelnök beszéde után, amely nagy hatást keltett, gróf Széchenyi Aladár szólalt fel. Beszédét a román orvtámadásról való megemlékezéssel kezdte, mely annál meglepőbb volt, mert Ferdinánd király szavával biztosított bennünket, hogy országa semleges marad. Haltja mindenfelől, hogy a liadvezetöA miniszterenök további beszéde során j ség előre számolt az orvtámadás lehetősémindenki küldje be adományát a „DÉLMAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. nz Mii mell iMzne Támogassuk erőnkön felül hajléktalanná vált testvéreinket!