Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-13 / 161. szám

•SKegecl, 1916. julius 13. BÉLMAGY AROítSZÁÖ 3 hosszúnak és negyven láb szélesnek kellene lennie. Ezenfelül óránként .negyven csomónyi sebességgel kellene haladnia s meg kellene valósítania azt a csodát, hogy Hamburgtól a viz. alatt lopózik az angol partokon tul levő vizekig, ahol fölkerülhetne a viz színére s csak az amerikai (partvidék előtt kellene az angol cirkálók elkerülése végett újból a viz alá sülyednie. Mindez Mégis sikerüli és mint Flamm, a hajóépitéstan ismert nevii tanára a Deutsche Miltagszeitung-ban megállapítja, olyan 3000 tonnás buvárlhajó építése, amely hétszáz tonna rakomány befogadására alkalmas, semmiféle nehézséggel nem jár. Az első kereskedelmi buvárhajón, amelynek Deutsch. land a neve és König Pál a kapitánya, tulajdonosának. a iNémet-óceán-tHajóstársaságnak lobogója leng: fehér mezőben kék kulcsok, a brémai színnel, vörössel és fehérrel diszitve. A nemzetközi jog szerint az ilyen búvárhajó föl nem fegyverzett kereskedelmi gőzös, amely tetszés való időig tartózkodhat semleges kikötőben. Politikai körökben az a meggyőződés járja, .hogy az uj német siker hatalmas henyomást fog kelteni Amerikában és a semleges országokban és lényegesen fokozni fogja a német erő és hatalom győzelmében való bizalmat. Lehetséges lesz továbbá a német képviseletekkel való közvetetlen összeköttetést is visszaállítani, aminek nagy értékét nem leihét eléggé megbecsülni. Végül az első rakomány könnyitett az Amerikát fenyegető festék- és gyógyszerhiányon is. A Dfiily Ateivs-ban a minap egy angol szakértő, anélkül, hogy sejtelme lett volna a német .tervről, megengedte, bogy tehetséges kereskedelmi búvárhajót építeni. Szerinte a legénység száma hatvan főnyi lelhetne és utasok, posta és kisebb rakomány részére is még elég hely maradna, ha a többi helyet u torpedó foglalná el, amely elvégre a legfontosabb a buvárthajón. Az ilyen búvárhajó • azután, vélekedett a szakértő, könnvii szerrel szállíthatná a postát, drágaköveket, értékes kémiai szereket stb. és véget vethetne Németországnak a tengerentúl való elzárásának. , Események a tengeren. BUDAPEST, julius 12. (Közili a miniszterelnöki sajtóosztály.) Tizenegyedikén reggel három olasz torpedó romboló Pazenzó városáit Igen nagy távolságról rövid ideig tüz alá fogta. Két magánház és a tartományi épület tornyát megrongálták; más kár nem esett és senki sem sérült meg. Védő Ütegeink találatot értek el, mire a torpedózuzök azonnal eltávoztak. Délután néhány tengeri repülő jármüvünk Ravenna városát ós a conzhii ütegeget bombázta és a heves védő tüzelés dacára sértetlenül tért vissza. FLOTTAPARANCSNOKSÁG. Tőrök hivatalos jelentés. A M. T. 1. jelenti Kcmsilmtinápolyból: A főhadiszállás közli julius 11-én: IRAK-FRONT: Változatlan. KAUKAZUS^FRONT: A jobbszárnyon nem történH jelentősebb esemény. A centrumban az ellenség tegnap megismételte támadásait a Csóróktól délre levő állásaink ellen, de igen komoly veszteségei dacára, nem tudott emliHésreméltó eredményt elérni, A Csóróktól északra helyi tüzérhhrcok. A többi frontról nem érkezett vjabbi esemény hire. Az olaszok ezer egy BUDAPEST, juilius 12. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Sugana völgyétől délre csapataink tegnap délelőtt egy a Monté Rata elten intézett erős támadást vertek vissza. Az ellenség gyalogsága, rövid távolságra fekve maradt, de tüzérségünk oldalozó tüzelése arra kény szeri tette, hogy esti órákban hátrább vonuljon vissza, mely alembert vesi.ettek kalotnmal több mint ezer embert vesztett. A harcvonal többi részén a harci tevé, kenység a megszokott határok közt maradt. Egyik repülőnk a speziai tengerészeti arzenálra bombákat dobott és sértetlenül visszatért. >1 j . jg. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Románia döntését augusztusra várják. Dr. Lederer Leó, a Berliner Tageblattnak kitűnő értesiiltségii munkatársa Sinajából irja lapjának a következőket : Amikor a nyári nap az embereket és állatokat, a házakat ós utcákat Bukarestben a maga elviselhetetlen, fehérenizzó parazsába mártja, akkor a román főváros politikai világa rendesen kétfelé válik. Bukarest izzó gőzkörletéiben csak az marad, akit politikai foglalkozása mindennap az Íróasztalához köt. A többiek azonban, miniszterek, politikusok és diplomaták a királlyal és a királynéval kivonulnak az erdélyi havasok bűvös magaslatai közé. Hívogatókig, de egyúttal táVoltartólag tekintenek le a Kárpátok Sinaja felfér villáira, büszékén és tisztán emelik hökoronás fejüket a tiszta, csöndes levegőbe. Csakis az ő (bűvkörükben lelhet most valamit érezni azokból az erőkből, amelyek valójában az ország,sorsát intézik, mig lent Bukarestnek a naptól nyomasztó síkján a pártszenveidély és ^z utca politikája minden napj cfvakodásukban érthetetlen problémák miatt viszálykodnak egymással. Azokat az alapgondolatokat, amelyek ebben a háborúban a román kormányt vezetik, e lapban már többször fejtegettük és boncoltuk elemeire. A román politika irányitója még mindig az a gondolat, hogy nem [dtkan )01 Idgyőzöthhöz láncé,Itatni, itt még mindig éljiek Ausztria-Magyarország szétrombolására és Magyarország viszszaszoritására irányuló vágyak, itt még mindig 61 valami az antant végleges győzelmébe vetett hitből, vagy Valami abból az eszméből, hogy ez a világháború nagyjából eld'Öntetiemül fog végződni. Ebből adódik a harctéren jelenleg folyó eseményeknek Románia szempontjából való különös jelentősége. Minthogy , a rémért, kormánynak az a kívánsága, hogy az elhatározás kellő pilUoptát el ne mulassza, a Bukovinában és Galíciában folyó küzdelmek menését a legfeszültebb figyefenmef kiséri, miközben természetesen ellenségeink sikereinek a megítélésében most még óvatosabb, mint azelőtt. Mielőtt az oroszok nincsenek tul a Kárpátokon, Románia aligha fagja\ az alitant véglqgép győzelmét eléggé biztésitottndk tartjnpi arAa, hagy a Maga sarsát összekapcsolja az antantéval. Annak a szükségessége is, hogy gabonatermését biztos tető alá juttassa és az akcióba való belépés előtt kieg'észitse elégtelen munícióját, főkép a tüzérségéét, bizonyos mértékig befolyásolja a kormány döntését. Ariynyi azonban másrészt ma már bizonyos, hogy Bratianu kormány ía\\uiy Groiszoászdggal és az antMtfai eiiVén legalább is semlegességre kötelezi, mai t, hogy az antant-hatalmak az „akti. támogatás esetére megújították .Ígéreteiket és hogy oly intézkedések is vannak folyamatban, amelyek a muníció kérdésének az antant segítségével való szabályozására vannak hivatva. ; Lehetséges az is Jbo'gy Románia egyáltalán nem lesz abban a helyzetben, hogy utolsó döntését szabadon gyakorolja. Bratianu kormánya tiltakozott ugyan a Mfamornicánál történt orosz betörés ellen, ámde egyáltalán nem járt el elég energikusan ahhoz, hogy Oroszországnak egyszer és mindenkorra kiverje a fejéből azt a gondolatot, hogy az antantnak kedvező katonai helyzet esetén az orosz csapatok szabadon vonulihossanak ái román területen. Végül nagyon messzemenő mértékben befolyásolja Románia politikáját Bulgáriához való viszonya. Romániának szenímielHáthatólag kinos a gondolat, hogy 1913-iki ellensége most szilárdan és hatalmasan ül a Duna mentén. A két front ellen vuló harc kétségtelenül gondolkodóba ejti Romániát. Ettől eltekintve azonban a világháborúban való esetleges részvételt inkább MégyaMbszág ellen való háborúnak tekintik, mint Balkán-akciónak, még pedig ugy katonai okokból — mert igy Oroszországgal közös a frontjuk, — mint politikai mérlegelésből, : ; . mivel Oroszország iránt bizalmatlanok és maguk szeretnék Magydrd^zág rámán területeit megszüllani, mihelyt át van töive a Kárpátok bástyája. Akció esetére a bolgárokat orosz csapatokkal szeretnék lehetőleg a saját területüktől. távol tartani. Ebben az összefüggésben az angoloknak és franciáknak Görögországgal szemben elkövetett minapi csinjét, amely szerencsés tovaiejlődése esetére a bolgárokat még jobban oda fogja kötni a szalonikit frontihoz, a saját helyzetük megkönnyebbülésének tekintik, bármennyire tölti is el őket gonddal és aggodalommal annak a látása, mint csavarható ki egy országnak a kezéből a saját sorsáról való döntés. Ez a helyzet képe, amit az ember lelkiismeretes utánjárással Sinajában'és Bukarestben nyer, A keleten és nyugaton növekvő vihar folytán'az antantnak a Bal-