Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-05 / 181. szám

rWi-"i Szeged, 1916. augusztus 5. Detektívek nyomozzák a gabonacsempészeket. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyar ország pénteki számálban részletes tudósítást közöltünk arról, ihogy a Haditermény r. t. szegedi képviselője feljelentést tett gabonacsempészet miatt. A gabonát, — a feljelentés szerint — Szőregről, Qyáláról és ókereszturról csempészték Szegedre és azt a makszimális áron jóval felül árusítják. A Szegedre csempészett gabonát egyes malmok, — állítólag — őrlési igazolvány nélkül megőrlik. A Haditermény szegedi képviselője a polgármesterihez beadványt intézett, amelyben erélyes vizsgálatot kér a visszaélések megakadályozása céljából. Megemlíti a beadványban, hogy a gabonaféléknek Szeged- i re való csempészése kizárólag a makszimális árak kijátszása végett történik. A csempészetet főleg Szőregről folytatják nagy mértékben. A Délmagyarország munkatársa beszélt erről az ügyről dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, aki a következőket mondotta: — A Haditermény r. t. szegedi képviselője névszerint felsorolt egyes környékbelieket, akik a gabonacsempészetet Szegedre, rendszeresen űzték. Ebben az ügyben a kihágási biróság fog Ítélkezni. A vámosok ki vannak oktatva, hogy szállítási igazolvány nélkül még kocsin se engedjenek gabonát behozni a városba. — Ebből az alkalomból kifolyólag legyen szives a Délmagyarországban (megemlíteni, — mondta a polgármester, — hogy felkérem a közönséget arra, Ihozzák be a hetipiacra az eladó gabonájukat és adják el szegedi polgároknak. Mutassák meg, hogy jó hazafiak és hü polgárai Szeged városának. Miskolcon például igy történik, miért nem szeretheti ugy a szegedi polgár Szegedet, mint a miskolciak Miskolcot. Balogh Károly pénzügyi tanácsos, , a hatósági közélelmezési üzem vezetője igy nyilatkozott: — Nekem telefonon jelentette be a Haditermény szegedi képviselője, hogy gabonacsempészet történt. Az ügy nem az én hatáskörömbe tartozik, én csak figyelmeztettem a vámfelügyelőt, ihogy jobban figyeljenek. A polgármester ur vari hivatva intézkedni. Dr. Temesváry Qéza főkapitány-helyettes, kilhágási biró igy nyilatkozott munkatársunknak : — Tegnap kaptam az aktákat. Nyomban kiadtam az ügyet a detektiveknek nyomozásra. A detektivek huszonnégy óra alatt kötelesek jelentést tenni. A detektivek fogják a való tényállást megállapítani, mert a feljelentésben vázolt tényállás nagyon zavaros. Magyarország nemzeti vagyona. Irta: Gál Miksa. 'Dr. Fellner iFrigyes európai Ihirü közgazdászunk összeállította Magyarország és Ausztria nemzeti vagyonát és utóbb a Tudó Hiányos Akadémián fartőit székfoglaló beszédében beszámolt e vagyon hozadékáról is. Utóbbi előadását csak kivonatosan ismertették a szaklapok és igy álhoz egyelőre nem tudunk hozzászólani, de a nemzeti vagyonra vonatkozó összeállításához igen, mert tanulmánya a könyvipiacon is megjelent már. Dr. iFellner nemzeti vagyonunk f dl becslésében a következő eredményre jut: 1. Földbirtokunk értéke 19.818.717,645 K, 2. Bánya- és kohómüvek értéke 2.228.185.592 K, 3. Házak értéke 8.574.937,0-24 K, 4. Közlekedési eszközök értéke 5.797.322,352 K, 5. Ingók értéke 13.309.570,984 K, 6. Külfölddel szemben fennálló követeléseink 192.854,152 K. összesen 49.915.987,753 K. Levonva ebből a külfölddel szemben fennálló tartozásaink összege 8.395.398,380 K. Marad tiszta nemzeti vagyon 41.520.589,378 K. Ma a legvéresebb háború közepette valamely nemzeti vagyon értékelésének kérdése nemcsak liogy nem lehet közömbös, de sőt rendkivüli fontossággal bir; Magyarország nemzeti vagyonának felbecsülése azonban még ennél ils fontosaid), mert. hiszen ép ugy, amint kimutattuk vérrel és pénzzel sziliárd és erőteljes katonai ós közgazdasági felkészültségünket, meg kell mutatnunk vagyoni állapotunkat, amely .feljogosít nemcsak arra, hölgy döntő befolyást és helyet kérjünk magunknak a központi hatalmak kunszerijében, hanem arra is, hogy igenis vérmes reményekkel tékintsünk a jövőbe. Jía a nemzeti jövedelem kiszámítása azon célzattal történik, megmutatni emelkedő köztartozása inkkal szemben azok feszülő képességét, ug\ nemzeti vagyonunk egybeállításából láthatjuk magának a jövedelemnek a kellő expanzív löbetőségét. Fellner dr. becslésében 191.1. évi adatokra támaszkodik. Mi is azokat fogjuk felihasználni és ha végeredményében nagyobbnak Is találjuk nemzetünk vagyonát, hozzá kell tennünk azt, hogy az az összeg sem jelenti még nemzetünk vajgyonának tényleges értékét, hiszen a vállalkozás, amely egy ilyen vagyont számszerülejg felbecsülni megkísérli, nem egyéb kísérletnél. Bizonyos az, hogy nekünk magyaroknak mindenesetre többet ér független, szabad és alkotmányos országunk egész Oroszországnál és tudjuk, hogy Németország a Helgoland sziget neve alatt ismert sziklákért hatalmas gyarmatot adott cserébe. 1, Különféle módszer szerint Fellner dr. átlagbecslés utján jut arra az eredményre, hogy ingatlanaink 19,818.717/640 korona értéket ,képviselnek. A terhekkel nem számol, mert pénzintézeteinknél a kihelyezéseket nem veszi figyelembe, viszont a külfölddel szemben fennálló tartozásokat levonásba helyezi összeállitása. végén. Mi az ingatlanbecslésnél nem veszünk átlagárat olyformán, hogy a különféle mivelési ágak dacára egy átlagárat veszünk, hanem á'tlagositjuk mivelési ágak szerint: Alapul véve az 1911. évi felvételt becslésünk a következő: 13.971.943 hekt. vagyis 24.279.409 kat. hold szántó ért., á 500 K 12.139.704,500 R 430.327 hekt. 'vagyis 747.790 kat. Ihod kert. érit. á 1000 K 747.790.000 K, 3.170.080 hekt. vagyis 5,508.626 kat. hed rét ért á 500 K 2.754,313.060 K 316.091 hekt, vagyis 519.279 kat. hold szőlő ért. á 1000 K 549.849.000 K 3,953.430 hekt. vagyis 6.869,978 kat, hold legelő és 8.885.042 hekt. vagyis 15.439.793 kat. hold erdő és 64.400 hekt. vagyis 111.910 kát, hold nádas és 1.705.448 hekt. vagyis 2.953,602 kat. Leik! földajdó alá iiepi eső terület á 200 K 5.077.051.600 K, 32.496.701 hektár, vagyis 56.470.368 kat. hod ingatl. értéke 21.268.188.100 K a h obianként! átlagos értékelés 377 korona. Mi az átaihmk művelési ág szerint számításba hozott árakat még mindig alacsonynak tartjuk ugyan, azonban általában elfogadhatóknak véljük. A szántóknál figyelem be kell venni azt, hogy az 1913. évi felvétél szerint a 100 hold és ennél nagyobb birtokból csak 7.571,841 hold esik szántóra, tehát mintegy 17 millió hóid parasztkézen van és igy legalább 1500—200 koronára értékelhető, véive pedig a nagybirtok kezében levő 7 és fél millió hold gyengébb minőségű szántót is figyelembe, a felvett 500 koronás átlagár indokolt; a kertekből is csak 109,856 h-otd esik a 100 holdas és ezenfelüli birtokokra, több mint 700 ezer hold a kisbirtokosoké, kertiveteményekre felhasználva, ami 3, sőt 4000 koronás értékelt biztosit; a rétekből is 1.361.599 liold a nagy- és középbirtokosoké lévén, több mint 4 millió hold törpebirtokos kezén 'van, téliét a számításba vett 500 koronánál sokkal értékesebb, — 61,618 hold szőlő van a nagyobb — közel :500 ezer hold tehát á kisbirtokos kezén, ami azt jelenti, bogy azok legalább is 4000 koronát érnek holdanként. A töbib ingatlant egyformán értékeltük és nagyon alacsonyan, mert nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a legelőt törvényhozás utján kellett, az állattenyésztés érdekében megvédeni a feltörés elől, hogy ezek tehát szántóra is átalakíthatók, hogy az erdőtalaj a rajta levő fával van értékelve, ihogy a nádas sem értéktelen és hogy a földadó alá nem eső területek közt foglal helyet a beltélek is, mint ilyen tehát még a kertnél is sokkal értékesebb. De ha átlagértéket is veszünk, ugy 377 korona egyáltalán nem i nagy ár. Tudljuk, hogy legutóbb a Kereskedelmi bank közel 17.000 holdat bérelt 28 koronás bérösszegért, tudjuk, hogy elhoz a nyers bérösszeghez még adók és egyéb természetben lerovandó kötelezettségek járnak. Ha ezeket csak 2 koronával fixirozzuk, ugy 30 koronát kapunk és ha ezt 5%-os járadéknak vesszük, 600 koronás átlagárat kapunk, holott ingatlannál csak 4%-os járadékot lehet venni, ami pediig az értéket 750 koronára emelné. Emellett tudnunk kell azt is, hogy itt egy nagybirtokról van szó, amely mai extenzív gazdálkodásunk rendszerét véve alapul, mindig kevesebbet ér a kisbirtoknál és tudnunk kell azt is, hogy 17,000 holdnál nem csak szántóról, hanem a fent részletezett összes mivelési ágakhoz tartozó birtokról vau szó. De hogy igy is mennyire alacsonyan vannak felbecsülve ingatlanaink, legkiaszszikusabban abból tűnik ki, ha hozadékát vesszük figyelembe. Fellner dr. a nemzeti jövedelemről tartott előadásában is, a vonatkozó statisztikai évkönyvek alapjárt rámutat arra, liogy Magyarország termésének átlagos értéke az •1912—1913. években 5.085 milliárd korona volt. S habár a különféle költségek levonása után Fellner dr. 4.694.9(15,000 koronában állapítja meg a nettó hozadékot, mi az átlag eredménynek csak 50%-át veszszük alapul s ha azt 5%-ra. tőkésitjük, az inItali Hytntt Várnay £. HSttyVHewiiei&ftett, Szegeden. üü Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. UH