Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1916-07-14 / 162. szám
1/KUMÍAU I AÍKOKSZ AG Szeged, 1916. julius 14. A fölmentettek. Farkas Pál — nem először göröngyös pályafutásán — ismét elgaloppirozta magát és legújabb bűnét a képviselőház csütörtöki ülésén kívánta jóvá tenni. Azt mondta, őt félreértették, konkrét 'indítványt legutóbbi felszólalása alkalmával nem tett. a fölmentetteket nem akarta 'bántani, nagyon jól tudja, ihogy egyes állami és magánüzemek fölmentettek nélkül nem működhetnének, ő csak azon a véleményen bátorkodik lenni, hogy a fölnientetteket a háborúban ép ugy meg kell adóztatni, mint az alkalmatlanokat a békében. Hozzávetőleges számítást sem közölhetünk arról, hogy mennyi a fölmentettek száma Magyarországon. Farkas ur bölcsen és komolyan csak egy ideát vetett föl: a fölmenteiteket megadóztatni! Arról nem beszél, hogy milyen kulcs szerint történjen az adókiróvás, mi legyen az adóalap ét. ki fizesse az adót? Tudvalévőleg a fölmentettek nem mind hadiadót fizető hadseregszállítók és ha például itt Szegeden körülnézünk köztük, a legtöbb fölmentett hadseregszállitási gyárakban, vagy egyéb hadi célokat szolgáló üzemekben dolgozó hivatalnok, vagy munkás, állami és városi hivatalnok. Ezeket akarja Farkas ur megadóztatni? Nem tud Farkas ur arról, liogv a kormány milyen magas százalékú drágasági pótlékkal kénytelen támogatni az állami és városi tisztviselőket, ihogy nyomorukon enyhítsen? A magyar képviselőház egyik tagja ne tudna arról, hogy re a drágasági pótlék is kevés és hogy csak azért kell megeiégedni vele, meri az állam egyre nagyobb fizetési kötelezettségei mellett többet adni képtelen? Vagy a fölmentett munkások és magánhivatalnokok fizessék a Farkas ur által kontemplált adót? Tud-e arról az eszme nemes megpenditője, hogy fokozódni fognak állami terheink, hogy mindegyik város u.i jövedelmi forrásokat kénytelen keresni, mert azok nélkül háztartása egyensúlyát elsodorja a terhek és kötelességek egyre emelkedő árja? Igrz. hogy a munkások egyik, talán nagyobbik része ma jóval többet keres, mint amennyit a békében keresett, dehát az ő számára nem lett drágább a liszt, a kenyér, a ihus, a krumpli, nem emelkedett a ruha, a cipő, a petróleum ára? A magánhivatalnokoík sorsa talán a legnyomorúságosabb valamennyi társadalmi osztályok közük Tagadhatatlan, hogy egyes vállalatok emberségesen gondoskodtak hivatalnokaikról, a legnagyobb azonban azoknak az üzemeknek a száma, amelyek ép tisztviselőikről — feledkeztek meg. Ezeket az embereket akarja Farkas Pál adóvali sújtani, inert föl vannak fmentve? Kétségtelen, hogy az élet és a testi épség a legfőbb és legértékesebb jó minden földi javak között. Nagy előnyt élveznek tehát azotk, akik föl vannak mentve, de není a szép arcukért és nem üzleti alapon, hanem' azért, hogy biztosítva legyen az állami gépezet zavartalan működése. És tessék számolni is. Mennyi lenne annak az adónak az összege, amelyet a fölmentettek összesen fizetnének? Számottevő lehet az a magyar állam háztartásában? Kár, hogy nem egészen visszakozott Farkas Pál. Az állam jövedelmeinek emelésére más forrálsoM után kutasson. Ugy érezzük, Ihogy legutolsó szerepléséhez abból az egészségtelen hangulatból merített erot, amely kaján szemmel nézett mindenkit, aki a front mögött élt, egészséges volt és kenyerét mind a két karjával kereshette. Az események és a hivatalos állásfoglalás viszszaszhritották odújába fezt a (világnézetet, kár, hogy ajtóit most egy képviselő nyitotta meg. A front mögötti munka 'becsületes és derekas elvégzése nagy mértékben befolyásolja a háború eredményeit. Helyes és a nagy eseményekhez illeszkedő szempont egy van tehát: végezze munkáját mindenki, aki itthon van. olyan fáradhatatlanul, önfeláldozóan és becsülettel, mint azok a véreink, akik a fronton harcolnak az ellenség ellen. A fölmentett sokszorosan tegye meg dolgát és ne elégedjék meg hivatali "kötelességeinek legpedánsabb elvégzésével sem." Keresse ujabb és ujabb módját annak, hogy képességeit a köz javára értékesítse. Mindenki, ha itthon van is, katona. Aki nem végzi dolgát katonásan, végezni kell veié katonáék módján. Nem olyan időket élünk, amikor lőháskodni lehet. •aBaaaaBBaaBBBaaaaaBBBBBBBagiieasgaaaaaBaaaaBa saas A németek uj haditerve. Bern, julius 13. A Humanité svájci tudósítója szerint a németek főeröfeszitése már nem Verdun felé irányul. Itt csak azért folytatják a harcot, nehogy'a francia védőcsapatak és tüzérség fölszabaduljanak. A német hadvezetőség egy másik szedánr coup-t akar) megcsinálni: bekerít áni és foglyul ejtmi az egész francia had&éregeí. A németek azt hiszik, Ihogy ezt a tervet meg is valósithatják, mivel tudják, hogy az angoloktól alig kell félniöik. Ezek lehetőleg takarékoskodni akarnak .katonáikkal, hogy a béketárgyalások alkalmával hiánytalan haderő fölött rendelkezzenek. Hivatalos jelentés az angol veszteségekről. Hága, julius 13. A londoni hadügyi hivatal jelentése szerint az angol hadsereg és 'hadiflotta, veszteségei ez évi április 1-től junius 30-áig 5014 tiszt és 82.380 főnyi legénység volt. Az utóbbiaknak több, mint negyedrésze meghalt. (Bud. Tud.) A franciák sokkal csekélyebb veszteséget szenvedtek . .. Hága, julius 13. A Daily Mail jelenti a brit frontról: Csapataink most nyolcszáz méternyire vannak a németek második, illetőleg harmadik védővonalától. A franciák sdkkal csekélyebb vásztedéget szenvedtek, mint az angolok, akiket állandóan nagy veszedelem környékez. A német katonák hősiesen, szinte az öngyilkosságig harcolnak- Minden ellenállásuk dacára is lassankint előbbrejutnak az angol csapatok, amelyek veszteségének kilencven százalékát a gépfegyverek okozták. A szerény igényit angol hadvezetőség Bern, julius 13. A brit birodalom delegátusai tiszteletére adott lakomán Bonnar Laxv a következőket mondotta: — Hadvózetésünk mpg van elégedve az elért eredményekkel. Ne feledjük el, hogy a mi „nyomárait kis seregünk" már a há•boru .kezdeten is hozzájárult Páris megmentéséhez. Ma nemcsak katonánk van elég, de tartalékunk valósággal kifogyhatatlan és fajunk energiája el fog minket vezetni .a győzelemig. Francia hivatalos jelentés. 'A dcijéóhádúszúllásról jelentik a Magyar* Távirpti Irodának: A francia vezérkar jelentése: Julius 12, délután 3 óra. A Somme mindkét partján az éj folyamár nyugalom volt. Soisson és Reims között a franciák kisebb vállalkozások során Cernay vidékén néhány foglyot ejtettek. A Ohapagneban sikerrel járt méglepe, tésszerii támadás a Maison de Champagne | és Calvaire közti német lövészárok ellen, j (Villa Sour Tourbe-től északra.) 1 A Maas balpartján Mort Honiménál egy 'francia árok ellen intézett két német támadás tüzelésünk folytán teljesen meghiusult, A folyó balpartja elleni támadással raa visszafoglaltuk a Huinin-erdőben tegnap elvesztett árakrészeket, nyolcvan foglyot ejtettünk, köztük egy tisztet. Lotharingiában a Reillon szakaszon elűztük a németeket néhány árökrészből, a melyben megvetették lábukat. Óriás német ágynk Belfort ellen. Zürich, julius 13. A Schweizerische Telegraíen-Information jelentése szerint a titdk'Mtds némát óriási lövegek, • amelyek Belfort bombázásában résztvesznek, megint működésben vannak, ötpercnyi időközökben eddig nem tapasztalt robbanó hatású óriást grándtdk csaprtak le Belfdft városára és erődjére. A rendkívül nagy távolságból történő bombázás hatása szertelen. (Bud. Tud.) Orosz csapatokat visznek a Sommehoz. Genf, julius 13. Parisból jelentik: Az orosz vezérkar főnöke, aki ez idő szerint Franciaországban tartózkodik, vasárnap Thonias francia municiós miniszterrel egyetemben megszemlélte a Somme mellett levő csatafrontot, különösen pedig a tüzérségi állásokat. Hir szerint a maillyi táborban begyakorolt orofe csapétdkat legközelebb a frftntrii küldik, . hogy részt vegyenek a francia-angol támadásban. Franciaországnak fegyverszünetre van szüksége. — A kamara a téli hadjárat ellen. — Berlin, julius 13. Az orosz határról jelentik: A Ruszkoje Szlovo párisi parlamenti tudósításából .kiderül, hogy a kamara legutóbbi titkos ülésén az uj téli ltod járat kérdésével is foglalkoztak és hogy a kamara tagjai súlyos aggodalmukat fejezték ki különösen azért, mert a téli hadjáratra hiányzik a számbavehető francia embertartalék. A kamarában kijelentették, hogy a nép is nagyon jól ismeri már a francia tartalékok nagyságát. Csak a lyoni sajtó nyilatkozatait kell például elolvasni az angol lapok ama kijelentése dolgában, hogy a háború még húrom évig fog tartani, és azonnal kiviláglik, hogy mi a nép véleménye az uj téli hadjáratról., Az az ijesztő emberáldozat, amelyet ebben a háborúban Franciaország hozott, föltétlenül szükségessé teszi, hogy a szövetségesek minden erejüket megfeszítsék, hogy fegyverszünettel még ebben az évben meg léhdssen menteni a megsernmlsillástől Franciaországnak férfiakban való maradványát.