Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-29 / 201. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára U fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K12-— negyedévre K 6-— egyhónapra K 2-_ ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.­negyedévre K T— egyhónapraK 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 1> fillér. Szeged, 1916. V. évfolyam 201. szám. Kedd, augusztus 29. Románia megüzente a hábornt. Megkezdődtek a harcok a román határon. - Csapataink beszállították az etső román hadifoglyokat. Mindjárt a világháború kitörésével föl­vetődött a romániai kérdés. Tisza legutóbbi képviselőházi beszédéből minden kétséget ki­záróan megtudtuk, hogy Románia szövetsé­gesünk. Alig két héttel ez után a beszéd után megismétlődött az olasz árulás: Románia hadat iizent. A világháború eddigi tanulságaiból sem tanultuk meg, hogy a tisztességre, az adott szó szentségére, a józan belátásra épített minden okoskodás megdől, ha a királyok gyöngék vagy rablóhadjáratra akarnak in­dulni, ha államférfiak, akiket nagy idők ta­láltak vezető állásban, látásukban elhomá­lyosítottak vagy jellemükre gyöngék, ha né­pek, akiket még nem sújtott a háboru min­den nyomora, gonosz izgatók és lelketlen kufárok áldozataiul eladják magukat. Le­gyünk őszinték, ez az oka, hogy az utolsó napig hittünk abban, hogy Románia nem üzen hadat szövetségesének és hogy a ro­mán hadüzenet 'meglepett bennünket azok után is, hogy derék szomszédunk a háboru két éve alatt bőségesen kalandorkodott. A hadüzenet megtörténtével a közép­ponti hatalmak és szövetségeseik hadereje uj, jelentékeny feladat megoldása elé került. A diplomáciának itt már kevés szava van. Németország hétfőn megüzente a háborút Romániának. Bizonyára nem fog ezzel késni Bulgária sem, amelynek eddigi diadalait is vitássá akarja tenni Románia árulása. Tö­rökország is bebizonyította, hogy hű szövet­ségesünk. Ez a sok megpróbáltatáson ke­resztülment állam tehet egyébként legilleté­kesebben tanúságot arról, hogy milyen sors­ra jutna a-Balkán, ha az antant győzne, a melyben a hires Anglia a kisnépek útonálló zsarolója, Olaszország a becsület oszlopa, a despotizmus, a kulturálatlanság, a zsarnok­ság és sötétség hazája, Oroszország a kul­tura és liberalizmus fővédnöke. Fegyvereink munkája elé további biza­lommal nézünk. Höfer hétfői jelentése már biliül adja a románok orvtámadását, ugy látszik, a katonai kezdet méltóan illeszkedik a dicső diplomáciai hagyományokhoz. A több mint két év óta duló világháborúba hétfőn bekapcsolódott a mi külön háborúnk. Ma­gyarország területi integritása a tét, ki hiszi. hogy kicsorbultak a fegyvereink, amikor ilyen hitvány nekünkrontás't kell visszaver­nünk, legyengült a karunk, amikor az orv­támadóra kell lesújtani. Nagy megpróbáltatások és hatalmas feladatok elé állított -minket eddig is a há­boru. Kivédtük az ellenség túlerejét, legyűr­tük az oroszok első milliós hadseregét, most őrlődik fegyvereink erején másodszor és eb­ben a háborúban hihetőleg utoljára az ot­romba orosz kolosszus. Hivalkodhatik az antant azzal, hogy a kezdeményezés az ő kezükbe ment át. Hasznukra lehet-e az az offenziva, amely a francia harctéren sok százezer katona feláldozásával csak öt kilo­méteres területnyereséget tudott elérni, az olasz harctéren közel másfél év után tudta | az első és egyetlen sikert kivívni, Galíciá­ban és Volihiniában pedig már is megtorpant­nak látszik. Mindezt akkor, amikor hatalmas túlerővel rendelkeznek! Az antant túlbecsülte Romániát. Azt hitte, hogy ez a segítség egyszeribe kiragad­ja a kátyúból hadiszereneséjénék ismét meg­akadt szekerét. Az antant túlereje csak ke­véssel növekedett. De sokszorosra fokozó­dott a mi erkölcsi erőnk, elszántságunk, győ­zelmi akaratunk. A központi hatalmak had­erejének szervezettsége és vezéreinek láng­esze eddig is legyűrte az ellenséget. Ne feled­jük: mi az életünket védjük, ellenségeink rabolni akarnak. Megkezdődött Magyaror­szág háborúja./Mindenki: a fronton és itthon hősiesen álljon a nemzeti ügy szolgálatába. Budapest, augusztus 28. Károly főherceg lovas­sági tábornok hadseregharcvonala: Magyarország délkeleti és keleti határbástyáin tegnap este uj ellenségünk: Románia orvul támadva határőrseink­kel az első lövéseket váltotta. A vöröstoronyi szo­rosnál és a Brassótól délnyugatra és délre fekvő szorosokban ma reggel mindkét részről harcba keveredtek az előcsapatok és katonáink beszállí­tották az első román hadifoglyokat. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Berlin, augusztus 28. A nagyfőhadiszállás jelenti: Erdély határán román foglyokat szállitottak be. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Románia hadüzenete Ausztria-Magyarországhoz. — Augusztus 27-ikén este 9 órakor kezdődött a? hadiállapot. — BUDAPEST, augusztus 28. A Magyar Távirati Iroda jellenti Béűsböil aug. 28-i.kám: Tegnap éjszaka a román királyi követ megjelent a külügyminisztériumban, hogy jegyzéket nyújtson át, mely szerint Romá­nia augusztus 27-én este 9 órától fogva Ausztria-Magyarországgal hadiállapotban le­vőnek tekinti magát. BERLIN, augusztus 28. A román kor­mány tegnap este Ausztria-Magyarország­nak hadat üzent. A szövetségtanács azonnal ülésre hivatott össze. )Közli a miniszterekiöki sajtóosztály.) A román hadüzenetet koronatanács előz­te rneg, amelyet Ferdinánd király elnöklésé­vei Bukarestben tartottak. Ez a koronatanács

Next

/
Thumbnails
Contents