Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-27 / 173. szám

Szeged, 1916. julius 27. DffiTiMAG Y ARÖRSZ ÁG A német nép kész a harmadik téli háborúra is. Frankfurt, julius 26. A Frankfurter Zeitung mai száma vezéreikkében a következőket irja Az, antant egyes lapjai már rámutatnak, ha burkoltan is, arra a nagy igazságra, hogy Németország verhetetlen. Néhol már az a józan belátás is kifejezést nyer, hogy az antant a .háborúnak végnélkül való elhúzásával saját országainak tönkrejutásán és Amerikának és Japánnak soha többé jóvá nem tehető méggazdagitásán dolgozik. A mi népünk panasz nélkül fogja elviselni a harmadik téli háborút is és a német hadsereg készen áll rá. Mindenki, aki tisztán lát, tudja, hogy miről van szó. Az okos és tisztességes békét mindenki akarja ugyan, de akiben csak csöpp német vér van, addig ki 'fog tartani, mig az ellenség is be nem látja, hogy Németországot nem lehet leverni, ómig csak az utolsó férfiú el nem esett és utolsó gránátját ki nem lőtte. Földjeinket sárga buzakalászok borítják, Németország fiatalsága friss kedvvel tódul a kaszárnyákba 6* százezren várnak a parancsra, amely a, frontra viszi őket. A német népet nem töltik el hódítási gondolatok, s amit ellenségeink a világnak a német . győzelem esetén való leigázásáról beszélnek, gontíolatnélkül való tömegeiknek felizgatására való. De legyűrni nem hagyja magát Németország s a szent német földre ebben a háborúban nem lép többet ellenség. Ezt jegyezzék meg ellenségeink és a semlegesek egyaránt! Török csapatok a galíciai fronton. Berlin, julius 26. A Wolff-ügynökség jelenti: Hir szerint rövidesen török csamtok ielmnek meg az orosz elleni harcokban, a galíciai iránion. Ez a tény bizonyítéka Törökország katonai harckészségének és a harcoló front egységének a központi hatalmaknál. ! Frankfurt, julius 26. A Frankfurter Zeitung-nak jelentik (Berlinből: A legrövidebb idő alatt arra lehet számítani, Ihogy török csapatok is résztvesznek az oroszokkal szem ben való küzdelemben. Ez a tény bizonysága nemcsak a török hadsereg nagy készültségének, hanem a központi hatalmak és szövetségeseik teljes frontegységének is. Kiélesedett a helyzet Törökország és az Unió között. Genf, julius. 26. Párisból jelentik: A New-York Herald washingtoni értesülése szerint Abraliam Elcus-nak konstantinápolyi nagykövetté való kinevezése egybe esik a két állam diplomáciai viszonyának kiélesedésével. A portának azt a válaszát, amelyei az amerikai körmány tiltakozására adott az amerikai áruk elkobzása és az EgyesültÁllamok hivatalos személyiségeivel való röSsz bánásmód dolgában, nem tartják kielégítőnek Washingtonban. Wiison elnök értekezett Daniels téngéreszetiigyi államtitkárral és F let ser admirálissal. Lehetséges, hogy Amerika hadihajókat fog küldeni a Földközitengerre. '•• ' ] ^.-n M. 1 y Rendkívüli közgyűlés. Ujabb vitára van kiiátás a városi tisztviselők fizetésrendezéséről. — A Haditermény szegedi kirendeltsége. — (Saját tudósítónktól.) A nyári szünetre tervezett rendkívüli közgyűlést a főispán szombatra összehívta. ,A közgyűlésnek az eddigi dispozieiók szerint több fontos tárgya [esz, összehívásává! azért vártak mostig, mert az volt a belügyminiszter kívánsága, hogy a közgyűlés sürgősen hozzon határozatot arról a leiratáról, amelyet a városi tisztviselők fizetésrendezésének ügyében intéz a városihoz. Ez a leirat leérkezett és minthogy a belügyminiszter intenciói bizonyára találkoznak a hatóság és a közgyűlés intencióival, a főispán a közgyűlést öszszahivta. . A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán Szerepel a 'Haditermény szegedi kirendeltségének ügyében beadott ismeretes indítvány is. Ennél a tárgynál állítólag nyilatko- | zatot fog tenni dr. Cicatricis Lajos főispán. Bár a meghívón nem szerepelnek, bizonyára beterjeszti a tanács a Balkán-Akadémia és a tanyai vasút ügyét. A Balkán-Akadémia fentaríására évi 40.000 koronát kell adnia a városnak és tanácsi javaslat lesz arról, hogy a rendes nyomtávolságú tanyai vasút építésére is kérje meg az előmunkálati engedélyt. Mint látható, egy kivételével olyan ügyek kerülnek a rendkívüli közgyűlés elé, amelyeket a közönség már tüzetesen ismer. A városi tisztviselők fizetésrendezéséről bizonyára most mondja ki az utolsó szót a közgyűlés, azért szükségét látjuk annak, hogy aktáit ismertessük. 'Mindenek előtt közöljük -tehát a miniszteri leiratnak azokat a részeit, amelyek a legutóbbi közgyűlési határozat jóvá nem hagyott részeivel foglalkoznak: — Tekintettel arra, hegy az 191-2:LiVIII. t.-c. a „közutakról és vámokról" szóló 1890. évi I. t.ic.-et érintetlenül hagyja, az utió'bb idézett törvényen alapuló „utibiztosi" állások, illetőleg az ilyen elnevezésüek közül azok, amelyeknek javadalma — hacsak részben. iis — a közúti alap terhére esik, „műszaki sfegédtiszt"-i állás-okká át. nem szervezhetők és régi elnevezésükkel meglhagyandók. Amiért is (ezen állásokat a közigazgatási tisztviselőkre vonatkozó illetmény-táblázatiból ebben az esetben törölni kell, mert ezek nem ide, hanem az 191i2:LVIII. t.-c. hatálya alá nem eső egyébb városi alkalmazottak közé tartóznák. A segédközgyámi állást, amennyiben az állás betöltője továbbra is közgyámi. teendők végzésére lesz hivatva, az 1912:LVIII. t.-c. értelmében segéd-nyilvántartói állás helyett, közgyámi diósként a X. fizetési osztályba kell rendszeresíteni. Segédnyilvántartó ugyanis törvényhatósági" városokban közgyámi teendőik ellátására -hivatott nem lehet. |A végrehajtói állások közül a város közönség csupán egy álást sorozott a XI. fizetési osztályba. A polgármesteri jelentés szerint ennek indoka az, hogy at öblbi végrehajtók minősités nélkül vannak alkalmazva, hatáskörük korlátozott és bármikor elbocsájthatók. Bár Szeged városnál eddig sem tartoztak a végrehajtók a törvényhatósági segédszemélyzethez, mégsem látszik megfelelőnek, hogy most, amikor ezen állások az 19iÍ2: LViIIII. t.-c. mellékletét képező táblázatban mint a XI. fiz. osztályba tartozók vannak megjelölve: épen az ország egyik legnagyobb népességű s ennek folytán széleskörű közigazgatási szervezetet igénylő városa ne legyen az, mely -csak egy végrehajtói állást sorozott be fizetési osztályba. Amiért is az erre vonatkozólag dr. Fajivá Lajos és társai, dr. Kószó Isván. és Varga Lajos és társai részéről benyújtott felebbezéseket, valamint Szeged város végrehajtó-személyzetének hozzám intézett közvetlen beadványát azzal a felhívással -küldöm meg a város közönségének, bogy a kérdést ujabb megfontolás és határozathozatal tárgy óvá tegye. A főkönyvvivői állásnak számvevői állássá történt átszervezése ellen, tekintettel az állással járó teendők természetére, észrevételem nincsen. Minthogy azonban ezek után a szorosan vett számvevőségi teendőknek ]jét részre való elkülönitésie feleslegesnek látszik, felhivom a város közönségét, tegye megfontolás tárgyává: nem volna-e -célszerű a számvevőségnek és az ugyancsak számviteli teendőket végző lmnyvivői hivatalnak egyesítése? iHelytelen azonban a számvevő (volt főkönyvvivő) alá helyezett, tényleg számviteli teendőket végző volt könyvvivők állásainak jiéuztárti-szti elnevezésekkel való megjelölése. Ennélfogva ezeket az állásokat alszámvevői, illetőleg számtiszti állásokká kell átszervezni s betöltbetésükböz, valamint'a számvevői állássá átszervezett főkönyv vivői állásnak betölthetéséhez i-s, az -előirt elméleti képzettséget kell kiklötni. Az átmenei intézkedések 2. és 3. szakaszaiban foglalt rendelkezésekkel a törvényhatósági bizottság azt kívánta biztosítani, hogy a jelenlegi alkalmazottak mindegyike azt az illetményt élvezhesse, melyet részére állása után a város közönsége a 328—1913. kgy. számú határozottal megállapított, illetőleg az 545—4913. kgy. számú határozattal folyósított. Minthogy a szóban levő közgyűlési határozatokat a 47258—1945. és a 4506— 191-4. számo-ki alatt kiadott rendeleteimmel jóvá nem hagytam, ennélfogva azokhoz jogkövetkezmények nem fűzhetők. Amiért is az átmeneti intézkedések 2. és 3. szakaszaiban foglalt rendelkezésektől a jóváhagyást megtagadom. Amennyiben azonban ezen rendeletem folytán az -előleg cimén eddig fölvett illetmények egy részét némelyik alkalmazottnak vissza kellene tériteni, — ami- a mai viszonyok között nem volna méltányos, — nem teszek kifogást az ellen, ha a város közönsége az előlegképen eddig felvett többletek visszatérítésétől az alkalmazottak kérésére eltekint, A belügy-miniszter leiratának itt közölt része legvégén az 1915. évi közgyűlési határozat úgynevezett átmeneti intézkedéseiről szól. Ennek megértésére szolgáljanak a következők: A fizetésrendezésről szóló 1913. évi közgyűlési határozat a hat rendőrkapitány közül ötöt a VIII., egyet a IX. fizetési osztályba sorolt. A miniszternek erről a közgyűlési 'határozatról hozott döntésére a közgyűlés 1915-ben ugy határozott, hogy a VIII. fizetési osztályba -három és a IX. fizetési osztályba is három rendőrkapitány tartozik. De hogy ne kelljen leszállítani azt a fizetést, amelyet a két alacsonyabb fizetési osztályba jutott rendőrkapitány — és más hasonló elbánásban részesült tisztviselők — 1913. január 1-je óta élveztek, átmeneti intézkedéseiben kimondta a -közgyűlés, hogy a különbözetet a nyugdíjazásnál is beszámítandó személyi pótlék ci-mén fizeti az állás jelenlegi betöltőinek. -Minthogy ezt a határozatot a -miniszter nem hagyta jóvá, jelentékenyen le kellene szállUéni több váiiosi tisztviselőnek hatom év óta élvezett javadalmazását. Két rendőrkapitány például, dr. Borbola Jenő és dr. Szakáll József valamivel több mint évi 1200 koronával kapnának kevesebb fizetést, mint amennyit Iháro-mi év óta élveznek. Még sok tiszt-viselő járna igy. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.