Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-02 / 205. szám

a 4 Szombat, HM(>. szeptember 2. delkezésére bocsá.itani, jelentse a feministák­nak. (Vár-utca 7.) A felebaráti Szeretet Szövetség elhatá­rozta, hogy az erdélyi menekültek részére az állomáson tejet és teát szolgál fel. Szom­baton reggel a menekülteknek 30 liter tejet ajánl fel a szövetség. A szövetség anya- és csecsemővédelmi alosztálya az állomáson állandó inspekciót tart. Mindenki adakozzék minél előbb a Dél. mágyarország kiadóhivátalában.' (^•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••KBaaaa Tisztviselők beszerzési csoportja. — A Felebaráti Szövetség a tisztviselőkért.— (Saját tudósitónktól.) A Felebaráti Sze­retet Szövetség Faúr Károly királyi műszaki tanácsos előterjesztésére elhatározta, hogy tagjaiból beszerzési csoportot alakit. Az ak­ciónak az a eölija, hogy a tisztviselők olcsób­ban és könnyebben hozzájuthassanak az lélcl. mieikkekhez. .A beszerzési csoport elsősor ba-n cukrot, (kávét és rizst kiván nagyobb mennyiségben beszerezni a tagok részére, de szó van arról is, hogy burgonyával és tűzifával lássák el a jelentkezőket. A Felebaráti Szeretet Szövetség ez ügy­ben pénteken délutánra a kaszinó hölgy ter­mébe hívta meg azokat a tagjait, akik a be­szerzési csoport utján kívánják beszerezni az emiitett szükségleti cikkeket. A mozga­lom iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg a tagök körében, hogy az előjegyzési ivek csakhamar .megteltek. A délután folya­mán a cukorra több .métermázsa jegyzés történt. A cukrot a cukorközponttól akarja beszerezni a szövetség, és remény van rá, hogy az akció sikerrel is jár, amit preceden­sek bizonyítanák. A pénziigyigazgatóság tisztviselői és a csanádmegyei tisztviselők köre együttes kérvény utján már kaptak a központtól cukrot. A íkávét a kávéközponttól szerzik be. A rizst gróf Karátsanyi Jenő to­polyai rizstelepéről rendelik meg. A burgo­nyára nézVe a felvidéki vármegyékből ka­pott ajánlatot 'a szövetség, de egyelőre cse­kély mennyiségben, métermázsánként 14—16 koronáért. Az előjegyzések nagy számára való te­kintettel a szövetség már .most megrendeli az élelmicikkeket, az előjegyzéseket azonban nem zárja le és időrendben — a lehetőség­hez képest — mindenki hozzájut a bejelen­tett szükségletekhez. A megrendelt 'élelmi­cikkek árát szükség esetén a Felebaráti Sze­retet Szövetség előlegezi. A beszerzési cso­port tagjai között az élelmicikkek a bejelen­tett .mennyiségben erre a célra alkalmas he­lyiségben kerülnek kiosztásra, ahol a kész­leteket beraktározzák. A kimérést a szövet­ség tagjai végzik. flage Madelung a zsilvölgyi bányákról. Aage Madelung, a magyarok e (ki­váló barátjá, a Berliner Tagablatt legutóbbi .számában a netrozsényi és a többi zsilvölgyi bányákat igy ismerteti: A (vándorvese formájú Romániát hcimo­ru oldalán nehéz kő: Erdély határolja, amely háromszög alakjában támaszkodik az oláh Balkánországnak. A háromszög csúcspontja felé emelkedik és az erdélyi 'havasiakkal vég­ződik. I1a az Erdélyt délnyugati .irányban átszelő Maros középső folyásától egy vo­nalat huziunk, akkor körülbelül elképzelhet­jük, milyen háromszögről van .szó. A magyar királyság hatvanhárom vármegyéjéből tizen­egy helyezkedik el ebben a háromszögben. Ennek a hegyvidéknek az értéke azonban •nem fejezhető ki számokkal, ment méhében a leggazdagabb ásványi kincseket rejti, a •melyek csak föltárásra várnak. A tizenegy" vármegye közül fiunyad megye, jobban mondva annak Romániával határos fele, a legnyugatibb és egyúttal talán a legértéke­sebb az említett háromszögben, mert itt, a Zs.i'1 folyó medencéjében vannak Magyaror­szág leggazdagabb széntelevei. ,A Zsil ugyan Romániából jő és oda is folyik megint vissza a Szurduk-szoroson keresztül, de azért völ­gye csak magyar területen, egészen a ro­mán határon, széntermő. A határrendőrségi kapitány szeretetre­méltó kíséretében Petrozsénv '.városán ke­resztül jutottam a Zsil. völgyébe, ahol az urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbányák r. t.-ának az igazgatója fogadott a legbarátsá­gosabban és elmagyarázta nekem a zsilvöl­gyi szenet. Abbéli, amit láttam és hallottam., megértettem, .miit érnek ezek a széntelepek Magyarország és ezáltal a központi hatal­mak szempontjából. A Zslit völgyében mintegy kétszáz négy­zetkilométer a szénterület. Becslés szerint ezen terület minden négyzetkilométerére négyszáz métermázsa szén esik. Mivel Ma­gyarország. évi szénsziikséglete egyszázöt­ven millió métermázsa, az iizem minden fo­kozása nélkül az ország, ha helyesen számí­tok, 533 évig volna, a Zsil völgyéből szénnel ellátható, 'ami annyival megnyugtatóbb, mi­vel Magyarországnak, imiég más szénbányái is vannak. A napi széntermelés a Zsil völ gyében hétszáz vaggon. Kora szerint ez a szén barnaszén, vegyi összetétele szerint azonban egyenértékű a kőszénnel és mellék­termékei miatt a világ egyik legértékesebb szene. Csak Japánban van ehhez hasonló szén, kalóriája hat-hétezer. Melléktermékei kátrány, kénsavas ammóniák és benzol. Az amimoniákőt háborúban robbantószerek gyár­tására, békében műtrágyának használták, mig a benzol a benzint pótolja. Megtekintjük a bányatelepeket: minde­nütt gépek, ho'gy az emberi munkaerő a le­hetőség szerint meg legyen takarítható, mert az ember ugy békében, mint háhoru­bain a legesleg.drágább, hisz ha egy ország elnéptelenedik, hegyeket halmozhatnak fal a gépek aranyból és szénből, az az ország elszegényedik. De maradjunk a gépeknél, a melyek mellesleg mondva, az emberiség át kává lettek: egy hatalmas gép a kisebb és nagyobb széndarabokat nagy 'tömbökké dö gönyözi, amelyeket egy faltörőkosszerü má­sik szörnyeteg a kokszkemencébe lök, egyik tömböt a másik után, -.miig .megtelik minden kemence. Ezekből 'a tömbök gázitaTánitva és fehérem izzó állapotban kerülnek kii, ahol vízsugarak lehűtik, hogy kokszként vaggo­nokba rakva uj pályafutást kezdjenek. A tűz által a.széntömegből kiváltott gázt egy cső és ciszterna-rendszer .kimossa, amig .mellék­termékekké bomlik és mint ilyenek ismét szilárd alakokká formálódnak és egy nehéz gránát robbantótölitésében, vagy egy egész­ségügyi autó .motorában teljesítenek szolgá­latot azok az őserdők, melyeket a vízözön hámok- és agyagrétegek alá temetett és millió és millió esztendőkön át meigkövesitett. Hosszú uitja ez az őserdőknek, amig robban­tó vagy hajtó anyaggá váltak ... Körülöttem gőzturbinák zugnak elektro­mos erőmüvektől hajtva és zsebébresztő na'kyságu áramelosztókkal fölszerelve, ame­lyek az egész üzem legkisebb rendellenessé­gét megszüntetik és a 'hibás helyeket meg­jelölik. Az egész erőmüvet egyetlenegy em­ber tartja a kezében, bár azt is mondhatjuk, hogy ez tartja őt a kezében. Mi van még: '.égnycimő tetlepck, kötélpályák, sínek, fii rész­malom, amely !a bányagerendákat a bánya saját erdejéből, állítja elő, aknafelvonók és villamos telepek a bányalámpák számára, : amelyeket az aknában senkisem nyithat ku amivel földalatti vihar támasztása .kerülhető cl... A föld alatt pedig ott a szén. A gyor­saság kedvéért cily'an aknába megyünk, a mely egyenes vonalban van a hegyoldalban. A bányaigazgató élül .megy. Az alagút sötét és nekem, alacsony. A csukott lámpá­val megvilágítom az akna sínpárját, hogy ép bőrrel és lehetőleg hamar tuljussak a ned­ves .talajon. A bányaigazgató ugy vágtat előttem, mint valami versenyiparipa, jobban .mondva, mint egy igazi bányász. Én uein szívesen, maradok el és lépést tartok-vele­Elhaladunk a bányában levő Vasút egy ki­térője mellett, hol a lámpafénynél halvány alakok kisértetsz-erüen szalutálnak, mert " bányában levő émbefak katonai fegyelem alatt állanak. Becslésem szerint ezer méter­nyire .lehetünk benn. az aknában, amikor a? kitágul, és fölfelé vezet. Kopácsolás hangzik felém és a következő pillanatban egy lég' nyclmásisal hajtott fúrógépet látok, melyet két ember szolgál ki. Ahol azelőtt csákány verte a szénfalat, ott most fúrógép fejti Ő0L gyorsaságban a szenet. Beszélgetésre gom dőlni som lehet, az ember a saját hangját sem hallja. Milyen lehet a két .munkás dob­hártyája, akik .körül nap-nap mellett dörög ez a rettenetes lárma? — (Megszokták, mondta későbben a bá­nyaigazgató, az ember (megszokik mindent! Igy jutunk a szénhez. Itt a född alatt ivart a kiiinduló pontja minden modern életnek. A bolgár követ elhagyta Bukarestet. Berlin, szeptember 1. Koipenhágából meg' erősítik azt a hirt, hogy Radev bolgár követ már elhagyta Bukarestet. A bolgár vezérkari főnök hirtelen halála. Szófia, szeptember 1. Jostoff tábornok; a bolgár vezérkar főnöke, súlyos természeti'1 vakbélgyulladásban ma meghalt. mindenki küldje be adományát a „DÉLMAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. Támogassuk erőnkön fölül hajléktalanná vált testvéreinket. j

Next

/
Thumbnails
Contents