Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-14 / 162. szám

Szeged, 19J6. julius 14. DELM1AGYA1BOE8ZÁÖ A Balkánon a helyzet változatlan. BUDAPEST, julius 13. (Közli a miniszter elnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, ' . a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, julius 13. A nagy főhadiszállás jelenti: A balkáni harctéren semmi újság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Szeged jövő évi lisztellátása. A Dentsckland kapitányónak nyilatkozata. Köln, julius 13. A Kölnische Zeitung-nak jelentik Balthnoreból: A Deutscihland kapitánya több tekintetben helyreigazította az j itteni lapok téves tudósításait. Szerinte a | kpiiöskédelmi búvárhajó biztosságáért nem kell aggódni. Az angol hadihajók nem sérthetik meg Amerika semlegességét és nem támadhatják meg a Deutschlandot a három mérföldes zónán belül. . — Reméljük — mondotta, — hogy régi barátságos viszonyunk Amerkiával újra visszatér. Az a kapu, amelyet most kinyitottunk, nem fog többé bezárulni. A világkereskedelem nyitott ajtaját, a teugerek szabadságát és a népeknek egyenlő .iogáf ismét biztosítja Németország győzelme. A syéd sajtó a Dentsehlandról. Stachholm, julius 13. A külügyi hivatal Sajtóosztálya közli, hogy a Deutschland búvárhajó amerikai utja Svédországban nagy benyomást tett. Az Aftonbladet igy ir: Az első német búvárhajó utja korszakalkotó ösámény, a mely sokkal többet jelent, mint egy puszta tényt, mert Németországnak egyetlenegy drága teherszállítmánnyal sikerült az angol blokádot áttörni. A forgalmi eszközök nagyszerű fejlődése közepette a Deutsdhland utja König kapitány vezetése alatt elsőrangú helyet foglal el. Azután fényes bizonyságot tett a német vállalkozási szellem és a német tehetség mellett. i A francia és az angol nagykövetek tiltakoznak a Dentsckland miatt. Washington, julius 13. (Reuter.) A francia és angol nagykövet tiltakozásukat jelentették be a Deut&chland búvárhajó miatt. Előadták, jhogy a .búvárhajó h^bár kereskedelmi célokra épült, de valóságban mégis hadihajó. (M. T. I.) (Saját tudósítónktól.) Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek Szegeden a lakosság lisztellátás'a körül fölmerültek. A legfőbb baj a kereskedők és a közönség szerint onnan származott, hogy a hatóság nem gondoskodott jóelőre a szükségletnek megfelelő 'lisztmennyiségrőL I és növelte a zavarokat az is, ihogy ia lisztelosztás nem arányosan és igazságos módon történt. Az utóbbi időben, amikor a készletek egyszerkétszer kifogytak, mint a Délmagyarország annak idején jelentette, valóságos közélelmezési botrányok szinterévé Vált több üzlet. Augusztus 15-ikétől kezdve kerül kiosztásra az oij liszt. A mult tapasztalatain okulva orvosolni kell a bajokat, nehogy a jövő évben ismét felüsse a fejét a lisztinség. A lakosság az uj rendszert annál is inkább elvárhatja a hatóságtól, mert meg van a lehetősége annak, ihogy a város vezetősége az eddigi állapotokon segítsen. Ennek legelső feltétele az, hogy a lakosság minimális egész évi lisztszükséglete előre megállapittassék és biztosittassék. Ha a ikivánt lisztmennyiség a hatóság rendelkezésére áll, nein kell tartani attól, hogy a mostani lisztellátási mizériák előforduljanak. A biztosított lisztmennyiségnek arányos felosztása már nem oly kérdés, mely számbavehető nehézséggel járna. Az eddigi rendszerre! azonban föltétlenül szakítani kell. A készletekből a közfogyasztás számára csak anynyit szabad átengedni, amennyi okvetlenül szükséges és ezt az elvet következetesen végre kell hajtani. Igy elejét lehet venni majd annak, hogy az óv vége felé — mint mostan — teljesen kifogyjon a liszt. De ezen a téren nemcsak a hatóságnak, hanem a lakosságnak is vannak kötelességei. Az igények mérséklése és a közérdek szempontjainak nagyobb respektálása kívánatos a közönség részéről is, amely az egyetemes érdekeket negligáló önzésével, kapzsiságával és fegyelmezetlenségével a hatóság dolgát sok esetben megnehezítette. A lakosság jövő évi lisztellátására vonatkozólag két praktikus embert kérdeztünk meg. Az egyik Szécsi Izsó terménykereskedő, aki a következőkben fejtette ki véleményét : — A legelső teendő az, hogy a város egész évi szükséglete megállapittassék. Szerintem a városnak évente 1200 vaggon lisztre van szüksége. Ebbe bele van számítva az a fölösleg is, amelyről a minimális szükségleten feliül okvetlenül gondoskodni kell. A rendelkezésre álló lisztet megfelelő helyiségben el kell raktározni és rezerválni, hogy a szükséges lisztmennyiség állandóan kéznél legyen. — A liszt beszerzése konzorcium utján volna a legalkalmasabb. Béke időben is mintegy 30-an szereztük be a város számára a lisztet, pedig akkor sokkal nagyobb mennyiségre volt szükség. Viszont igaz, hogy akkor a beszerzés hasonlithatlánul könnyebb volt. De véleményem szerint, ha a hatóságnak a Haditermény az erre vonatkozó1, jogot megadná, m'ost is .célszerűbb lenne, ha nem a város, hanem az alakulandó konzorcium bízatnék meg a város .lisztellátásával, Mint ismeretes, ilv irányiban tárgyalások folynak, amelyek — ugy tudom — eredményre vezetnek. Az egyik akadály az, hogy a város nem akar lemondani arról a haszonról, amely a lisztellátás révén megilleti. Azonban a kérdésnek ezt a részét könnyen meg lőhet oldani azzal, hogy a konzorcium a városnak az eddigi haszonrészesedést biztosítja. A konzorcium vállalna a teljes anyagi fekjlősséget és hatósági ellenőrzés mellett gondoskodnék a lakosság lisztellátásáról. — A hatóságnak már most az a legsürgősebb feladata, hogy a lakosság lisztszükségletét megállapítsa és ennek a menynyíségnek a biztosítását kieszközölje. Egy másik fontos kérdés a liszt elosztása. Ezt szerintem egy érdeknélküli bizottságnak kell végeznie. Az elosztásnál a normális időben mutatkozott szükségletet kell tekintetbe venni. Hogy pedig mennyi volt ez a szükséglet, azt könnyen meg lehet állapítani. En például most el tudnék adni 1 vaggon cukrot is naponta, de nem ez a mérvadó, hanem az, hogy békében, normális viszonyok között milyen forgalmat bonyolítottam le. Egyszerre mindig csak a minimális mennyiséget szabad forgalomba bocsátani. Ezzel útját lelhet szegni annak is. hogy az élelmesebbek és tehetősebbek a készleteket a lakosságtól elvonják. Ha a lakosságnak ez a minimális szükséglete zavartalanul biztosítva lesz, megszűnik a közönség aggodalma és nem töri magát az után, hogy a lisztről hónapokra előre gondoskodjék. — Az uj lisztévad elé egyébként a legnagyobb reménnyel tekintek; szerintem a múltban tapasztalt nehézségek meg fognak szűnni. Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a közönség nem teszi helyesen, ha liszt helyett gabonával látja el magát, mert ez sokkal többe kerül. Schiitz István sütőmester a következőket mondotta: — A lisztet, mint eddig, a városnak kel! beszereznie. A (polgármester tudlia legjobban, ihogy a lakosságnak mennyi lisztre van szüksége és a hatóságnak áll leginkább módjában, hogy a .áros lisztellátásáról gondoskodjék. De nagyrészt a, városra tekintélyes Ihászon is háramlik a lisztbeszerzés utján, amitől nem lehet eltekinteni. — A lisztelosztás szerintem az utalványrendszer alapján történnék, a leghelyesebben és pedig akként, hogy mindenkinek az egész] évi .'szükséglete * inegállapittatnék és ennek megfelelő utalványt kapna, amely jogosítaná arra, hogy a lisztet esetről-esetre beszerezze. Ezt az utalványt letétbe helyezné a kereskedőnél vagy a péknél, akik az utalványok ellenében a liszthivataltól hetenkint megkapnák a lisztet. Igy minden kereskedő lisztiforgalma megállapittatnék és a közönség részére az egész évi kereslet biztosítva lenne. A lakosság szükségletét már most egész évre ki kell mutatni és ennek alapján kell kérni a lisztet a Haditerménytől. Bhez hozzá kell számi,tani tiz percentet az átutazók számára és akkor semmi fennakadás nem lesz. Szerintem a város minimális lisztszükséglete havonta 70 vaggon. — Épen most 1" "k a tanyáról, nagyon szép a termés. \ a •' orsórnéntes és nem vizes, mint tavaly. í ana telhát lesz bőven. Augusztus 15-ikétől kezdve megkezdődik az uj termés elosztása. Én azt hiszem, hogg a jövő évi lisztellátás körül nem fognak zavarok mutatkozni. Védjegy. Harctéren levő szeretetteinknek küldjünk MODIANO-CLUBSPECIALITÉ hüvellyel készített cigarettákat, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat, tehát a legjobbat is, választjuk!