Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-05 / 181. szám

Szeged, 1916. augusztus 8. DÉLMAGYAROBSZÁŐ 3 A piac megrendszabályozása (Levél a szerkesztőséghez.) A polgári lakosság nap-nap után jobban és jobban érzi a háborús állapotok súlyos terhét. A közönség megadással és hazafias önmegtartóztatással tűri és szenvedi el ezeket a csapásokat. Mindenki belátja, hogy a háboru a legnagyobb megpróbáltatások ideje és a nemzet férfias kitartással néz szembe az ezer veszedelemmel. Azonban, mint a Délmagyarország pénteki számában vezető helyen kifejtette, vannak a háborúnak olyan következményei is, amelyeket nem a szükségszerűség, hanem/ a kapzsiság, az uzsora hoz létre, amelyek ellen tehát kötelessége küzdeni és védekezni mindenkinek. Mégsem járja, hogy a piacon válósággal megzsarolják a közönséget és nagyon helyesen jegyzi meg a t. cikkíró, hogy ami különösen az utóbbi időben a piacon történik, az már egyenesen betyárkodás és a leggazabb merénylet a vásárlóközönség zsebe ellen. Miután ezt a piaci anarchiát a kofák lelketlen és szemérmetlen kapzsisága szülte, jobb belátásra, meggyőződésre itt számítani naivitás lenne, az egyedüli módja a védekezésnek az, hogy a törvénynek és becsületnek erélyesen érvényt keli, szerezni. Mint eddig károsan tapasztaltuk, a hatósági intézkedéseknek nem volt meg a kellő foganatjuk. A szigorú büntetések sem sokat javítottak a helyzeten. Szükséges tehát megelőző, preventív intézkedéseket tennünk, amelyekkel a piaci uzsorát a minimumra redukáljuk. A háborús viszonyok miatt a hatóságnak nem áll módjában a rendőrség utján megvalósítani ezeket a preventív rendszabályokat. Igy a hatóság intézkedéseit a kofák nagyrészt büntetlenül fumigáliák és a vásárló közönség — kellő ellenőrzés nélkül — kl van szolgáltatva a kofák garázdálkodásainak Mert ha a kofa a tisztességes árért nem hajlandó eladni- a kért élelmiszert, tanú luanyában a legtöbb esetben, nem élhet jogorvoslattal és vájjon melyik úriasszony vállalkozik arra, hogy kitegye magát a tüzes nyelvű kofák inzultusainak? Mig a rendőr előkerül, a testi épsége sincs biztonságban, kénytelen tehát — ha családja számara eleimet akar beszerezni — megfizetni a legmagasabb árakat is. A legnagyobb pártolásra érdemes tehát a Délmagyarországnak az az indítványa, hogy más városok példájára, polgári piacbiztosokat kell szervezni, mert csak igy lehet gyakorolni a piaci uzsorával szemben olyan ellenőrzést, amely eredmiényre vezethet. A polgári piacbiztosok turnusokba beosztva, teljesítenének ellenőrző szolgálatot a piacokon, segítségére lennének a vásárlóknak és másrészt mint megbízható tanuk szerepelnének a tettenért zsarolási kisérletekkgi szemben, fia a kofák látják, hogy a hatóságnak megbízottjai figyelik üzérkedéseiket, azt hiszem', végre is nem mennek olv botrányosan viselkedni. Természetes, hogy semminemű intézmény sem lehet tökéletes. A polgári piacbiztosság működésében is fordulnának elő viszszásságok, de ez imég nem; ok arra. hogy magát az intézményt mellőzzük. Én azt hiszem, hogy az volna a leghelyesebb, ha a főkapitány ur lenne szives kezébe venni az ügy szervezését és a polgármester úrral egyetértően megalkotnák a piaci biztosok szolgálati rendjét, ami útját szegné az esetleges hatásköri villongásoknak és szabálytalanságoknak. Véleményem szerint az állami és városi hivatalok személyzetéből és az intelligens társadalom köréből akadna annyi jelentkező, hogy. a piaci ellenőrzést gyakorolhatnák anélkül, hogy egyre-egyre nagyobb szolgálati idő esnék. A nagyon üdvös tervet tehát meg lelhet valósítani minden különösebb nehézség nélkül, ha a hatóság és a társadalom komolyan és vtllvetveközre akar ihatni 'abban, hogy a » piaci kizsákmányolás elé gátat vessünk. •Az igen tisztelt Szerkesztő ur szolgálatot tenne a közérdeknek, ha a fölvetett igen üdvös terv mellett megindított agitációját folytatná. Szerkesztő urnák igaz hive: Egy köztisztviselő. A magyarcsanádi gyilkosság főtárgyalása a szegedi törvényszéken. (Saját tudósítónktól.) Pénteken kezdte meg a szegedi törvényszék Pókay Elek táblabíró elnöklése alatt működő büntető tanácsa a főtárgyalást a magyarcsanádi borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság ügyében. A vádhatóságot dr. Harsányt Elemér vezető-ügyész képviseli, a vádlottakat dr. Kószó István, dr. Dózsa Emil, dr. Székely Vilmos é's dr. Wisinger Gyula védik. A vádlottak: Jesics Milutirorié, a meggyilkolt menye, aki ellen felbujtás miatt folyik az eljárás. Ungurán Danica ellen gyilkosság miatt emelt vádat az ügyészség, mig Larucsin Lázár községi csőszt és Békán Traján gazdasági cselédet mint tettestársakat vonja a törvényszék felelősségre. Rudas Miklós perjámosi gazda ellen bűnpártolás a vád. A vádlottak április 22-ike óta vannak letartóztatva. A vádlottak ellen egyizben már folyt eljárás vesztegetés büntette miatt. A nyomozó csendőröket, a járásorvost és a makói főszolgabírót akarták megvesztegetni. Ebben az ügyben már hozott Ítéletet a törvényszék. A gyilkosság április tizenötödikéről virradóra történt. Április 16-án reggel Jesics Mladennét a kamrájában felakasztva találta az apátfalvai körorvos. Az orvos megvizsgálta a hullát és arra a következtetésre jutott, hogy gyilkosság és nemi öngyilkosság történt. A boncolás eredménye az orvosnak adott igazat. A nyomozás során Rudas meg akarta vesztegetni az egyik nyomozó csendőrt. Békán Tarján beismerte, hogy Jesicsné Larucsin Lázárnak pár ezer korona jutalmat igért, ha az anyósát meggyilkolják. Április tizenötödikén éjjel bementek a szobába, ahol. az öreg asszony aludt, megfojtották, azután a kamarában egy szegre felakasztották, hogy azt a látszatot keltsék, hogy az asszony öngyilkos lett. A pénteki tárgyaláson Larucsin Lázár töredelmesen beismerte a bűnét. Jesics Miluíinné több izben biztatta, hogy az anyósát meggyilkolja. Jesics Milutinné azt mondotta neki, hogy előbb fojtsák meg az öreg asszonyt, aztán akasszák ,fel a kamrában. A gyilkosságot Bekánnal együtt hajtották végre. Elmondja még Larucsin, hogy az igért kétezer koronából csak háromszázat kapott meg. A másik gyilkos, Békán Tarján béres, öt is biztatta a fiatal Jesicsné, hogy az öreg asszonyt eltegye láb alól. Elmondja, hogy a két asszony haragban volt egymással, az öreg asszony mindenkinek panaszkodott, hogy a menye szeretőt tart. Azt is tudja, hogy Jesics Milütinné egy izben az egyik cselédjét egy kuruzslóhoz küldte és olyan szert akart vásárolni, amitől, az anyósa, ha beadják, elpusztul. Ezer koronát igért neki Jesicsné a gyilkosságért, de egy fillért sem adott. A kötelet, amivel a megfojtott aszszonyt felakasztották, ő vitte magával a gyilkosság színhelyére. Bevallja, hogy csak azért vállalkozott a gyilkosságra, mert Jesicsné állandóan biztatta. Békán kihallgatása után Jesics Milutinné következett. Jesicsné huszonöt esztendős, igénytelen külsejű parasztasszony. Megfontoltan, lassan beszél. A következőket vallotta: — Nem érzem magam1 bűnösnek. A csendőrt nem akartam megvesztegetni és csak azért adtam neki pénzt, mert kért. A makói főszolgabírónál csak azért voltam, hogy a halott-felöltöztetésre engedélyt kérjek. Tagadja, hogy Bekánt és Larucsint felbiztatta a gyilkosságra. Csak azt mondta, hogy az anyósa őt karja meggyilkoltatni, akkor inkább ő öleti meg. Larucsin egy izben meg akarta gyilkolni az anyósomat, ezt megtudtam, elmentem hozzá és lebeszéltem. Tagadja, hogy Bekánt felbiztatta, Békán azért gyilkolta meg az anyósát, mert rosszul bánt vele. Cservenkó Istvánné vádlottat a biróság s embesitette Jesics Milutinnéval. Cservenkóné szemébe mondja Jesics Milutinnénak, hogy ő gyilkoltatta megfazóanyósát. Jesicsné a szembesítés után is megmaradt tagadása mellett. Rudas Miklós magyarcsanádi bognármester a következő vádlott. Rudas száz koronával meg akarta vesztegetni Bellei János crendőrőrmestert. Most azt vallja, hogy a száz koronát azért adta az őrmesternek, hogy erélyesebben nyomozzon. (A délutáni tárgyalás.) Délután az orvosszakértőket hallgatta ki a biróság. Az orvosszakértők véleménye a:. hogy Jesics .Mladennét puszta kézzel fojtották meg és csak azután akasztották föl. A tanúkihallgatások során elsőnek Bellei János csendőrőrmestert hallgatta ki a törvényszék. Előadja, hogy amikor a gyilkosság ügyében a nyomozást megkezdte, Rudas felkereste és száz koronát kinált neki. ö elfogadta a pénzt, hogy eredményesebben nyomozhasson, de az esetet nyomban jelentette felettes hatóságának. (Dr. Kószó István és dr. Wisinger Gyula védők ekkor azt indítványozták, hogy Bellei meghiteltetését mellőzze a biróság, mert hivatalos ténykedésért jutalmat fogadott el, ha abból a célból is, hogy ezáltal eredményesebb legyen a nyomozás. A törvényszék később fog határozni az inditvány fölött. Békán Júlia cseléd a következő tanú. Az elnök minden kérdésére tagadó választ ad. A tárgyalást szombaton folytatják, ítéletre két-három nap múlva kerül a sor. rámér H. Kossuth Lajos-sugj|rut Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és ieángka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773.