Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-06 / 182. szám

2 DÉLMASYAJ60KMA8 Szeged, 1916. augusztus 6. Vásárlási igazolvány. A vásárlási igazolványoknak nem olyan egyhangú pályafutást szánt a .jótékony sors, mint a kenyérjegyeknek. A kenyérjegy tudvalevőleg országszerte olyan jegy, amelyei bőven lőhet kapni anélkül, ihogy kenyérre mindig beváltanák. A kenyérjegy egyik legfőbb jelentőségét amellett, hogy valami, a miből a háború alatt is bőven lelhetett kapni, az adja meg, hogy rossz kabaré-versek Írására inspirált, amelyeken rendszerint jólvacsorázott embereknek kellett volna mu; látni. A kenyérjegyet a közönség használni akarta és ez nagy szó, végül is háború van, megnehezedett felettünk az idők járása, megsokasodott a közigazgatás teendője, békében elmentünk a boltba a kenyérért, igazán ne csodálkozzék rajta senki, ha mo§t azt kivánnánk, hogy a Höferünk mellé minden reggel rendőr hozza házhoz a cipót. Ha arról akarnak gondoskodni, hogy legyen, gondoskodjanak alaposan és házhoz hordva. Így valahogy gondolkodhatik a szegedi ember. A vásárlási igazolvány Pozsonyban például annyit sem ér, mint a kenyérjegy. A kenyérjegyért ugyanis esetleg kapnak kenyeret a pozsonyiak, a vásárlási igazolványért gabonát semmi esetre. Ezt az egyszerű, de rövid pályát fogja megfutni a vásárlási igazolvány egyes törvényhatóságokban. Szegeden — az eddigi jelek szerint — göröngyös ut vár rá, amely gazdag tanulságokkal fog szolgálni magának a polgárságnak is és sok keserűség forrását ontja majd. A történelem dióhéjban igy fog a dologról megemlékezni: Szegeden gondos, előrelátó polgárság él. Alig jelent meg a miniszteri rendelet, amely megengedte, hogy a maga és családja egész évi szükségletére törvényhatósága területén mindenki bevásárolhatja a gobanát, alig nyomatta ki a polgármester a vásárlási igazolványokat, amelyeket a Haditerménynek kellett volna küldeni, százával, ezrével jelentkeztek értük az emberek, tolongtak, tülekedtek, lökték, bökték, verték egymást és a végén 20.000 szegedi családból 11.000 számára váltották ki a vásárlási igazolványt. Boldog város, hatalmas földje van, amelyen gazdagon termett a gabona. Sajnos, távolról sem annyi, amennyi az egész polgárság ellátására elég. De mi ez azokhoz a törvényhatóságokhoz képest, amelyeken a felényi se vagy semmi se termett. Szegeden legalább a lakosság egyik része elláthatja magát liszttel. El is látta — vásárlási igazolvánnyal. Ez a történetíró — aki valószínűleg most tanulja kanyargatni az á-hoz a vonásokat — a majdan megirandó és itt idézett soraiban egészen jól fogja meglátni az eseményeket, amelyek most látszódnak le, a mikor ö fapapucsos, selyemlhernvóleveleket szedő, hadijótékony boldog elemista. Az is kiváltja Szegeden a vásárlási igazolványt, aki csak vashuszfilléreseivel tud összehozni néhány mázsa gabonára valót. Az ember hurrázni szeretne, amikor azt a magas sorszámot látja, amelynél az igazolványok kiállítása tart. A tolongásban a ruhájukat letépetik az emberek, hatalmas izomgyakorlatokat végeznek, amelyek már csak azért nem fájnak, mert a háborúban belegyakoroltuk magunkat. Boldogan sóhajtanak nagyokat, amikor az igazolványt megkapták, lengetik az ártatlan írást, könnyes szemekkel rohannak haza és diadallal kiáltják: van igazolványom/! van igazolványom! De búzája alig valakinek van. Addig mindenki eljutott már, hogy az igazolványát kiváltsa. A búzáig nem gondolnak. A buza maid beröpül az ablakon. A búzás zsákok — mint moziképeken szokás — majd fölgurulnak a lépcsőkön. Avval nem foglalkoztak, hogy a buza megszerzése a vásárlási igazolvány megszerzésénél is több fáradsággal és utánjárással jár. Hogy itt máinem egymással tülekedni, hanem összefogni kell. A tanyára, a nehézkes, velünk városiakkal nem törődő paraszthoz kimenni hoszszu időbe és költségekbe kerül. Ezeket a költségeket 6—10 mázsa buza nem birja él, de ha tizen-huszan összeállnak, győzik a költségeket, vehetnek búzát. Ne hagyjuk tétlenül elmúlni az időt. Ne álljunk minden szolidaritás nélkül, ép azért teljesen tanácstalanul az eseményekkel szemben. A gabonánkat elviszik, ha mi meg nem vesszük. És nekünk marad, hogy egész évben hizlalhassuk rajta a szemünket, vásárlási igazolvány. Az angolok Ismét nagy veszteséget szenvedtek a Sommenál. — A Fleury-szakaszon 468 BERLIN, augusztus 5. A nagy főhadiszállás jelenti: Amint utólag jelentik, a Sommetól északra tegnap jelentett harcok szélesebb arcvonalon és nagy angol erők ellen folytak és részben egész napon át tartottak. A Villerstől északra, a Foureaux erdőig terjedő szakaszon előretörő angolokat nagy veszteségeik mellett a németekmakacs közelharcban visszaverték. Pozieresnél uj harcok vannak folyamatban. Délután Maurepastól délre visszavertünk egy francia heiyi előretörést. Az Aisne területén az ellenség számos foglyot ejtettek a németek. — járörvállalkozást kisérelt ineg, melyek mindenütt eredménytelenek maradtak. A Maastól jobbra a Ffeury-szakaszon tegnap lefolyt ellentámadásunk alkalmával négy különböző hadosztályhoz tartozó négy százhatvannyolc foglyot szállítottunk be. Thiaumont erőd vidékén ujbói elkeseredett harcok fejlődtek ki. A Somme területén légi harcban lelőttünk egy ellenséges kétfedelű!. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az antant felszólította Görögországot semlegességének feladására. Zaimisz elutasító választ adott. Szófia, augusztus 5. Az Utro-nak jelentik Athénből: A legutóbbi napokban az antant athéni követei ismételten kisérleíet tett tek arra, hogy a görög kormányt a semlegesség elhagyására bírják. Az antant-követek Zaimisz miniszterelnöknél kifejtették, hogy Görögország akcióba-* lépése Romániában is következményekkel járna, ugy hogy Sarrail tábornoknak a görög csapatokkal megerősített serege alkalmas volna a központi hatalmak haderejét a Balkánról végleg visszaszorítani. Zaimisz miniszterelnök a követek látogatása után több óra hosszat tartó kihallgatáson jelent meg Konstantin királynál, a kinek beszámolt az antant uj kívánságairól. A kihallgatás után a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak, majd a miniszterelnök magához kérette a követeket és a következőket közölte velük:. — A jelenlegi görög kormány minden vonatkozásában eleget tett az antant ismeretes ultimátumában foglalt kívánságoknak. Feloszlatta a kamurút, kitűzte az uj választások terminusát, minden módon igyekszik biztosítani a választási mozgalmak szabadságát, hogy a görög nemzet minden befolyástói mentesen dönthessen a napirenden levő fontos kérdések fölött. De a jelenlegi kabinet átmeneti kormány és ez kizárja, hogy búrmilyen ujabb követelést, amely a kormány megalakulása előtt átadott ultimátum pontjait meghaladja, még ha azok nem is ilyen életbevágó kérdések köriil forognának is, teljesíthessen. Zaimisz miniszterelnök a görög kormánynak ezt a válaszát táviratilag közölte a pétervári, párisi és londoni görög követekkel és utasította őket, hogy az ottani kormányoknak megfelelő közlést tegyenek. Az antanthoz közelálló görög politikai körökben azt hiszik, hogy az antant nem fogja beérni a görög kormány válaszával és az sincs kizárva, hogy a Zamisz-kabinet távozását fogja kívánni. Udvari körökben viszont bizonyosra veszik, hogy Görögország ez év folyamán nem fog kilépni semlegességébői. Zajos jelenetek az angol alsóházban. Vesztegetéssel gyanusitofi képviselők. Rotterdam, augusztus 5. A Nieuwe Rottérdamsehe Courant az angol alsóházban lejátszódott incidensről ad hírt. Amikor Bonur Law mint gyarmatügyi államtitkár a pálmamagvak Nyugatafrikából való kivitelének megvámolását védelmezte, viharos jelenetet idézett elő egy levél felolvasásával, amely mint mondotta, magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért fektetett oly nagy súlyt a kiviteli vámok kérdésérc. Kitűnt, hogy a levél ÍLtlajdonképon fényképezett reprodukció és hogy azt egy semleges ország margaringyárosa adta fel. Bonat Law vonakodott a feladónak és a címzettnek nevét közölni és arra nézve sem volt hajlandó nyilatkozni, hogyan jutott a levélhez. A levél instrukciókat tartalmaz arra tiézve, hogy a pálmamagvak kiviteli vámjának kérdését a sajtóban és a parlamentben tegyék szóvá. Az alsóháznak mindazok a tagjai, akik ebben az ügyben legutóbb kérdést intéztek a kormányihoz, vagy általában nyilatkoztak, felugráltak padjaikról és felháborodással visszautasították azt a feltevést, mint hogyha kereskedelmi érdekeltek részéről történt befolyások hatása alatt cselekedtek volna. Viharos jelent támadt, a melynek folyamán elhangzott az a szemre-