Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-17 / 218. szám

DÉLMAG Y ARORSZÀG Vasárnap, 1916. szeptember 1* zetek életében a józanság és a szorgalom, azt eléggé kimutatta a bolgár nemzet balkáni hadjárata és azok a fényes katonai .sikerek, amelyek a bolgár fegyvereket ,e világháború során is mindenütt kisérték, de kiváltképen a közelmúlt napok és órák szenzációs sikerei, amelyek a Dobrudzsában eldöntötték legundokabb ellenségünk: .Románia és a szivünkhöz annyira nőtt Erdély sorsát. Végeredményben — talán a világháború sorsát is. Ahelyett .azonban, hogy a legutóbbi órák bámulatba ejtő . sikereiből további merész kombinációkra ragadtatnám magam, lejegyzem Pirkner János országgyűlési képviselő további tapasztalatait, aki mikor haza jött hivatalos \kiküldetés-éből, behatóbban kezdett érdeklődni .a Magyarországon működő bolgár kertésztelepesek iránt. Tudakozódott több kerttulajdonosnál, akik nagyobb számban .foglalkoztattak bolgár kertészeket s ezek mind megerősítették Grekov bolgár miniszterelnök a bolgár józanságról tett kijelentését. — Erre ..a kijelentésre , — mondotta Pirkner — én azonban nem hivatkoztam, sőt alkalmat akartam adni arra, .hogy az ellenkezőjéről szerezhessek tudomást s nem egynek azt mondottam: , — Sok baj lehet ezekkel a sokat kereső bolgár kertészekkel. . Képzelem mennyire, garázdálkodnak egyszer-másszor, hisz a szép keresetből bőven telik, hogy itt-ott mélyebben nézhessenek a pohár fenekére. — Nem isznak azok kérem egyebet viznél, — kaptam erre mindenfelől válaszul. Jól esett ezeket a mi bolgár testvéreinket oly jellemző dolgokat most leirnom, a mikor a fenomenális bolgár-német-török győzelem hírére az örömtől reszket a toll a kezemben. Striegl F. József. .Bt-aaui* annale. A Berliner Tageblatt a magyar képviselőház mm s r m arm uleseirol. Hogy mit jelent a magyar képviselőház ma, annak beszédes bizonysága az, hogy Németország legelterjedtebb világlapja, hasábokat, .sőt egész oldalakat szentel a most folyó parlamenti vitáknak. Itt csak szemelvényesen közöljük a Berlinér Tageiblatt Jégutóbbi számából a következő részleteket: — Tisza gróf gazdag diplomáciai anyaggal lépett fel Andrássy gróf azon vádjaival szemben, amelyeket az osztrák-magyar monarchia politikája ellen az olasz ¡és! a román kérdésben felpanaszolt. Senkisem vonhatta ki magát azon benyomás alól, hogy Tisza grófnak tényfeg sikerült Andrássy gróf állításait elerőtlenitenie. A miniszterelnök sikere nagy. Akár akarja az ember, akár nejn, csodálnia kell .ennek az, erős, egyenes jellemnek az erkölcsi nagyságát, aki tekintélyével fedezi azon munkatársait, akik a .monarchia vezetésében résztvesznek. Az egész ház ujjongó helyeslésével találkozott a miniszterelnök, amikor a monarchia hűséges, kemény és erős barátjáról, Bulgáriáról, emlékezik meg. Károlyi Mihályról ezeket irja a lap: — Károlyi gróf az ellenzék radikális csoportjának a vezére, amely csoport a kormánnyal való együttműködésről mit sem akair tudni. Ez a fiatal, karcsú férfiú, az p hosszúkás, temperamentumos és mégis fáradt telivér arisztokrata-arcávál, egyformán illeti kritikájával a külügyek minisztériumát és a legfőbb hadvezetőséget. Tekintet nélkTil Károlyi gróf tiszta és kertelés nélküli beszédjére, Tisza gróf ugylátszik egészen meg van elégedve azzal, hogy az ellenzék radikális csoportja a kormány szempontjából elfogadható határok között mozgott -kritikájával. Serényi grófról ez a lap véleménye: Serényi a legelégedetlenebb Tisza gróf pártjában, sőt ez az elégedetlensége ki is vezette őt ebből a pártból. Külsőleg azzal juttatja ezt kifejezésre,, hogy beszédjét a kormány és az ellenzék padjai közt állva mondja el. A miniszterelnök elleni vádjait "érni ¿izgalommal juttatja kifejezésre. Sorba veszi az összes minisztériumokat, egyiket a másik után, de különösen erős utódjának, Ghillány bárónak a minisztériumával szemben. — Nem mondhatni, hogy beszédje eddigi elvtársaira nagy benyomást tett volna vagy, hogy rokonleikeiket vonzott volna magához. És mivel taktikailag az ellenzék nem túlságosan ügyesen kisérte nagy tetszéssel a fejtegetéseit, a kormánypárt tagjainak nyilvánvalóan nem,is völt meg az a2 érzésük, mintha valamelyik családjuíkbeli beszélne. Amikor Serényi gróf az ellenzék padjai közt nj helyére telepszik, nem áll épen az ember azon benyomás alatt, mintha Tisza grófot Serényi gróf részéről különös Veszély fenyegetné. «aas!»»«»«»«® Olasz elkeseredés a román kudarcok miatt. Luaano, szeptember 16. A Corriere della Sera irja: A romániai harctéren olyan inicia:, tiváját látjuk az ellenségnek, amely a Balkánon nagydp. megzavarja az eseményeknek remélt lefolyását. Azt reméltük, hogy Románia katonai tevékenysége alkalmazkodni fog a négyesszövetség balkáni sztmtégiájánpk tervéhez és hogy a szaloniki hadsereg támadásával és az oroszok bulgárai inváziójával a Dobrudzsában összhangban lesz. Ilyenképen Bulgária megszűnt volna, Törökország elveszítette vodnia minden anyagi ós erkölcsi támasztékát és a négyesszövetiség egész erejével fordulhatott volna Ausztria ós -Németország ellen. És most az történt, hogy román csapatok betörnek -Erdélybe, bolgár-német haderő bcnyoibnl Dobrudzsába, meghódítja Tutrakánt éte .Szilisztriát és ellensnlyozza iRovf mániának Bulgária ellen való támadását, ! mely a Dalkán 'politikai és katonai zürzdF rát a négy-esszövetség javára megtoldotta a végső győzelem alapját megszerezte volí> Bizonyos, hogy a románok értékes hód intettek, de az osztrákok és a magyarok a $ kai rövidebb hegyi állásokban igen hamí(* ellenállást fejthetnek ki a románokkal síí"' ben. Meg kelll gondolniok a románoknak P hogy az erdélyi külön harctéren elért siket* nem biztosítja a végső eredményt, araebé csak a nagy általános győzelem biztositl1'' végképen. Bulgáriát le kell győzni! A néQÜ& szövetségnek talán »egységes vezényletre ne szüksége, hogy a Balkánon úrrá legye";1 helyzeten. -Gyorsan kell egyesíteni -a ges -erőket, nehogy az ellenség egységes zénylete és tervszerű együttműködése b«" semmissé tegye erőkifejtésünket és ké$0 se győzelmünket. Nemzeti kormány alakd Romániában. MILÁNÓ, szeptember 16. A „Secolo" i>" lanti: Bukarestben nemzeti kormány alaké|1 különböző vezérférfiakból. A parlament a Uf rövidebb időn belül összeül. A hetedik olasz offenzíva. Hadisajtószállás, szeptember ,16. A ^ madik olasz hadsereg, amelynek az élén aosztai herceg van, több ,napos tüzérség1 elők-észités után megkezdte a Karsztban 1? vő uj állásaink ellen a támadást. Csutor^ kön az olaszok csak Plavától északra, to Iamint a t-iroli harcvonalon folytatták állasaink rendszeres tüzérségi megdolgozásai mig Plavától délre sűrű tömegben gyalog' ságuk előretört. Védővonalunk, mint istoe' retes, Görz és a doberdói fensik kíüritéj óta a következő: Salcanonál a Monté W üazriele lejtőin elhajlik az Isonzó partját"1 és a Görztöl keletre levő lankásan emell^ dő, erdős dombvidéken húzódik tova s 11 talánosságban véve egyenesti déli irányi a Wippadh folyóig megy. Áthaladván ' folyón, eléri a OomenHensiknak h-irtei^ meredeken égbenyúló sziklafalait. Ott íir után harcvonalunk ama zord Karszt-mag3* latokon vonul tova, amelyek a -mélyen K nyomuló Valloné-szakadékot szegélyezik íS Duinótól nem messze eléri a tengert. J Az uj nagy csata első napján ezt 3, egész vonalat megvédtük. Csapataink, aü^'' lyek e közismert kedvezőtlen terepen l'3', colnak — itt van a Comeni-fensfk vizáe!, szegény kő-sivataga, amelyet József ki'" lyi herceg védelmez katonáival — sm visszaverték az ellenséget még mielőtt 3 iásainkba benyomult volna, vagy pedig P0,'". pás ellentámadás során bajonettel és kézigránáttal visszafoglalták azokat a borza3* tóan összelőtt fedezékeket, amelyekbe 3| olaszok nem sokkal előbb behatoltak. , I A Délmagyarország telefonj«*1 Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. SB FISCHER TESTVEREK ÉKSZERÉSZEK ÉS mŰÓRÁSOK 2 FŐÜZLETE Kárász-utca 2. sz. Kárász-utca 10. sz. a „KÉK CSILLAGGAL" szemben, a „VARNAY" könyvkereskedéssel szemben.