Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-24 / 196. szám

4 leggyorsabban eljutottak ö felsége elé. A másik kötelezettséget azonban, amelyre a miniszterelnök közvetlen befolyást nem gyakorolt, a legelső pillanatban sem tartották meg. Mindjárt az első tanácskozáson felvetődött egy kérdés, amelyre a feleletet megtagadták. A külügyminiszter magatartása következtében lehetetlenné vált, hogy az ellenzék idejében kifejtse aggályait. Mindennek dacára más oldalról informálódtak, látták a •helyzetet, előadták aggályaikat, ezeket azon ban nem honorálták és a következmények, amelyeket előre láttak, be is következtek az ország nagy hátrányára. A teljes jogi, a teljes politikai felelősség ezután a kormányt terheli. Sok dolog történt és sok dolog fog még történni, amiről mi hiába beszélünk, de súlyosan esik a latba, ihogy nincs együtt a delegáció s hogy Ausztriának nincs parlamentje. Egy végzetes lépés történt, amelyre Anddrássy még októberben felhívta a figyelmet és amelyről megmondta, hogy be fog következni. Ez be is következett. És ezért meg kell akadályoznunk, bogy ,a külügyi kormány továbbhaladjon ezen az uton. Ismétlem, hívják össze a delegációkat. A nemzet érde'ke kivárnia ezt. Bizom a jövőben, de külpolitikánknak meg kell változni, (Éljenzés és taps a baloldalon.) (Gróf Tisza István válasza.) Gróf Tisza István miniszterelnök: Csak rövid időre veszem igénybe a tisztelt Ház figyelmét. Folkozott mértékben érzem a felelősséget, hogy kerüljek mindent, ami bármi tekintetben olajat önthetne a tűzre abban ,a kritikus pillanatban, amelyben az ellenzék bizalmi férfiainak választaniok kell, hogy a szenvedély szavára hallgassanak-e, vagy a nemzet érdekeire? A bizalmi férfiak kijelentették, hogy a külügyi kérdések megismerésének azt a módját, amely az utóbbi hetekben fenállott, nem követhetik tovább. Sajnálattal veszem ezt tudomásul és nem kutatom', hogy menynyiben hatottak erre bizonyos téves felfogások. Egyébről tulajdonképen nem lehetett szó, mint hogy az ellenzék bizalmi férfiai. bizalmas információkat nyerjenek, amelyek természetesen sokkal messzebb mennek, bármilyen elképzelhető nyilvános felvilágosításnál. . Megjegyzem, hogy az a vád, amely e tekintetben különösen Apponyi Albert felszólalásában nyilvánult, talán bizonyos félreértésekre vezethető vissza. De ez az egész kérdés tárgytalanná vált gróf Andrássy Gyulának ama kijelentése folytán, hogy ő úgyis meg volt győződve, hogy ezen az uton tovább menni nem le'het. Leihetetlen reám nézve belemenni annak a kérdésnek a megvitatásába, (hogy az említett súlyos aggályok jogosak-e, vagy nem. De hogy e tekintetben a bizalmi férfiak felfogása sem lehetett ment bizonyos félreértésektől, arra nézve utalhatok az olasz kérdésre, amelyre nézve gróf Andrássy Gyula is hivatkozott. Ha mi nem követtük volna az alkudozásoknak azt az utolsó fázisaiban, elismerem, megalázó formáját, akkor bekövetkezett yolna az orosz hadüzenet vagy a gorlicei áttörés előtt, vagy közvetlenül az utána következő napokon. Függessze fel MLMAŐYARORSZÁÖ mindenki a véleményét ebben a kérdésben mindaddig, amig esetleg megfelelőbb körülmények között kifejthetem nézeteimet. Közbekiáltások az ellenzéken: Hol? Gróf Tisza István: A mai időt még arra sem tartom alkalmatosnak, hogy a delegációk albizottságaiban lehessen ezeket a kérdéseket megvitatni. A magyar kormány részéről a delegációk összehívásának semmi akadálya nincsen. Nagyon jól tudják a képviselő urak, hogy a delegációk összehívásának az akadálya nem a magyar kormány vonakodása, hanem az osztrák parlamenti élet szünetelése. Szmrecsányi György: Bukjék meg Stürglkih! Gróf Tisza István miniszterelnök: A delegációk összehívása felett Magyarország nem dönthet .egyedül. A delegációk ellenőrzési feladatát azonban elvégzi a képviselőház. Nemi ldliet az a feladatom, hogy az osztrák helyzetet részletesebben, fejtegessem. Még csak az ellen a vád ellen kell tiltakoznom, amelyet meglepetéssel hallottam itt: mintha a mi külpolitikánk nem lenne őszinte. Ennek a legcsekélyebb jelét sem tapasztaltam. Ma nem lehet beszélni erről a politikáról. Majd bekövetkezik a helyzet, a mikor ezt a politikát, amelyet a magyar nemzettel szolidárisán követett a külügyminiszter, a teljesen felvilágosított nemzet Ítélőszéke elé lehet terjeszteni. Vázsonyi Vilmos: Véreső után-köpenyeg. Gróf Tisza István: Most azokra az érdekekre való tekintettel, amelyet soha egy pillanatra 'sem szabad szem elől téveszteni, lábhoz tett fegyverrel némán hallgatjuk a vádiakat. .De ;ki kell jelentenem, hogy minden irányban vállaljuk a felelősséget, vállatuk eddig is és vállaljuk ezután is. Mi megtettük a kötelességünket és nyugodtan mondhatom, hogy szövetséges viszonyban Németországgal, nyugodtan nézünk szembe a jövővel. A képviselő urakat arra kérem, hogy kritikájuk előterjesztésénél ne felejtsék el a hazafias szempontokat, amelyeket eddigi szereplésüknél is dicséretesen figyelembe vettek. Ennek a maroknyi nemzetnek ez a legdicsőségesebb erőforrása és ez ad neki erőt a még reá váró küzdelmekben. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Gróf Andrássy Gyula egészen röviden csak egy megjegyzésre szorítkozik. A miniszterelnök azt mondotta, hogy ő azt kifogásolta, hogy az olaszokkal folyt tárgyalások utolsó fázisában bennünket megalázó alkudozásokat folytattak. Nem vitatja most, hogy az időnyereség, amelyről a miniszterelnök szólt, valóban ennek az alkunak volt-e a következménye? Ö azt állitotta, hogy hibás volt az a politika, amely nem tudta a békét biztosítani, és ugyanekkor megalázkodott. Gróf Tisza István: Azzal tisztában van mindenki, hogy a békét nem lehetett volna biztosítani. Ha nem tettük volna meg ezeket az előkészületeket, akkor hamarabb következett volna be az olasz támadás. Rakovszky István röviden reflektál a miniszterelnök beszédére. Szünet után a jövedelemadó részletes tárgyalása következett. Első felszólaló Bródy Ernő volt, aki javaslatot nyújtott be a J'öveSzeged, augusztus 24. delmi adónak két évre való életbeléptetésére vonatkozólag. Mezőssy Béla hozzájárult a javaslatihoz, Földes Béla az ellenzéki határozati javaslatát nyújtotta be, melyhez Csermák Ernő szólott és elfogadta a javaslatot, Vázsonyi Vilmos szintén. Az elnök ekkor elrendeli a déli két órás szünetet. Délután négy órakor nagyatádi Szabó István szólott a javaslatihoz, akinek beszédé után a vitát félbeszakították. (Az interpellációk.) Ráth Endre a Haditermény működése miatt interpellál. A Haditermény jogtalan províziókhoz jut, követeli a vizsgálat sürgős megindítását és azt, hogy a részvénytársaság fölmentett tisztviselőinek névsorát terjesszék a Ház elé. Gróf Tisza István ideiglenes választ ad. Sok kósza hírt terjesztenek, amelyek azonban valótlanok. Minden élelmezési visszaélésnek elejét veszik, de az ország érdeke megkívánja, hogy rosszhiszemű híresztelésektől óvakodjunk. Huszár Károly azért interpellál, hogy a hadi rokkantaknak, hadi özvegyeknek és árváknak ne csak hat hónapra, hanem egész évre utalják ki a segélyt. Gróf Esterházy Mihály a vadászközönség számára való lőpor makszimálását követeli elrendelni. Eihier Zsigmond elmondja, hogy a Haditermény 120 millió métermázsa gabonán 160 millió koronát keresett. A részvénytársaság különféle gabonát beszerzett 24— 28—30 koronáért és eladta 38—40 koronáért. Szigorú vizsgálat elrendelését kéri és azt kérdi a kormánytól: van-e tudomása arról, hogy a Haditermény nem a nép jólétét mozdítja elő, hanem annak az akadálya. Nóvák János azért interpellál, mert a honvédelmi miniszter által felmentett mezőgazdasági munkásokat a 38-ik gyalogezred parancsnoksága visszatartja. iBáró Hazay Samu honvédelmi miniszter kijelenti, hogy rendeletének érvényt fog szerezni. (A béke kérdése.) Holló Lajos a hadvezetőség hibáit teszi szóvá. Ilyen hiba volt az első szerbiai hadjáratunk és legutóbb az olaszok elleni ofíenzivánk. Ennek az érdekében az orosz frontról elvontuk a legértékesebb csapatokat, a mikor kétségtelenül beigazolódást nyert, hogy az oroszok támadást készitenek elő ellenünk, őszintén örül a német vezetésnek és reméli, hogy ez a jövőben kizárja az ilyen 'hibákat. Tiltakozik az ellen, hogy a 45—50 éves népfelkelőket a frontra viszik. A magyar katonákat mértéken tul veszik igénybe. Interpellációjában kérdezi a miniszterelnököt, hogy elérkezettnek látja-e az időt arra, hogy most, amikor minden fronton elég jól állunk, megtegye a . tartós békére irányuló előkészületeket. Gróf Tisza István miniszterelnök nyomban válaszol: Aki a békét a mostani időkben hangoztatja, az az ellenségeinknek tesz vele szolgálatot. Holló olyan kérdést intézett hozzám, hogy azt kell hinnem, hogy álmodik. A háború két főoka: az angol komerciálisós az orosz világ-uralomra való törekvése. Ezzel együtt Magyarország testének szétdapabolására is törekszenek; Magyarország integritása ellen való merénylet megállításáról is van tehát a háborúban szó. Holló az angol és francia példákra hivatkozik, de nenj