Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-29 / 175. szám

Szegjed, 1916. julius 20. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Románia döntő elhatározások előtt. Bukarest, julius 28. FilipeScu Miklós, volt román hadügyminiszter fia, fiíipescn Gergely az Epöcában szenzációs cikket tesz közzé. Fejtegetéseiből kitiinik, hogy Szasz­szonov volt orosz külügyminiszter még 1914. szeptemberiben semlegességi szerződést kö­tött Romániával. Bukarest, julius 28. A jassy-i Opinia Je­lenti: A király a mult héten az orosz és né­met követeket, továbbá Marghillomant, a konzervatív párt vezérét kihallgatáson fo­gadia. Lugano, julius 28. A Corriere della Sera közölte, hogy a négyes szövetség együttes offenzivájának döntő eredménye nélkül, nem várható Románia beavatkozása. Szófia, jnl'ms 28. A bolgár hadügymi­niszter lapja vezércikkben irja: Románia már az európai háború kitörésekor megszeg­te a szövetségei, amely a központi hatal­makhoz fűzte. Az antant reménykedett, hogy Romániát sikerül a mago oldalára állítani, vi­szont a központi hatalmak sohasem ringat­ták magukat illúziókban Romániát illetőleg cs felkészültek a védelemre Románia ellen, hogy nyomban ártalmatlanná tegyék, mi­helyt beavatkozna a háborúba. Bukarest, julius 28, Bukarestben az an­tant követei mindent elkövetnek, hogy Ro mániát sikerüljön megnyerni a négyes szö­vetség számára. Az oroszbarátok Románia beavatkozását ugy képzelik el, hogy az orosz hadsereg egy része Dobrudzsán keresztül Bulgária ellen vonulna. Ettől az uj harctól teszik függővé Románia tényleges akció­ját. München, julius 28. A Miindiner Neueste Nachrichten Románia magatartásáról a kö­vetkező értesülést közli legutóbbi számának élén: — Egészen bizonyos, hogy a julitisi há­borús események, a négyesszövetség közös offenzívája és különösen a bukovinai esemé­nyek az antant-diplomatáknak alkalmat ad­tak arra Bukarestben, hogy újra élénk tevé­kenységet fejtsenek ki, hogy Romániát bele­vonják a háborúba. Románia politikája a háború egész ideje alatt 'várakozó volt és nem kételkedünk ab­ban, hogy ebben a tekintetben most sem vál­tozott. Bukarest, julius 28. Bratianu miniszter­elnök és Páfjimbaru rámán külügyminisz­ter együttes kihallgatáson voltak a királynál. Bratianu minisztertanácsot fúvott össze, a mely tegiuip délután több mint két óra hosz­szat tartóit és kizárólag külpoliikai kérdé­sekkel foglalkozott. Bern, julius 28. Bukarestből jelentik, hogy a legutóbbi román minisztertanács ki­zárólag azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy Románia mily magatartást kövessen az eset­ben, ha a Délbesszarábiában összegyűlt nagy orosz expedíciós sereg bizonyos oly katonai cél •megvalósítását fogja forszírozni, amely­nek kivitele Románia semlegességét súlyo­san érintené. Ha a román kormány erélye­sen helyt áll a semlegesség mellett, az oro­szok le fognak tenni arról, hogy ezt a sem­legességet megsértsék és akkor a tengeren, fogják csapataikat odaszállítani, ahova ren­deltetésük szól. Bukarest, julius 28. A romániai magyar újság jelenti, hogy beavatott körökben szer­zett információk szerint ténnyé vált, hogy az oroszók Bulgária ellen expedíciós had­sereget állítottak fel, amely Délbesszarábiá­ban pár hét alatt gyűl össze és igen nagy tüzérséggel rendelkezik. Általánosan hiszik, hogy az oroszok meg fogják próbálni diplo­máciájuk segítségével, ihogy Bulgáriát Ro­mánián keresztül, illetve a Dunán át támad­ják meg. A pétervári rómán követ Szaszonov ügynöke. Bukarest, julius 28. A Jassyban megje­lenő Opinia bukaresti katonai munkatársa ir­ja lapjának: Beszélik, liogy a napokban he­ves propaganda indiul meg Romániában a m\ szentpétervári követünk Diamandy ellen. Biztosítanak ugyanis bennünket arról, hogy Diamandy a szó szoros értelmében, mini Szasszonov ügynöke járt az elmúlt napok­ban Bukarestben és hogy .sok riasztó hir,_ amely a legutóbbi idők óta a levegőben ke; ring, az ő különböző nyilatkozataira vezet­hető vissza. Végül hangsúlyozzák, hogy mi­alatt Oroszország szentpétervári követe orosz maradt, Diamandy ur már rég nem román többé. A hazai trón légiója Romániában Bukarest, julius 28. Számos tartalékos tiszt, élükön Mustac tábornokkal megalakí­tották a „hazai trón ligáját", amelynek cél­ja a tagok tiszta érzéseit ápolni, amint az egy vitéz, hazaszerető, monarchikus nép­hez illik. A román királyihoz intézett üdvöz­lő táviratban a liga megalapításának oka arvanánt. a katonai és monarchikus alapelvek ellen való támadások elhárítását hozzák fel. Svájc közreműködése a béke előkészítésében. Bern, julius 28. A Bemer Inteligenzblatt vezércikkéiben a következőket inja a svájci szövetség tan ács kötelességéről a béke előké­szítő munkálatai körül: — A köztársaság állapota, gazdaságilag ós politikailag oly súlyossá vált, liogy az ál­lamkormányzat tegmegf eszi tettebb fáradozá­sából a legmesszebbmenő kísérleteket kell tenni, liogy eliháritsuk azt a mindig nagyob­bá váló veszélyt, bogy az ország belekevered­jék az általános katasztrófába.. Olyan inci­densek, mint a jelenlegi kereskedelmi bonyo­dalmak, felfognak torlódni egészen a tető­pontig. Küzdjünk a határainkon kivül elkö­vetett hibák hatásai ellen, de nemcsiak orszá­gunkon bedül, hanem közre kell működnünk a világháború és a világgyűlölet megszünte­tésén. Ha a szövetségtanács ezen tz alapon hozzá kezd a tárgyalásokhoz, a hadviselők kö zeledésének ügye, a béke ©lőmoztlátása érde­kében, akkor olyan téren mozog, amelyen kétségtelenül joggal müsködiik közre, de kö­telessége mindez a köztársaság legfőbb ható­ságának is, mert ez a legfontosabb eszköz arra, hogy elejét vegye helyzetünk további kiélesedésének. (M. T. I.) Felirat a Haditermény kirendeltsége miatt. — A tisztviselők fizetésrendezése a rend­kivüli közgyűlés előtt. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken délben tárgyalta a tanács dr. Cicatricis Lajos fő­ispán elnöklése alatt azokat az ügyeket, a melyekkel a szombati rendkivüli közgyűlés fog foglalkozni. Dr. Cicatricis Lajos főispán ajánlotta, hogy a szombati közgyűlés tárgysorozatárt a tanyai vasút ügye is szerepeljen, de a ta­nács Balogh Károly, Bokor Pál és Taschler E. hozzászólása után ugy határozott, hogy a tanyai vasút-ügyét a legközelebbi közgyű­lés elé terjeszti. Részletesen ismertettük a Haditermény r. t.-gal kapcsolatban a csanád- és csongrád­niegyei kirendeltség ügyét. A Haditermény kirendeltsége ugyanis az eddigi, nem hiva­talos ínformációk szerint Csongrád- és Csa­iádmegyére nem Szegeden, hanem. Szente­sen lesz. Ennek megakadályozására Wim­raer Fülöp és negyven társa beadványt inté­zett a főispánhoz és rendkivüli közgyűlés összehívását kérték. A rendkivüli közgyűlés szombaton lesz. A tanács foglalkozott a kér­déssel és ugy határozott, Ihogy a beadványt a következő javaslattal terjeszti a tanács elé: Írjon föl a közgyűlés a miniszterhez, hogy Csongrád és Csanád vármegyék terü­letére kiterjedő hatáskörrel a Haditermény részvénytársaság kirendeltségének székhe­lye Szeged legyen. A rendkiviili közgyűlés a városi tiszt­viselők fizetésrendezését is tárgyalja. A mi­niszteri leiratot a tanács azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a szabály­rendeletei a miniszter állal kivánt irányban módosítsa. Javasolja, vegye tudomásul a törvényhatósági bizottság, hogy a minisz­ter a szabályrendeletet rendszerében és for­májában jóváhagyta. Balogh Károly pénzügyi tanácsos beje­ién tette, hogy Piilich Qyula és társai rend­kivüli segélyért folyamodtak. Kérelmük a következő: Tekintetes Városi Tanács! A nagyméP íóságu Belügyminiszter ur rendeletével tisz­telettel alulírottak négy év óta élvezett fize­tését és ezzel kapcsolatosan azok lakbérét leszállította és igy a jelenlegi sulvos meg­élhetési viszonyok között oly nehéz helyzet­be jutottunk, hogy kénytelenek vagyunk ad­dig is, amig a hivatkozott miniszteri rende­let alapián a Tanács megfelelő előterjesztést : tesz a törvényhatósági bizottsághoz, megfe­lelő orvoslást kérni. Fölöslegesnek tartjuk azon köztudomásu tények fölsorolását, ame­lyek a megélhetési súlyos helyzetet terem­tették, tehát tisztelettel azon kérelmet ter­jesztjük elő: mélíózassék a hivatkozott bel­ügyminiszteri rendeletet tárgyaló rendkívüli közgyűlés elé pártolólag alábbi kérelmünket beterjeszteni: Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy rendkivüli városi segély cimén fizeté­sünket és lakbérünket kiegészíti a most élve­zett javadalmazásunk összege erejéig mind­addig, amig a szabályrendelet szerint beálló fizetés-emelkedésünkkel a most élvezett fi­zetésünk összegét el nem érjük. A tanács a beadványt pártoló javaslat­tal terjeszti a közgyűlés elé. }

Next

/
Thumbnails
Contents