Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-13 / 161. szám

12 DÉLMAGYARÖRSZÁG Szeged, 1916. julius 70. A Balkán Akadémia alapitói. (Saját tudósítónktól.) A Balkán Akadémia ügye vagy a nyári szünet alatt tartandó rendkivüli, vagy a szeptemberi rendes közgyűlés elé kerül. Szeged kereskedelmi főiskolája számára a közgyűlés minden jel szerint egyhangúlag fogja megszavazni az évi 40Ö00 koronát s ezzel a fenntartás dolga — természetesen mindig nagyon átlagos számítást '"top á|apul — az állami hozzájárulás kiec tóig jutott el. Az alapitók tudvalevői. , tervezik, Ihogy az államtól a főiskola .. tóimra évi 60.000 korona hozzájárulást fog .... kérni, a fenntartási költségekhez és ennek biztosítása érdekéből a főispán vezetésével küldöttségileg akarnak megjelenni a miniszterelnöknél, a kereskedelmi, közoktatásügyi és pénzügyminiszternél. Az akadémia .fölállítását sok adminisztrációs munka t előzi meg, gondoskodni kell megfelelő helyiségről, kiváló tanerőkről, berendezésről, a minél szélesebb körű nyilvánosságról és sok egyébről. Bizonyos, liogy a kormány nem fog 24 óra alatt dönteni, viszont az előkészítés minden nnirkájának szünetelni kell addig, amíg a fenntartási költségek biztosítva nincsenek. Szegednek elsőrendű érdeke, hogy az .akadé Mát 1917 szeptember. 1-én meg lehessen nyitni, ép azért a hatóságnak kötelessége az alapítókat munkájukban minden módon támogatni. Ez megnyilvánulhat legelső alkalomkor abban, lva az akadémia ügyét a rendkivüli közgyűlésbe beviszi. Amennyiben egyéb tárgyak nem kivannak, az is megérdemel egy közgyűlést juliusban, hogy a fenntartási költségek biztosításával ne kelljen esetleg késő őszig várni. Nem tudunk elképzelni olyan okot, amely miatt a kormány ne üdvözölné a legmelegebben a város közönségének ezt az erő teljes, életre való kezdeményezését. Az akció hivatalos bejelentésére és az államsegély kieszközlésére ép azért fölöslegesnek tartjuk a küldöttség-járást. Az ügy sikere kétségtelenül megéri nekünk ezt az áldozatot is, de az akadémia elsősorban országos és nem szegedi érdekeket szolgál. Mi szegediek bőségesen hozzuk meg az áldozatainkat azért, hogy a 'főiskola Szegeden létesüljön, a kormány ezt bizonyára ,méltányolni fogiaés küldöttség nélkül is meg fog.ia adni a fenntartás biztosítására szükséges csekély évi hozzájárulást azért, hogy az országot a legméltóbb helyen a legjobb környezetben juttassa az uj főiskoláihoz. Meg kell emlékeznünk ez alkalommal azokról a hervadhatatlan érdemekről, amelyeket az alapitói tőke összehozása körül Koós Elemér szerzett. Érdekes, hogy Szegeden nagyon sokifélekép Ítélték meg eddig Koóst. Ha előkelő állásában szerzett érdemeiről beszéltek, rögtön akadt aki előállt: — Könnyű neki, a Csongrádit rosszul vezetni nagyon nehéz. Hozzáértők tudják, hogy nem ugy van. Koós a zárkózott természetű emJberek közül való, kevés beszédű és a hivatalos érintkezésiben kissé érdes. De akik jól ismerik, azok meghajolnak nemcsak emberi, hanem bankigazgatói liberalizmusa előtt is. A BalkánAkadémia kerül szerzett érdemeivel azok sorába emelkedett, akik értékes munkájukkal tették érdemessé magukat arra, hogy nevük följegyeztessék. A háború utáni városépítő munka egyik legelső feladata lesz az is, hogy a Koós-féle embereket rezerváltságmkból kimozdítsa, a város ügyeiért való állandó és szorgos munkának megnyerje, ahoz persze az is szükséges, hogy a közgyűlési demagógiát maguk a választók segítsenek a fórumról teljesen leszorítani. Munka, munka és munka kell ide, a közügyekkel való alapos foglalkozás, disztingvált hang, rneg nem alkuvás és fáradhatatlan agilitás. A Wimtner Fülöp neve mellé uj nevek, amelyek erőt jelentenek akkor, amikor harcolni kell, nyilt szivet, ha adni és fáradhatatlanságot, ha dolgozni kell. Köztük máris a legelső helyen csillog a Koós Elemér neve. Rendelkezésünkre bocsájtották a Balkán Akadémia alapitóinak teljes névsorát. Nyolcvanhat alapító— vállalatok és magánosok — összesen 208.000 koronát jegyzett, ötvenezer korona értékű jegyzés különböző vállalatok igazgatóságánál most áll elintézés alatt, ezeket ért'hető formai okokból még nem lehet nyilvánosságra hozni. Az alapitók névsora és az általuk jegyzett összegek a .következők: A vállalati ivén adakoztak: Szeged-csong-rádi ta ká vék p. r.-t. 20000 K Szegedi kendenfonógyár 20000 „ Back Bernát fiai gőzmaion rt. 2000Ö „ Magyar kender és lenipar rt. 20000 „ Szegedi keresk. és iparkamara 20000 „ Szegedi keresk. és iparbank 10000 „ Szegedi Hitelbank rt. 5000 „ Holtzer S. és Fiai 5000 „ Szegedi közúti vaspálya rt. 5000 „ Szegedi Takarék és Hitel rt. 5000 „ iELső szegedi cipő-, csizma ás papiiőstermelő szövetkezet 2000 „ Szegedi kereskedelmi testület 2000 „ Szegedi bus- és vásárpénztár rt. 2000 „ lEilső szegedi mezőgazdák paprika és term. k;iv. 2000 „ Hutter-Ferenesevics bor és sörnagykereskedő 1000 „ Aszfalt és kátrányipar rt. 1000 „ Lengyel Lőrinc es. ós kir. udv. szállító 1000 „ Seifmann Mór fiai 1000 „ Sdliorr Ottó 1000 „ : Földes Izsó • 1000 „ Az egyéni iven egyenkint ezer koronával járullak hozzá a Balkán Akadémia al:tpitói tőkéjéhez: Aczél Géza Aigner József Bach Jenő Balassa Ármin Balázs Zoltán Becsey Károly Bokor Adolf Brauswetfer János Csányi Sándor Dr. Cserő Ede Danner János Deutsch Lipót Eisenberger Nándor Ergelsmann Mór Eszes Imre Faragó Lajos Gál Kálmán Ger'iczy Félix báró Dr. Gróf Árpád Glückstahl Lajos Hoffmann Ignác Holtzer Kálmán j

uranovics Ferenc uranovics Gyula Kaas János Kátai László Kelemen Béla Koós Elemér Kohn Mór Dr. Kovács József Kup Gyula Landesberg Mór Lindenfeld Bertalan May Ferenc May Gvula Márer Ármin Milkó Ferenc Müller János Ormódi Béla Ottovay Károly Pálfy Dániel Princz Károly Pollák Sámuel Rainer Károly Reitzer Lipót Reich Vilmos (Baja) Reök Iván Dr. Rózsa Izsó Rózsa Béla Rosenfeld Nándor Dr. Somogyi Szilveszter Spitzer Sándor (Zombor) Szarvady Lajos Szász Ernő Szász Emil Szécsi Ede Dr. Tonelli Sándor Tóth Ferenc Dr. Ujj József Vajda Sándor Vajda Béla Valihora Islván Varga Mihály Várnay Dezső Weiner Miksa Wimmer Fülöp Amint ebből a névsorból látható, még elegen vannak, akik az alapitói tőkéhez nem' járultak hozzá. Alapos tehát a remény, hogy az alapitói tőke el fogja érni a (félmillió koronát. Az Unió kereskedelmi hajónak tekinti a Deutschlandot. Köln, julius 12. A Kölnisdhe Zeitung jelenti Washingtonból julius 9-iki kelettel: A német kereskedelmi búvárhajó megérkezése súlyos diplomáciai probléma elé állította a külügyi hivatalt, különösen azért, mert az angol nagykövet azt követelte, hogy a búvárhajót tekintsék hadihajónak és ennek következtében csak huszonnégy órát tölthes- ; sen Baltimoreban. Lansing külügyi államtitkár azonban kijelentette, hogy a búvár hajót kieskeddmi hajónak kell tékinteni, ha kimutatja kereskedelmi hajó jellegét.- A Deutschland erősen kétségbe vont megérkezése a legnagyobb feltűnést keltette, amely itt vialaha észlelhető volt. (M. T. I.) Francia lapok a Dentschland braynr jóról. Bern, julius 12. A Matin a Deutschland német kereskedelmi búvárhajó tekintetében az Egyesült-Államok által elfoglalandó álláspontra nézve egyszerűen megálltapitja, hog^r hadi járműről van szó. A lap ama várakozásának ad kifejezést, hogy Amerika bűvösen fogadja majd a bajét. Nekünk — úgymond a lap — emlékeznünk kell arra, liogy a nemzetközi tengerjog állandó fejlődésben van és liogy elvei nem alkalmazhatók olyan járművökre, amelyeknek feltűnése nem volt előrelátható. A lap kívánja, hogy a búvárhajót semleges hajók kíséretében küldjék haza az óceánon át. A Temps nyitott kérdésnek mondja, vájjon a búvárhajó kereskedelmi vagy hadihajának tekintendő-e. Mindenesetre elismeri a lap, liogy az első esetben való ott tartózkodása időbeli korlátozásnak nem vethető alá. ••A Peáit Journal igy ir: Kapcsolatban a Karthagene esetével, a német kereskedelmi búvárhajó siettetni fogja az antant-hatalmak eszmecseréjét abban a tekintetben, hogy szükséges-e eme uj hajók számúra a népjog • :n uj szabályokat életbeléptetni, Eme uj szabályok főleg búvárba jóknak semleges kikötőkből való megérkezése és azokból való indulálsa, valamint jogi elbánása szempontjából felmerülhető kérdéseket tartalmazná. A Journal többek között igy ir: A németek egy alkalmát sem mulasztottak el, hogy bebizonyítsák, hogy az ai$font uralma a tengeren sem teljes. A németek taktikája nem megvetendő és főcéljuk az, hogy a búvárhajó, mint uj hadrjármü ne essék az eddigi népjogi szabályok alá. A német tengeralattjáró diadalaBerlin, julius 11. Az első német kereskedelmi búvárhajó szerencsés utia alkalmával mindenütt örvendező izgalom van. A sajtó megállapítja, hogy a blokádot a németek áttörjék és Németország megmutatta a világnak, hogy Anglia tengeri önkénye ellenére visszaállítható a tengerentúli kereskedelmi összeköttetés. Az első lépés sikerült és nem látható, (hogy Anglia hogyan fogja ezt a nagy sikert lekicsinyíteni és letagadni. Érdekes, hogy Amerikában már ez év májusában hire járt a német kereskedelmi buvárhajónak. A Newyork Herald Verne Gyula-féle álomnak nevezte és közkérdés alapján a terv megvalósítását lehetetlenségnek minősítette. Guy kapitány, a brit konzulátus tengerészeti attaséja miaga is» 'megvalósithatalannak mondta a tervet, mert egy, az Óceánon átkelő buvárhajónak legalább is négyszázötven láb