Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-10 / 185. szám

6 BÉLM A 0 Y A.RORiSZ A (1 Károlyi beszéde. A képviselőház szerdai ülésén szólalt fel először uj minőségében gróf Károlyi Mi­hály. Temperamentumosán szónokolt a ma­gyarság jövőjéről, szent és jogos igényei­ről, vitatkozott a román kérdésről és beszéli a békéről. Beszéde e három passzus során olyan húrokat is pengetett, amelyek minden magyar szivet megrezegtetnek, ép azért mérlegélni kell, hogy mennyi ebből a meg­nyilatkozásból csak Károlyié és pártjáé és milyen mértékben adott hangot ugyanezek­nek a követeléseknek, érzéseknek, igények­nek — csak talán konkrétebb formában — például Tisza István. Felelős kormányállásban levő állam­férfiaink közül a legutolsó évtizedek parla­menti harcaiban egyetlen egy se nyilatko­zott meg olyan energikusan, nyíltan és bátran a magyarság és a magyar nemzet jogainak és erejének fejlesztése mellett, mint Tisza a háboru alatt emlékezetes beszédé­ben. A miniszterelnök nem lehet abban a helyzetben, hogy ezít a ímegnyilatkozását három hónaponként megismételje. Az ellen­zéki vezér — nem lévén felelős állásban — megteheti, csak az ellen lenne kifogásunk, ha ugy tüntetné fel a dolgot, mintha a ma­gyarság jövőjéért való lelkesülés, harc, vagy munka ebben az országban egy pártnak lenne a programpontja. A romániai kérdés külpolitikai vonat­kozásainak 'kutatása után energikus üzenetet küld Károlyi Romániának. Tudja meg Ro­sokon nem emberekkel, hanem tigriseKke! sokon nem emberekkel, hanem tikrisekkel lesz dolga, akik védeni fogják azt a legdrá­gább kincsüket, amelyet el akarnak rabolni tőlük. Ez sem pártprogramra, ez kivétel nél­kül minden magyar ember üzenete Romániá­nak. Feszült érdeklődéssel és kétségtelenül némi aggodalommal figyeli a magyar köz­vélemény a romániai eseményeket. A ro­mán külpolitika intencióival nagyjából tisz­tában van, jól tudja, hogy ez a külpolitika különféle helyzetekbe kerülhet, ugy, hogy az oroszok ellen, de ellenünk is dirigálhatja pihent csapatait és a háborús eseményekből két év óta tanuló tábornokait. Az orosz pénzen bizó russzofi! román sajtó féktelet: izgatásai a háboru kitörése óta tartanak. Megfizetett román újságíróknak a haza­árulással határos izgatásai nem maradhat­tak nyom nélkül, a kérdés mégis az, -hogy Románia a mai harctéri helyzet mellett rá tudja-e magát arra szánni, hogy megjátsza ezt a vakmerő játszmát. Ha ellenségeink Károlyi pártalakitását a romániai beavat­kozás érdekében is ugy kívánták feltüntetni, mint annak egyik szimptoméját. hogy a nemzet csügged és az oroszokkal külön békére vágyik, most megkapták a legilleté­kesebb választ arra, hogy miként csügged: Románia katonáit — ha ellenünk jönnek — tigrisek várják. Ezzel a megnyilatkozással tartozott Károlyi és vele együtt az egész magyar nemzet üzent. A békét mindnyájan sovárogjuk. Az an­tant bűnös és az eseményektől magukat iga­zolni nem tudó államférfiam kivül aligha van ember Európában, akit nem tenne bol­doggá a harc befejezése. A békére való haj­landóságukat a központi hatalmak — a ma­gyar miniszterelnök is — többször kinyilat­koztatták. Az antant még mindig nagyokat mond, a letörésünket akarja, neki nem a tisztességes béke, hanem feldarabolásunk kell. Ilyen körülmények között igazán feles­leges a békéié vaió hajlandóságunkat újból kinyilatkoztatni, vagy hivatalos helyről kör­vonalozni azokat a föltételeket, amelyek mellett a békét megköthetőnek tartjuk. Az antant-államférfiak legutóbbi beszédeire csak egy válaszunk lehet, az, amit a minisztei ­elnök a Ház minden oldalának falrengető tapsa mellett adott meg: — Amig ők erről, a mi testünk véres cafatokra tépéséről beszélnek, addig ebben BERLIN, augusztus 9. A nagy főhadi­szállás jelenti: Az angoloknak és franciák­nak a Sommetöl északra a Foureaux erdőig terjedő arcvonal ellen Intézett tegnap je­lentett támadásai megtörtek. Az angolok 10 tisztet és 374 főnyi legénységet hagylak sebesiiletlenül, foglyokként kezünkben és hat gépfegyvert vesztettek. Súlyos vesz­teségeik voltak. Szintúgy meghiusult az Oviller, Basentin le Petlte vonalon ma éjjel ellenünk intézett erös támadás. A Maastól jobbra jelentékeny francia erők többször támadtak a Thiaumont és Fleury szakaszon, a Chapitreben és az Er­dős-hegységben. Az ellenségnek igen súlyos veszteségei között kellett tüzünk előtt és Szeged, 1916. augusztus 12. a Házban nem békéről, hanem győzelemről kell'beszélni. több helyen szárnyaink elöl meghátrálnia. A kezeink közé jutott foglyok száma 350 emberre emelkedett. A julius! légi harcok eredménye: Német veszteségeik: Légiharcban 17 repülőgép; a földről lelőttek 1-et, eltűnt 1; összes vesz­teségünk 19 repülőgép. A francia és angol veszteség: Légi harcban 59, a földről lelőttünk 15-öt; vona­laink Jközjött történt kényszerű leszállás folytán vesztettek 6-ot; kémek kihelyezó­sere való leszállás alkalmával 1-et; össze­sen 81 repülőgép, melyek közül 48 birto­kunkban van. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Balkánon változatlan a helyzet. BUDAPEST, augusztus 9. (Közli a ini­mszterieilínöíki sajtóosztály.) A délkeleti harc­téren a helyzet változatlan. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 9. A nagy főhadi­szállás jeleníti: A balkáni harctéren nem volt lényeges esemény. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Tengeri repülőink ujabb támadása az Isonzónál. BUDAPEST, augusztus 9. (Közil'i a mi­nisztierielin'ki sajtóosztály.) A nyolcadikáról kilencedikére virradó éjjel egy tengeri re­pülörajunk az Isonzó-területen levő ellen­séges üteget és a Gorgonál (Grado mellett) Ievö ellenséges tengeri repülöálíomást igen hatásosan bombázta. Több telitalálatot ért el. A leghevesebb ellenséges tüzelés dacára repülőink sértetlenül tértek vissza. HAJÓHADPARANCSNOKSÁG. Az antant háborúba kényszeríti Görögországot FRANKFURT, augusztus 9. A Frank­furter Zeitung jelenti Athénból: Az antant felszólította a görög kormányt, hogy mér­legelve a katonai helyzetet, a görög sereg azonnal csatlakozzék Sarrail hadseregéhez, ellenkező esetben a megszállott Görög Ma­cedóniát Ószerbia felszabadításáig Péter szerb királynak fogják átadni. Zaimlsz mi­niszterelnök kijelentette, hogy ebben a kér: désben a kormány csak az uj választások után nyilatkozhat. Munkában az orosz anarchisták. Stockholm, augusztus 9. Á pétervári tit­kos rendőrség erősen puhatolja a gyujto­gatókat, akik nagyban folytatják üzelmeiket az orosz fővárosban. Följelentés érkezett, hogy a gyújtogatok merényletet terveznek a lőporgyárak ellen, valamint az Éliás-tem­plom ellen, amelyben gyakran ezrek gyüle­keznek imára. Harminc gyanúsítottat letar­tóztattak. Időközben Moszkvában ujabb nagy .merényletet hajtottak végre. Egy tűzvész elpusztított két nagy ásványvizgyárat, ame­lyekben a grovodnik-féle gummdgyár nagy raktárai voltak elhelyezve. A kárt nyolc millió rubelre becsülik. Azonkívül még liusz vaggon nyers cukrot és ugyanannyi gabo­nát pusztított el a tüz. Stockholm, augusztus 9. A ipétervári anarchista merényletek száma eggyel sza­porodott. A James Beck-féle gyapotgyár. amely a hadsereg számára lövedékeket ké­szített, teljesen elégett. A tűz egy munkás­lakásban támadt és csakhamar átcsapott a roppant nagy gyapotraktárba, ahol sok gya­pot volt elraktározva. Csak egy nappal ez­előtt érkezett nagy szállítmány gyapot, a mely még föl sem bontva, az udvaron he­vert. A gyárat néhány perc alatt óriás láng­tenger nyaldosta körül és a tűzoltóság tel­jesen tehetetlen volt a tűzzel szemben. A tüz eloltására három század katonaságot rerf­deltek ki. Az oltási kísérletek ellenére is a tüz átterjedt egy közeli raktárra, amely a Risskin-társaság tulajdona volt és amely félóra alatt elhamvadt. Pétervár legnagyobb faraktárának e pusztulása a nagy fainség mellett különösen súlyos dolog. A kárt több millióra becsülik. Az orosz kormány nem akar harmadik téli háborút. Frankfurt, augusztus 9. Mint a Frank­furter, Zeitung jelenti, az orosz hadiipar bi­zottság legutóbbi rendkívüli ülésén egy eset­leges harmadik téli hadjárat problémájával foglalkozott, amelyet a kormány teljesen ignorál. Suvajev hadügyminiszter a főhadi­szállásra utazott. A Börsenzeitung szerint ez az utazás az orosz hadsereg ellátási ne­hézségekkel függ össze. Trepov utépitő mi­niszter Kievbe utazott, mert a délnyugati frontvidék vasutjai a hadseregellátás föl­adatainak képtelenek megfelelni. Az angol és francia támadások a Sommenál megtörtek. — A német repülők fölénye. —

Next

/
Thumbnails
Contents