Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-27 / 173. szám

2 DÉIJMAGYAŰRÖRSZAG Szeged, 1916. julius 27. A zsidó. Szerdán délben egyik helybeli állami tisztviselő a következő sürgönyt adta fel a szegedi postán: Belügyminiszter, Budapest. Kenyér nélkül vagyok, koplalunk. Feleségem tegnap sírásra kapott a zsidótól családom részére félkiló kenyeret. A kenyérinség nagy, a sürgöny arról nem emlékszik meg, hogy a zisidót, vagy a 'világháborút kell-e érte felelősségre vonni. Arról sem beszél, hogy a sírásra az illető állami tisztviselő felesége: mástól, mint a zsidótól, kapott-e kenyeret. A zsidóság bizonyára hálás lesz annak ujabb dokumentálásáért, hogy adakozó és segítő kedvét a könny és nyomor mindig tettre hangolja. Mi külön véleményt jelentünk be és különösen a világháborúban szerzett tapasztalatok alapján meg merjük/kockáztatni aaf az állítást, hogy á zsidó olyan beállításra, mint aminövel a sürgöny tiszteli meg, nem szolgált rá. Sokszorosari méltatlanul éri ez az elfogult hang egy állami tisztviselő részéről, akiről föltételezni szeretné az ember, hogy nyitott szemekkel jár és a. világháború tanuságait — nagyon szomorú, hogy erről is beszélni kell — akkor is tudomásul veszi, amikor a zsidóról van szó, aki szintén keményen forgatta a fegyvert, zokszó nélkül vérzett, eszi a hadi fogoLv keserves kenyerét, ha sorsa ugy rendelte, elesett és itthon kifogyhatatlan a jótékonykodásban. Véghetetlen örömünkre szolgál, hogy ujabban egyre kevesebb az olyan jelenség Szegeden, amely a társadalom jövendő békéiét vallási villongások formájában veszélyezteti. Szeretnők hinni, hogy nagy örömére szolgál ez mindazoknak a faktoroknak is, amelyeknek hivatásuk és kötelességük az ilyen törekvéseknek uüiába állani, azokat csirájukban agyonfojtani. Kerültek mégis események, amelyek emlékeztettek arra a kötelességünkre, hogy nem hunyhatunk min dig szemet, Iha emberek bűnös könnyelműségből, butaságból vagy elfogultságból felekezeti kérdést rendeznek. Napirendre tértünk felettük, mert azt hittük, hogy .ez a célszerű, az okos, a helyes és a társadalom, békéjét szolgáljuk, (ha anélkül hagyjuk kiégni ezeket a 75 százalékig vizezett spirituszszal táplált gyönge és 'halvánv tüzeket, hogy észre vegyük őket. Ez a sürgöny, amely a kenyérinség miatt háborog és a zsidón akar egyet rúgni, aki arra más okot nem szolgálihatott, mint hogy adott kenyeret, figyelmünket koncentráltan fordítja azok felé, akik 'félreismerhetetlen célzattal és csökönyös eréllyel folytatják aknamunkájukat. A jövőben tehát nem fogunk hallgatni, ép ugy, mintahogv nem hallgatunk, ha valamit elhibázottnak, rossznak, vagy helytelennek tartunk a közigazgatási életben, ha előkelő és vagyonos urak manipulációit kell feszegetnünk, ha ostorozni kell bármit, ami félszegseg, bűnös vissza élés, hiba, vagy butaság. Hogy melyik ezek közül ez a sürgöny, amely a táviró drótján ma Budapestre futott, döntse el az az állami tisztviselő, aki megirta. Mérsékelt hangon, érzéseink emelkedett csillapításával jelentjük be a becsületes nyilvánosság vétóját az ilven hang ellen, amely a világháború harmadik esztendejében is megfeledkezik arról, hogy legalább 'tizenöt évi fegyházra érett meg mindenki, aki elfogultsággal, előítélettel, az eseményekről való bűnös megfeledkezéssei, vagy gyűlölettel közeledik aihoz az embertársához, akivel a közös nagy vágyak, szenvedések, remegések, nagy örömök, lelkes diadalok szent egységgé forrasztották volna, ha érzése, logikája és paránvi társadalmi érféke van. A sürgöny elküldőjének nevét elhallgattuk. Megtettük neki ezt a szolgálatot, mert az ügynek, amelynek szolgálatába szegődtünk, nem ártottunk vele. Hátha neki haszBER'LIN, julius 26. A (nagy főhadiszál- | lás jelenti: A Conine-Ypern-csatorna men | tén a németek egy robbantása a nagy angol bástyát védősieregével együtt megsemmisítette. A Sommetöl északra az angolok heves harc után tartják magukat Pozieresben. Tovább keletre a foureuxi erdőnél és Longuevalle mefíett kisebb ellenséges előretöréseket visszautasítottunk. A thronosl er donél felismerve az ellenség támadó szándékát, azt tüzünkkel meghiúsítottuk. A Sommetöl délre a franciák visszahócfftási kísérletével szemben tartjuk azt a területet, amelyet julius 25-én éjszaka a La Maisonstte majortól délnyugatra megszereztünk. Estreestöl délre tegnap még élénk közelharcok voltak. A nyugati offenzívának Stockholm, julius 26. A Svenska Dagbladed katonai munkatársa a picardiai offenzíváról ezt irja: Vájjon a térnyerés, amely a harc harmadik fázisának megindításáig elérhető volt, akkora-e, bogy igazolja az emberáldozatot, nem is szólva az anyagáldozatról? Bizony, nem! akkora, sőt hihetetlenül csekély. Ha a cél csupán az volt, hogy kiegyenesítsék az arcvonalat Arras és Peronne között, akkor a szövetségesek az eddigi eredményt tu'ldrágán fizették meg. Miután azonban az offenzíva tekintet nélkül azokra az áldozatokra, amelyeket eddig követelt, ugyanolyan temípóban szakadatlanul rohamtáimadásokban tovább folyik, nélhány nap óta az a benyomásunk, hogy nem csupán térnyerésről van szó, hanem Ihogy léket akarnak ütni a néniéit arc vöflaton és ezt nem visszaszorítani, hanem áttörni akarják. Eljárásuk máskép abszurditás volna. Vizsgáljuk már most meg a kérdést, vájjon ennek a tervnek nagyobb kilátásai vanrtak-e a sikerre? Mi magujik részéről nem hisszük ezt. Mintán Haignak eddig nem sikerült a német védelmi vonalakba benyomulni, az időnyerés lehetővé tette a németeknek, hogy az eddigi frontok mögött ismét ujabbi vonalakat építsenek ki. A cikk igy végződik: A német csapatok, amelyek hétről-hétre visszaverik az ellenséges túlerő áttörési kísérleteit, SZÍVÓS kitartásukért a legnagyobb csodálatot érdemlik meg. (M. T. I.) Az angol csapatok bátorsága csökkent. Hága, julius 26. Londonból jelentik: Egy angol újságíró, aki a franciaországi brit főhadiszállásról figyelte meg í*z angol offenzívát, a következőket jelenti Londonba: — A támadásókat azokkal az Angliánára lesz. De ha van Magyarországon liberáliztoiiüs, a belügyminiszter kenyér helyett mást utalványoz ennek az urnák. Az Argonneökban a La Fille Marté j magaslaton a franciák megszállottak egy általuk robbantott tölcsért, de kevéssel ezután egy német ellenakna betemette őket. A Maas baloldalán csapataink a 304-es magaslaton kisebb előrehaladásokat tettek. A folyó jöbb oldalán az éj folyamán a thiiaumoníi erőd vidékén tüzérharc volt Az arcvonal számos helyén visszavertünk ellen ségies járőröket. A Somimetől északra vonalainkon belül gyalogsági és géppuskatűzzel lelőttünk két ellenséges repülőgépet, egy repülőgép pedig légiharc után Lieville vidékén égve lezuhant Julius 24-én védöágyüink telitalálattal Souville erőd Irányában lelőttek egy francia kétfedelüt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. nincs kilátása sikerre. ból érkezett friss csapatokkal hajtottuk végre, amelyeknek sejtelmük sem volt, mi vár reájuk. Az angol sajtó joggal dicséri ezeknek a csapatoknak bátorságát és szellemét. Sajnos azonban, hogy az újságok nagy része abba a hibába esik, hogy az eddigi eredményekhez hihetetlen várakozásokat fűz. Az aj csapatok bátorsága máris jelentékenyen csökkent. Ez érthető is, ha azt a rengeteg veszteséget tekintjük, amelyekbe ezek a 'harcok kerültek. Még nem irhatok a veszteség nagyságáról adatokat, azonban az angol vezérkar imiaga is mondja, hogy ez volt a legsúlyosabb harc, amelyet valaha ís vivtak angol csapatok. — Az ellenség számos ismert és több ismeretlen harci eszközt és módot használt föl ellenünk. Igaz ugyan, hogy előbbre jutottunk, azonban a vezérkar föl van háborodva az angol sajtóban olvasható lehetetlen jövendölésektől és tulcsigázott várakozástól. Ennek tudható be, hogy az angol nép abban "a hitben ringatózik, hogy az angol csapatok a legrövidebb idő alatt befejezésihez juttatják a háborút. Kaptam leveleket, amelyekben, azt kérdik tőlem, vájjon ínég eltarthat-e a háború két hónapig. Ezekre a levelekre csak azt felelhettem, hogy sem a vezérkar, sehil pedig a csapatok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy megismételjék haszontalanul ezeket a harcokat. Aki hosszúnak tartja a háborút, az jöjjön niaga ide és okuljon. Még tegnap azt mondotta nekein egy vezérkari tiszt, hogy Haigh tábornok felhívást iütéz az angol sajtóhoz, hogy nyugalomra és türelemre intsd a közönséget. Egyelőre csak annyi bizonyos, Ihogy még mindig francia földön állunk. Másfélmillió angol katona harcol Franciaországban. Bern, julius 26. A Giornale d'ltalia londoni tudósítója jelenti, hogy eddig másfél millió angol katona harcol francia földön. • KaaBBB«BaBBB»aBBBBBBBBBaHBBa«BBBBBBBBB»S!lSElKa]|:BBSBBBBBBBnBBB.BaBBBBaaBBlBBaBBBBBEaBBBaa«B.«BB.BBBBSBBBI Egy nagy angol bástyát felrobbantottak a németek. — A védősereg megsemmisült. —