Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-12 / 160. szám

* * J" DÉUMAGYAÍRORSZAG Szeged, 1916. julius 6. Évi negyvenezer korona hozzájárulást kérnek a várostól a Balkán-Akadémiához. — Az alapitók értekezlete a Kereskedelmi és Iparkamarában. — (Saját tudósítónktól.) A Szegeden léteisitendő Balkán-Akadémia alapítói kedden délután, öt órakor a Kereskedelmi és Iparkamara gyiifetermében értekezletet tartották. Az értekezlet tagjai, — mintegy negyvenen — tudomásul vették a város tanácsiáihoz intézendő támogatást kérő kérvény szö•veigét és a kérvényt valamennyien aláirtak. iLlíoigadta az értekezlet .azt a javaslatot, 'hogy az akadémia ügyeit ezután egy szer've^pbizottság vezesse, amelynek elnöké'vé dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, társelnökké Szarvady Lajost, a kereskedelmi és •iparkamara elnökét, ügyvezető-igazgatóvá •pedig Koóp Elemért választották meg egyhangúlag. Az értekezlet lefolyásáról a Délmagyarország tudósítója a következőkiben •számol ibe: Az ülést Szarvady Lajos, a kereskedelmi és iparkamara elnöke nyitotta meg. Utalt arra a nagy küzdelemre, amelyet a szövetséges hatalmak csaknem az egész világgal folytatnak. A küzdelem be/fejezése még távol van tőlünk, de az bizonyos, hogy nyomán a gazdasági élet terén uj irányok és uj utak foknak jelentkezni, amelyeket nekünk is hasznosítanunk kell a magyar közgazdaságjavára. Földrajzi helyzetünk a Balkánra utal bennünket, ott kell uj területet keresni .kiviteli iparunk és 'kereskelelimünk számára. Hogy azonban ez a törekvés (Sikerrel járjon, szükség van egy jól képzett kereskedelmi gárdára, amely is'meri a Balkánt és ott területet képes hódítani a magyar közgazdaságnak. Földrajzi 'helyzeténél, gazdasági és kulturális jelentőségénél, fogva ebből a hábóru után meginduló munkából Szeged város ki akarja venni a maga részét... A forma, amely e tekintetben felmerült az, hogy Szegeden egy olyan kereskedelmi főiskola létesitessék, amely elsősorban a Balkán szá: mára képezi ki hallgatóit. Két körülmény van, amely reménnyel tölti el, hogy az erre irányuló törekvések nem lesznek sikertelenek. Az egyik Somogyi Szilveszter polgármesternek állásfoglalása, amely remélni engedi, hegy Szeged városa vagy fönntartója, vagy oszlopos támogatója lesz ennek az intézetnek, a másik az intézmények, vállalatok és magánosok lelkes hozzájárulása, amely már eddig is a legszebb eredményekkel járt. ElmulasZthatatlan kötelességének tartja, hogy ez alkalomból őszinte köszönetét fejezze ki Koós Elemérnek, a Szeged-Csongrádi takarékpénztár vezérigazgatójának, akinek legnagyobb érdemei vannak az eddig már negyedmillióra rugó alapitói tőke összegyűjtése körül. Megemlíti még, hogy a kamara csak egyike az alápitók'nák. de mint erkölcsi testület, vállalkozott ennek a gyűlésnek az összehívására. Jelen lévén azonban a város első tisztviselője, felkéri a .polgármestert, hogy az elnöki széket foglalja el. •Dr. Somogyi Szilveszter polgármester átvéve az elnöklést, köszönetet mond a kamarának az ügy körül eddig kifejtett buzgólkodásáért és eddigi támogatását kéri a jövőre is. E pillanatban — úgymond — három kérdés merül fel előtte. Van-e szükség egy ilyen intézetre és ha igen, miért k'ell azt Szegeden létesíteni és miért kell annak balkáni jellegűnek lenni? Az első kérdésre a válasz az, hogy a hivatása mlagaslatán álló kereskedő generációnak a nevelése a dolog természeténél Ifogva emeltyűje a mezőgazdaságnak és iparnak és általában az egész közgazdasági életnek. Szegednek az intézethez való jogát az adja meg, 'hogy nincs még egy Szegedihez hasonló városa az országnak, amely magyarságában oly erős volna, mint Szeged és nincs iskola Szegediem amely az eddigi tapasztalatok szerint a legrövidebb idő múlva .szűknek ne bizonyult volna. A Szegeden létesítendő kereskedelmi főiskola a magyarság zománcát adja meg a kereskedelemnek. Balkáni színezetű kell, hogy legyen az iskola földrajzi helyzetünknél fogva, amelyre utal folyóink iránya és egész történelmünk menete. Eddig a magyarság nem ott kereste barátait, ahol keresni kellett volna, rajta kell lennünk, hogy egy ilyen intézet révén a Törökországban, és Bulgáriában miutatkozó szimpátiánkat 'fejlesszük és nagyra növeljük. Ezek előrebocsájtása után köszönetét fejezi ki azoknak, akik eddig egész munkaerejüket ennek a tervnek szolgálatába állították és felkéri Tonellit, hogy a létesítendő Balkán-Akadémia tervezetét az értekezlet előtt ismertesse. Tonelli előadásában a napilapoknak két ihirére hivatkozott elsősorban. Tegnap alakult meg Bécsben az osztrák hivatalos világ legnagyob'bmérvü támogatása mellett a bácsi kereskedel'mív muzeum Balkán. osztálya és ezzel egyidejűleg nyilt meg Temlesvárott, az ottani kereskedelmi és iparkamara Balkán irodája. Az első hír általános nemzeti szempontból azt követeli, hogy mint ország, ne hagyjuk magunkat tulszárnyaltatni, a második hir pedig Szeged számára 'figyelmeztetés, Ihogy ne maradjon egyszerű állomása a kelet fieilé irányuló forgalomnak, hanem bár'iniliyen il'ormátían törekedjék ott a maga számára helyet biztosítani. (Ennek egyik eszköze lehet a tervezett Balkán-Akadémia. Az intézetnek az eddigi 'számitások szerint mintegy évi 120.000 koronás költségvetéssel kell megindulni. Ennek fedezésére szolgál elő sorbán az eddig gyűjtött negyedmillió koronának kamatjövedelme, a város és kormány évi hozzájárulása és a tandijjöívedeleim Magát az alapító tőkét az eddigi adakozók .ne'm azért adták össze, mintha abból akarták volna a Balkán akadémiát felálltam, hanem csupán áldozatkészségüket akarták Véle bizonyítani, nehogy Szegednek ehhez az intézethez való jogát bárki is elvitathassa. A gyűjtés még ezután is folyik és a részben már kilátásba is helyezett adományok révén valószínűleg még te, temesen emelkedni fog. A további eljárást illetőleg az előadó azt a javaslatot terjesztette elő, ihogy az alapitók válasszanak egy bizottságot, a szervezés munkájának intézésére. Ez a bizottság csak az alapítókból áll és nem tévesztendő össze a későbbi felügyelő bizottsággal, ,mely az intézet tényleges ügyeinek irányítására ilesz hivatva. Az alapitók ilyen formában ímegszervezkedve, keressék meg Szeged váiros tanácsát, hogy már a legközelebbi közgyűlésen tegyen előterjesztést a létesítendő •intézet részére 40.000 korona évi segély •megszavazására. A város hozzájárulása alkalmával a bizottság kiegészítendő volna a •tanács és a közgyűlés kiküldötteivel is. Enuek megtörténte után. Cicatricis Lajos főispán felkérendő vollna, Ihogy az alapitók: és a •város küldöttségét 'a miniszterelnök, a kereskedelemügyi- és vallás- és közoktatásügyi miniszter elé vezesse a szükségesnek mutatkozó állami támogatás kieszközlése végett Igy remény van rá, hogy a iháboru szerencsés befejezés 'esetén az uj intézet már 1917. •szeptemberében megnyithatja kapuit. Az 'előterejesztéshez az alapitók közül Koyács József dr. szólt hozzá, aki felszólalásában azt indítványozza, hogy az akadéiuia internátus'sali legyen kapcsolatos, mert a 'nyelvek tanulása társalgás utján könnyebben sajátítható el. Dr. • Balassa Ármin ezt 'részletkérdésnek tartja, de különben sem hi've az internátusrendszernek. Kéri, hogy dr. Kovács indítványa ifölött ne döntsenek. Az 'értekezlet igy határozott. 1 Valihara István örömmel elfogadja a 'titkár által bemutatott tervezetet és azt javasolja, hogy a következő szervező-bizottság intézze az Akadémia létesítésével kapcsolatos ügyeket: Elnök: dr/ Somogyi Szilveszter, társelnök: Szarvady Lajos, iigy\ezető-igazgató: Koós 'Eleirfér, tagok: Aczél Géza, Back Bernát, dr. Be\csey Károly,Gál Kálmán, báró Gerliczy Félix, Glücksthal Lajos, Holtzer Emil, dr. Kelemen Béla, Reök 'Iván, Szász Ernő, dr. Rosa Izsó, dr. Tt\wVi Sándor, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp. Az értekezlet tagjai egyhangúlag elfogadták Valühora indítványát. A városhoz intézendő beadvány szövege •egész terjedelmében a következő: — Tekintetes Városi Tanács! Alulírottak, mint a Szegeden létesítendő Balkán Akadémia alapitóima'k szervező bizottsága, azon kérelemmel fordulunk a tek. Városa Tanácshoz, liogy jelen kérvényünket meleg pártolásával kiegészítve, a város közgyűlése elé terjeszteni méltóztassék. Magyarország gazdalsági politikája, ipari kivitele, külkereskedelme az adott földrajzi helyzetből kifolyólag elsősorban a Balkán és a közel Kelet felé irányul. Mezőgazdaságunk intenziv fejlesztésén kivül ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztésében van Magyarország gazdasági jövője, mert itt vannak ipari kivitelünk legbiztosabb piaicai és nagyrészben az iparunk számára szükséges" nyersanyagok beszerzési forrásai is. Különösen a háború okozta nagy gazdasági és politikai változások fognák bennünket parancsolólag kényszeríteni, liogy ezeket a földrajzi é3 gazdasági helyzetünk által egyaránt indokolt vonatkozásokat minél teljesebb mértékben ápoljuk és fejlesszük. iE kapcsolatok ápolása és nagyranövelése céljából szükségünk van egy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett, vállalkozó szellemű és minden tekintetben hivatása magaslatán álló kereskedő generációra, amely útjait egyengeti a közel Keleten a magyar gazdasági térfoglalásnák. Ennek a generációnak a nevelésére „Szegedi Ballkán Akadémia" címmel egy módszerében és tanitási anyagában egyaránt uj felsőfokú kereskedelmi oktatási intézetet óhajtunk létesiteni, amelyben egyrészt a magyar középiskolák végzett növendékei, másrészt a hasonló előképzettségű balkáni ifjak nyernék r Várnay £. IjenyVHeresHedfeíben, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. Hl