Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-12 / 160. szám

Szeged, 1916. julius Í&. DÉLMlA&YAltOMZÁÖ a kereskedelmi pályára való teljes kiképeztetésü'ket. Szeged városának meleg szeretetétől indíttatva, e városnak a magyarság jövőjére való misszióját fölismerve, másként képzelni sem! tudjuk, minthogy ez a nagyfontosságú intézet itt, az Alföld legnagyobb és legszebb városának falai között létesüljön. Hogy a meggyőződésünk ne maradjon üres szó, saját áldozatkészségünk dokumentálására eddig már negyedmillió koronát gyűjtöttünk, amelyet anak ideijén a még közben befolyó összegekkel együtt, alapitói foké gyanánt az intézet rendelkezésére bocsájtunk, ha az általunk tervezett formában felsőfokú oktatási intézet gyanánt létesül. Az intézményeknek, vállalatoknak ós m'agánoso'knalk ezzel a spontán áklozt'kjészségével Szeged városának éhhez az intézethez való elvitathatatlan jogát akartuk biztosítani. (Kétségtelennek tartjuk, hogy ez az intézet, általános közgazdasági jelentősgén kivül igen nagy előnyöket fog jelenteni Szeged városára (is. Minden uj közoktatási intézmény, de különösen egy felsőfokú tanintézet óriási kulturális nyereség bármely városra. A városra a kulturális nyerségen kivül .azonban igen nagy közvetlen anyagi haszon is háramlik. Maguktól a tanároktól éis hallgatóktól eltekintve, egy ilyen intézet körül olyan idegenforgalom fejlődik ki, amely hatását érezteti a városnak egész fejlődésében. Minthogy az intézet hallgatóinak jórészét a külföld szolgáltatná, akiknek hozzátartozói időről-időre szintén megjátogatnálk Szegedet, a város iparának és kereskedelmének 'közvetlen haszna is volna az intézetből. Mindezekre a nyomós érvekre való tekintettel, tisztelettel kérjük ;a tek. Városi Tanácsot, hogy a közgyűlés előtt abbeli kérelmünket tolmácsaini méltóztassék, liogy Szeged városa, amelynek patromátusa alatt a iBalkán Akadémia létesítendő volna., az intézetnek egyelőre mintegy évi 120.000 koronában megállapítandó Iköltségvetéséhez esztendőnk in t esedékes 40.000 korona hozzájárulást engedélyezzen és szavazzon uieg. Az áldozat osak számszerűleg nagy, de kicsiny önnek a varosnak kulturális kérdésekkel szentben mindig tanúsított megértéséhez és a várható "agy haszonhoz sípost. (Kérjük egyúttal a tek. Tanácsot, hogy e szervező bizottságiba uigy a maga, mint a közgyűlés részéről két-két tagot delegáltatni méltóztassék. Tekintettel az ügy sürgősségére, amenynyiben az intézet (megnyitását már 1917. évi szeptember l-re tervezzük, kérjük, hogy jelen kérvényünket a legközelebbi rendes, vagy esetleg összdhivandó rendkivüli közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. (A Balkán Akadémia szervező bizottsága felkéri azokat az alapítókat, akiik e beadványt még nem irtáik alá, hogy azt a keres-* kedelmi és .iparkamarában a legközelebbi 48 órán bélül aláirmi szíveskedjenek. Fényképezőgépek s az összes fényképészeti cikkek kaphatók a Segesvárg-drogeríában Kárász-utca 6. Telefon 3-42. Az adójavasiatok részletes tárgyalása az aratás után lesz. — Augusztus 9-ikéig elnapolják a Házat. — (Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház keddi ülése meglepetést hozott. Rakovszky István indítványára a (Ház elhatározta a miniszterelnök hozzájárulása után, hogy tekintve a folyamatban levp aratási munkálatokra augusztus 9-ikéig nem tartanak ülést. Az adójavaslatok részletes tárgyaláisát csak az aratási munkálatok befejezése után fogják megkezdeni. A képviselőház üléséről a részletes tudósítás itt következik: Beöthy Pál, elnök pontban féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után Hantos Elemér szólt a h'a.dinyereségadóról szóló törvényjavaslathoz, ismerteti azokat az okokat, melyek a kormányt a javaslat beterjesztésére bírták s foglalkozik a pénzügyi körök aggodalmaival. , ; , Az ellenzék kifogásolja, hogy a javaslat 'nem különböztet hadinyereség és oly jövedelmek között, melyek időbelileg a háborúval együtt keletkeztek. Ennek a,kívánságnak tekintetbe ,vétele azonban adótechnikai szempontból nehéz. A szoro,s értelemben vett hadijövedelemben három kategória van. Az első a vagyonnak a háború folytán bekövetkezett [értéknövekedése, melyet a mi 'törvényünk nem adóztat meg. A háborús konjunktúrából eredő jövedelmek közt is 'meg kell különböztetni azt, mely illetéktelen aUmek működéiből állott elő. A nyugtalanság a javaslat egyenlősítő törekvéseivel szemben abból ered, hogy a cim pem födi a tartalmid., tu\ajdönképen rendkívül hadinyer^ségadónak költene, nevezni. Amilyen nehéz adótechnikai szempontból; különbséget tenni a többjö'vedelmek között, oly könnyű volna az egyenlősítés, de viszont nem volna igazságos. A vállalatok jövedelme ugyanis az utolsó fillérig pontosan ímegállaptMiatók, szemben a magánosokéval. A javaslat eltér a külföldiektől abban, hogy az adóalapból nagy leírásokat és tprtalékolúsakut enged meg. Ezt mindenesetre ellenőrizni ikell, s az adónak többet keli hozni pzáztiz milliónál. Szerinte legalább háromszáz mállóit kell biztosítani. Springer, Ferenc az alkot'mán.ypárt nevében beszélt. Szerinte a mostani adójavasla'tok nem olyanok, hogy Véglegesen 'helyet foglalhatnának a törvénytárban. Haller István (szintén több kifogást emel a javaslatok ellen. Két órakor szünetet kért, majd négy órakor folytatta beszédét. A javaslatot nem fogadja el; csatlakozik az ellenzék határozati ja'vaisíatához. Gieswein Sándor szerint a mostani javaslat is a választói rendszerrel függ össze. Addig nem lesz igazságos tehermegosztás, amiig a választói jogot nem fektetik demokrata alapokra. Gróf Eszterházy /Móric azt fejtegette, hogy ennél Soha népszerűbb javaslat net:n lesz, de egy javaslat soha annyira nem távolodott el céljától, mint ez. Teljesen különböző természetű jövedelmeket egyenlő bánásmódban részesítenek, alh'ol pedig helyén volna az egyenlőség, ott különbségeket tesznek. Az ellenzék névében határozati javaslatot nyújt be: A hadseregszállitásoknál részesítsék a magyar, ipart megfelelő támogatásiban. Bródy Ernő kimutatja statisztikailag, hogy a javaslat a nagybankoknak (kedvez, a,mi teljesen indokolatlan. Felháboiritó, (hogy a rokkantakról való gondoskodás helyett a nagybankokról akarnak gondoskodni. Csatlakozik az ellenzéki határozati (javaslathoz. . ; , Elnök a vitát félbeszakította. Rakovszky •István jelentkezett ekkor szólásra és azt az (inditVányt terjesztette elő, hogy tekintettel u folyamatban lévő aratási munkákra, melyek legtöbb képviselőt erősen elfoglalnak •a pénzügyi javaslatok, továbbá a, vármegyei: tisztviselők mandátumának meglhosz>szabbitásáról szóló javaslat letárgyalása fután augusztus 9-ikéig napolják el a Ház ülését. Kijelenti, hogy a javaslatot általában helyesli az ellenzék is; vehemensebb vitát inetm kiván, csupán ,a részletes tárgyalásnál Irognak mödositálsokat ajánlani. 1 Gróf Tisza István miniszterelnök t néhány szóval válaszalt Rakovszky indítványára. Méltányolja az okokat, amelyeket iRakoVszky felihozott és az indítványhoz hozzájárul. A képviselőház szintén elfogadta •Rakovszky indítványát. Az'elnök bejelentetne, hogy szerdán az interpellációkat fogják miéig letárgyalni; ezzel az ü/lés véget ért. A függetlenségi párt uj elnöke: gróf Apponyi Albert. Budapestről telefonon jelentik: A függetlenségi párt kedden e'sfe Sághy Gyula elnökléséved értekezletet tartott. Gróf Apponyi Albert hosszabb beszédben visszutasi'totta azokat a vádakat, amelyek a (Károlyi-frakció részéről érték. Kifejtette, hogy a. párt akeiószabadságát nem befolyásolja ha bizalmi férfiút küld az ellenőrző bizottságba. Kérte, hogy őt küldjék ki. Barabás Béla szólalt fel ezután. Kifogásolta a pártvezetőség eddigi működését és bejelentette a pártból való kilépését, aimit tudomásul vettek. A párt ezután megbízta Apponyiit az ellenőrző bizottságban való részvétellel és Földes Béla indítványára egyhangúlag megválasztották a függetlenségi párt .elnökévé. Apponyi megköszönte a választást. Védjegy. Harctéren levő szeretetteinknek küldjünk mOBIANO-CLUBSRECIALITÉ hüvellyel készített cigarettákat, hogy lássák, hogy nekik mindenből a legdrágábbat tehát a legjobbat is, választjuk!