Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-29 / 201. szám

2 BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1916, auguszus 29. döntött Románia sorsa fölött. A korona tanácsot megelőzőleg már elrendelték az általános mozgósítást, amit az oroszbarát romániai sajtó már a hadüzenet első tényekén kommentált. A korona tanácsot megelőzőleg a félhivatalos Independance Roumaine a következő kommünikét közölte: — A nyug-fafanság és azok az aggodalmak, amelyek az utóbbi napokban különböző oldalról megnyilvánultak, arra indították a királyt, hogy tanácsot hivjon egybe, amelyben a kormány" és a parlament képviselőin kivül a pártvezéreknek, a volt miniszterelnöknek és a kamara volt elnökeinek véleményét is meghallgatja. Ahelyett, hogy a király eme elhatározását méltányolnák, néhány lap okot keres, hogy a tanács egy'beliivásáí ujabb agitációra és uszitásra használja fel és Németország megüzente BERLIN, augusztus ,28. A Wolfí-ügynökség jellent!: Miután, — mint már jelentettük, — Románia az Ausztria-Magyarországgal és Németországgal kötött szerződések gyalázatos megszegésével szövetségfistársunknak tegnap hadat üzent, a bukaresti BÉCS, augusztus 28. A Fremdenblatt I irja: Tegnap este 9 óraikor Mavrocordato ro- j •mán követ megjelent a küilügyminiszteriumibain és átinyujtotjta kormánya jegyzékét, a ímeily szerint Románia 27-ilkén este 9 óráitól kezdve Ausztria-Magyarországgal ihiadiáilapotban levőnek tdkmlti magát. A jegyzék, amelyet a román követ átinyujitoitt, a leghallatlanabb gyalázatosság dokumentuma és Romániának megszerzi azt a siralmas dicsőséget, hogy aljasságban Olaszországot is felülmaija. Most már megmondhatjuk: Románia tegnap este 5 óráig a mi szövetségesünk volt. Olaszország a szövetséget (bár egyoldalin!ag falbontotta és ezt AusztriaMagyarország tudomására is hozta, a román ikonmány azonban a hiiségszlegéis (hitvány művészetiét még tovább fejlesztette, amennyiben a szövetségi szerződést egyszerűen csak a hadüzenettel bontotta fel. Még visszátaiszitóbb Bratianunak és társainak perfidiája , alma körülllménynéf fogva, Hadseregparancs a román hadüzenetről. A főhadiszállásról jelentik: A hadseregf0parainostti.dk a mái napon a következő paralnosot adta ki: Katonák, bajtársak! Tudatom veletek, hogy ellenfeleink sorában egy uj ellenség tünt fel: a román királyság. Becsületes katona lelketek meg fogja találni az alattomos rablótámadás számára a megvetés megfelelő mértékét. Az elmúlt években sok nehéz órát éltünk át. A legfőbb Hadúr zászlajára tett eskünkhöz: Ihjjven becsülettel fogjuk végigküzdeni ezt az uj harcot is. Isten legyen veletek! Frigyes főherceg. azt elferdített kommentárokkal és hamis részletekkel kiséri. A koronatanács vasárnap délelőtt tiz órakor kezdődik a cotroceni palotában. A tanácson részt vesznek a kormány tagjai, Carp, Majorescu és RoSetti volt miniszterelnökök, Marghiloman, Filipescit éjs Take Jonescu pártvezérek, a kamara mostani és volt elnökei: Ferekyde, Cctntacuzene, Pascani, Olanescu és Robescu, Az utóbbi Missuir Bazil szenátusi elnök képviseletében, aki jelenleg külföldön tartózkodik. Uj Bratianu-kormány. Frankfurt, augusztus 28. A bukaresti Seara jelenti: Ferekyde, a román kamara elnöke, belép majd a kabinetbe, hogy Porumbaru külügyminiszter helyét elfoglalja. Bratianu Vintila, a miniszterelnök testvére is belép a kabinetbe. a háboru! Romániának. német császári követ utasítást kapott, hogy útleveleit kikérje és a román kormánynak kijelentse, hogy Németország Romániával szintén hadiállapotban lévőnek tekinti magát. még szövetségesünk volt. I hogy a tegnápi koronatanács bejefeintéisekor I is a. ,román kormány szócsöve Filipescu és Talkie Jonescu iizelmteit felháborodással utaisitotlta vissza és gunlnyál ostorozta, és pelfenigiérie áldütiotttla. azokat, akik a. koronával folytatandó :tanácskozásból nyugtalanító 'konzekvenciákat alkáhtlafc fevonlni. Ennek a konmánynlak a magatartása példátlanul á'l a diplomácia annaleseiben léis rnéllfó olyan áljaimhoz, amely a hadiállapot bekövetkezéséig pozitív szövetségi viszonyban volt Ausztria-Magyarországgal. Éberségünket azonban ,neim tévesztette meg a román kormány szintelö magatartása. A román államférfiakat, akik az ország nevét ilyen példátlan gyailá^aMaJ mocskolták be, cgykoir népük fogja megkövezni. Felháborodott kedéllyel és jogos haraggal', de nyugalommal és bizakodva; lépünk az uj hiaircba, azzal a szilárd eiitiökiéllséggel, ihogy ezt az áruló szövetségest is ledöntjük. • • tó ö • 'tó p • Románia Erdélyért és Bukovina bírfokáérf fordult ellenünk. Bécs, augusztus 28. Oroszország még nem mondott le a Fekete-tenger és a Konstantinápoly uralmára irányuló álmokról és mert a Dardanellák megvivása oly csúfosan vallott kudarcot, most a szárazföldi uton akarja Konstantinápolyt meghódítani. Ezért azt az ajánlatot tette Romániának, hogy Bulgáriának a Dobrudzsán át való megtámadására lépjen a cár országával katonai konvencióra. Románia azonban nagyon is jól tudja, hogy a független román királyság jelenlegi helyzetében útjában van Oroszországnak, a mely győzelme esetén közte és Konstantinápoly közötti uton egy önálló, (független Romániát meg nem tűrhet. Erre való tekintettel Románia területi megerősödést kivan elérni és a katonai konvenció, valamint az orosz átvonulás megengedése fejében garanciákat követelt arra, hogy a háboru után Erdély és Bukovina Romániához fog csatoltatni. A román kormány tudatta is ezt a követelést Oroszországgal. Románia az utolsó pillanatig kétszinü politikát folytatott. BUDAPEST, auguszittó 28. A Pester Lloyd-iiialk jelenítik Bécsből: A román nagyik övet 27-ikléin esitc 9 órakor adta áit a Balfplalzon a hadii zenétek A hadüzenet Porainibara kiilügyiminfezter saját aíáriiáísáival volt ellátva. A jegyzéket irásos eredetiben nyújtották át, tehát nem tegnap érkezett, hanem már hosszabb idö előtt és napokig hevert a nagykövet fiókjában. Szombaton délután Ferdinánd román ikirálly Czerain grófot kihallgatáson fogadta. A kibafgatjás foüyainiáii szó sem ásott a. döntősről, amely küszöbön állit, hanem reméuyiéiniefk adott kifejezési, hogy lehetséges il'esz Románia semlegességének fentartása. Bratianu azt mondottja: — Akarom és tudom és feun is fogom tartani a semlegességet. Ezt be is fogja igazolni a vasárnapi koronatanács. Briaítiiahu Ígéreteit súlyosan cáfolja nem csalk a hadüzenet, h'anem az az eljárás is, amelyet enhek átadásánál talnusitott. Bratfialnu a vasárnapot választotta a jegyzék átnyujtásárá s az ,olalsz jegyzéket is vásárnap nyújtották át. Számított arra, hogy a külügytminlsz teriuirnbain nem fognak olyan hivatalos személyit találni, akinek joga lenne arra, hogy a jegyzéket átvegye, tehát a hadüzentet majd ott hever reggelig és igy Románia ptehány órai előnyt nyer a katonai operációik megkezdésére. Tisza nyilatkozata Erdély védelméről. BUDAPEST, augusztus 28. Gróf Tisza István miniszterelnök a legutóbb nála járt erdélyi képviseilőkhék a következőket inondotjtia: — Nem keressük a háborút Romániával, de számoltunk minden eshetőséggel es készen várjuk a történeiidőket. Meg vagyok győződve, liogy Erdély védelméről jó előre gondoskodás történt. Az erdélyi képviselőik a legnagyobb (megnyugvással1 fogadták az információt. Tisza még eztj is mondottá: — T'aiVály (ilyenkor egy -nyilatkozatban kijelentettem, hogy Romániának egyetlen várimegyét sem aduink ált. Most azt mondom, hogy Románia egy akácfát sem kaphat. Bratianu a kész megállapodással lépett a koronatanács elé. Bukarest, augusztus 28. Leírhatatlan izgatottság közepette mondta ki a koronatanácskozás döntő határozatát. A cotroceni-i palota környékén óriási tömeg tolongott, a mely percről-percre növekedő izgalommal várta a végső döntést arról, háborút üzen-e Románia szomszédainak vagy békében akar célt érni velük. A koronatanácskozás a 'háború mellett döntött. Már julius elején, amikor az első hadiszer-szállitmány Oroszországból ímegérkezett, tisztában volt mindenki vele, hogy Bratianu helyt akar állni szavának, amely már tavaly junius óta Oroszországhoz köRománia a hadüzenet átadása előtt