Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-15 / 189. szám

2 V " DIÉLMAGYAIROBSZÁG Szeged, 1916. augusztus 15. A leánygimnázium. A szegedi középiskolák száma szeptember 1-től újból gyarapszik és nem! tagadjuk, az uj intézet a város jövője, fejlődése, intézményeinek értéke és hasznossága szempontjából kedvesebb nekiünk, mintha akármilyen más uj középiskola nvil't volna meg. Hétfőn érkezett le a városhoz a közoktatásügyi miniszter leirata, amelv az örvendetes hirt tudatta. Most már a helvi hatóságok dolga, hogy az előmunkálatokat az aránylag rövid idő alatt elvégezzék. Az uj intézmény megnyitását inagy nyilvánosság várja örömmel és lelkesen, amely joggal hiszi, hogy a szegedi hatóságok a város ügyeinek szeretetétől és fejlesztésének ihivséges szolgálatától is vezéreltetve a rendelkezésre álló két hét alatt mindaz.t elvégzik, amit a leánygimnázium megnyitása érdekéből addig el kell végezni. Az a rendelet, amely körülbelül két hét előtt jelent meg a közoktatásügyi minisztertől, uj utakat vág az eddig sivár, szegényes és mostoha leányoktatás terén. Elégtétel ennek a városnak, amelyet a kultura és tudomány szolgálatában hozott nagy áldozatok ellenére is többször ért mellőzés, hogy az uj rendszerű leányoktatás első. tudományos képzettséget nyújtó és kenyérkeresetre nevelő intézete itt nyilik meg. örömmel olvassuk a miniszter leiratában, hogy a leánygimnázium ötödik osztályának megnyitását azért rendelte el, mert méltányolni akarja Szeged kulturális hivatását és .azt a körülményt, hogy a megnyitandó 5. osztály kellő népessége biztosítottnak látszik. Sajnos, ezt a kulturális hivatást nem mindig méltányolták, ami ipedig azt illeti, hogy az 5. osztály népessége biztosítottnak látszik, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogv Szeged sohasem állt irreális ajánlatokkal a kormány elé. Mi ittlion mindig tudtuk, ihogy a nemzetiségi vármegyék közvetlen szomszédságában az egész magyarságért is dolgozunk, amikor e város fejlesztéséért buzgólkodunk, vagy harcolunk. , Át voltunk hatva annak tudatától, hogy a tiszta, erős és törhetetlen magyarságnak ez a végvára, amelv gazdag intellektusokban, nagy vagyon .felett rendelkezik és az eddiginél jóval gyorsabb fejlődésre való készségét és erejét számtalanszor dokumentálta, előbb-utóbb a legteljesebb megértésre és — ha másért nem, a nemzet érdekéből — méltánylásra talál. Az elmúlt kor nemzeti történetének külön fejezete fog arról szólni, amit Szeged a nevelés terén tett. Ezeket az érdemeket és nagy eredményeket meg kellett annak látni, aki a magyar 'közoktatásügy élén áll. Ezek bőségesen indokolják azt az elhatározást is, amely az első ujrendszerü leánygimnáziumot nekünk juttatja. Ne vegye rossz néven a hatóság, ha ezen a helyen első sorban a Feministák Szegedi Egyesületének adózunk az elismerés meleg iszavaival. ük vetették felszínre az — eredmények szerint is — reális és aktuális eszmét, amelynek megvalósítását mindvégig komoly ügybuzgalommal és lankadatlan agitatórius erővel szolgálták. Az ügyre jelentőségéhez mért eredménnyel tudták íellhivni a főispán figyelmét, .aki megértéssel állt a mozgalom élére, amelynek sikerét űőként ez biztosította. A hatóság megértése, buzgalma és lelkesedése sem hiányzott. Csak mindezeknek a tényezőknek szerencsés találkozása segíthette diadalra a mozgalmat aránylag rövid idő alatt és egy évvel minden bizonnyal előbb, mint ahogy mármár reméltük. ia harmadik évében járó világháború legmegrázóbb és — talán igazuk van azoknak, akik mondogatják — döntő eseményeit éljük. Mi ezeken a megpróbáltatásokkal és izgalmakkal teljes napokon sem tudunk lemondani arról, hogy ne őrködjünk éberen a város érdekei fölött, ott ne legyünk min derihol, ahol jelenségeket az elitélés súlyos, vagy az elismerés zászlót hajtó szavaival kell kísérni. Hirdettük, hogv a város jövőjét kiépítő munkának a háboru alatt sem szabad teljesen szünetelni, csak egészséges érzékkel kell kitapintani azt a munkateret, amelyen működni nemcsak szabad, hanem kell iis. Nagyon jól tudjuk, hogy a leánygimnáziumi nem — egyetem. Az uj intézmény jelentőségét egyáltalán nem becsüljük tul. De nem mulaszthatjuk el, hogy ép a ránk váró uj korszak előtt rá ne mutassunk' arra, hogy komolyabb szerep is rendelkezésére áll az egyesületeknek, mint amilyent eddig legtöbbjük betöltött, hogy reális, szolid, termékeny várospolitikával mindenki számára elfogadhatóvá és honorálttá tudjuk tenni erőinket és kulturbivatásunkat és hogy a városért való nagy és lankadatlan munkában féltékenykedés nélkül kell mindnyájunknak összefogni: hatóságnak, egyesületeknek és magánosoknak. c3baaa.»gb.bbb8b.abscaaigssaa.ab«:aa.ssae::9^<t>baa.xb9üiibaa.bbaaha.bbaacoaba.a..b.a».b.bb»a.aaa.uaa..a.a A szegedi 46-osok az olaszok hétszeres támadását verték vissza. BUDAPEST, iau@uszt.uis 14. (Közli a ,iii iiniiisz Öeir elílniötk i -sajtóosztály.) Jelentékeny ellenséges erők ,a Valloné-völgytől keletre levő állásainkat Lakvica és Wippach közt hétszer támadták meg, csapataink azonban minden alkalommal teljesen visszaverték. A fehér templomi 43-ik és a szegedi 46-ik gy. ezred újból fényesen .megállta helyét. A Görztöl keletre emelkedő magaslat a Monté San Gabriele és a Monté Santo heves ágyutiiz alatt állott. A Suga-na-szakaszban az ellenségnek a Civaron ellen intézett két támadása tiizünkben összeomlott. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A román helyzet. Bukarest, augusztus 14. 'Állítólag Carp PótcM völt minisztigeínök kiilön mógbizással Bécsbrt ' cs Berlinbe fog úúazni, hogy ott illetékes kötökkel tanácskozzék Románia mágdiáétására vonatkozólag. Bukarest, augusztus 14. Férdinánd király fogadta BMilftm miniszterelnököt 'és hosszabb ideig dolgozott vele együtt. Zürich, augusztus 14. A milanói Papoló d'ltalia bídmrésti tudósítója táviMtózza: yAz oéOsz kormány Bukarestben kövété utján megkérdezte, hőgy miképén viselkednék a román kartnány, ha Oroszország seregéket vonultatna át Románián Erdély megszállása céljából. Bukarest, augusztus 14. Carp Péter lapja, a .jMoldova" irja a következőket: — Egészen biztosan állíthatjuk, nem fog megtörténni, amiről érdekelt oldíalról susognak, mivel az emberi akarat nem képes arra, bogy egy -pillanat alatt megváltoztassa olyan események -folyását, I amelyeket évtizedes munJca és szorgalom készitetXi elő. -Meg volt a hatalmuk, az úgynevezett nyilvános közvélemény is mellettük volt és még sem tudtak elintézni semmit. És bármennyire erőlködjenek is, nem fognak elérni semmit. — A mult idők szilárd politikája olyan utat egyengetett nekünk, amelyről nem térhettünk le. A mostani harcokban a sors berniünket Németország mellé állit. Senki cs semmi sem 'áhdályózhat meg bennünkeit azon feladatok megoldásában, amelyekre mi már ötven éve készülünk. Előbb vagy utóbb mégis elfoglalja Románia a már régóta előkészített helyet és eljátsza az ő történelmi szerepét. Bwkareái augusztus 14. Tán érthetetlen, hogy a sajtó oly túlságosan izgatott abban az irányban, bogy mit fog tenni a román kormány. Mert hisz, aki ismeri Románia belviszonyait, politikai beléletét, jól tudja hogy Romániai magatartását nem döntheti el ,e háborúval szemben, ha valamit majd tennie kell, sem az egyik, sem a másik párt, sem a kormány mindenhatósága, ami itt nincs is. Itt számtalan tényező össze működése fogja meghozni a végleges döntést annak idején. Példa erre a háboru elején megtartott koronatanács, melyen! minden, pártárnyalat és más tényezők is részt vettek. Romániában hatalmas, mérsékelt párt van a központi hatalmak mellett mely nem szorult a -csőcselék tapsaira és az antant pénzére. lEzt igazolja a „Moldova" alábbi cikke, melyet Bratianu román miniszterelnöknek az újságírók előtt megmagyarázhatatlan magatartásáról ir. A mig Romániában ilyen cikket lehet irni, bármit írjon Jonescu, ninies mit aggódni Románia közvéleménye és magatartása fölött. Igy szól a cikk: — A mi időnkben apró népeket látunk imperializmus felé törekedni. Legnevetségesebb példa erre a szerb nép, mely az oroszok módjára pánszerbizmusról merészelt beszélni, nem tekintve a lehetőség határait, amely népnek os t oba el vak oltóágában a szomszéd országokban levő testvéreire kacsintva képtelen volt megállapítani a különbséget a való és álom között. A nagyszerűség azonban nem csak külső arányokban, hanem belső állami működésben, az állam belső elrendezkedósében, anyagi, szellemi megerősödésben is megnyilvánulhat. Ilyen szempontból (Romániai és Bulgária szép példát mutatott a: kis népek között. 1821. óta, de kivált Károly király óta belső megerősödését illetőleg -Románia nagyszerű dolgokat müveit. A belső államélet terén csakugyan nagyszerű dolgokat müveitünk minden irányban, Hogy ez csakugyan igy van, igazolja az a tény, Ihogy tekinibélynek és tiszteletnek örvendtünk a legújabb időkig egész Európa előtt. Megbecsültek bennünket, nemcsak az önzés szempontjából, vagyis azon haszon szerint, melyet a természet nyújtotta kincseink -folytán az idegeneknek adhattunk, ha nem kivált azért a nyereségért, melyhez az általános emberi kultura jutott a mi föllendülésünk -folytán. A műveltség és haladás azonban erőt is jelent, ez az ellenséget megfélemlíti, a barátot jóindulatra és udvariasságra készteti. Ennek igazolására -esak a legújabb idők eseményeire hivatkozhatunk* midőn Európa