Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-25 / 171. szám

2 L>ELMAÜ Y ARORSZAG Szeged, 1916. julius 25. Helyi és országos érdekek. A háború tanulságai közgazdasági politikánk irányát a Balkán felé terelték. Annak a fölismerése, ihogy gazdasági boldogulásunk legfőbb szinterét a Balkán-államokban kell keresnünk, szükségessé tette, hogy Magyarország és a Balkán között az eddiginél szorosabb kapcsolatot teremtsünk. Azok a városok, amelyeket a balkáni gazdasági érdekeltség elsősorban érint, nagy energiával és lendülettel igyekeznek oly intézményeket szervezni, amelyek közgazdasági politikánk eredményességét szolgálják. Ebből a nemes versenyből nem hiányzik egy magyar város sem, amely predesztinálva van arra, hogy mint jelentős közgazdasági empórimm, anyagi és szellemi teljesítőképességét az országos érdekek szolgálatába állitsa. Szeged sosem nézte irigy szemmel más városok fejlődését és oly törekvéseit, amelyek jogos helyi érdekeiket pártoltak. Mi igen természetesnek tartottuk mindig, ha akár Temesvár, akár Arad vagy bármelyik más magyar város agitál a saját érdekei mellett, ha azok a célok, amelyekért küzdöttek, Szegedre vagy az országos érdekekre nem voltak sérelmesek. Mert viszont nem lehet elvitatni, hogy amidőn magasabb! endii szempontok kívánják, a pusztán helyi érdekeknek el kell némiulniok. Ez az intenció vezette Sziegedet akkor, amidőn a második Duna-ihid ügyében a kevevárai áthidalás mellett foglalt állást a báziásival szemben és nem az a sokkal alárendeltebb jelentősségü szempont, hogy ne Temesvár essék a balkáni főforgalom irányába, hanem Szeged. Ha helyesen értelmezett, országos érdekek a báziási áthidalás szükségessége mellett érvelnének, Szeged maga is támogatná azt a feliratot, amelyet Temesvár a báziási áthidalás ügyében a kormányhoz intézett. De, amint a feliratból kitűnik. Temesvár is sok jelentős érvet talál a kevevárai áthidalás számára és hogy imégis a báziási Duna-ihid létesítését sürgeti a kormánynál, annak bizonyára az az oka, hogy ebben az egész országra nézve életbevágóan fontos kérdésben a saját helyi érdekeinek túlzott jelentőséget tulajdonit. Bár elismerjük, hogy Temesvár már eddig is számos jelét adta életképességének és produktivitásának, de az eszközök megválasztásában határt kell szabniok azoknak a helyi érdekeken és ambíciókon felülemelkedő követelményeknek, a melyek a második Balkán-hid felállításánál a kevevárai áthidalás célszerűségét bizonyitják. Amilyen örvendetes jelenség, hogy a városok a háború utáni alkotó munkában vállvetve részt kivannak venni, másrészt ép oly káros, ha a lokálpatriotizmus túltengése és a határtalan érvényesülési vágy szembeállítja egymással a nagyobb magyar városokat. " Nem tartjuk az ország érdekében valónak azt az irányzatot, amelv nem akar magasabb nézőpontra emelkedni és csak a maga szűkebb látóköréből itéli meg az intézmények jelentőségét. Mi bizunk abban, Ihogy a kormány, amidőn véglegesen dönteni fog az ügyben, nem egy város elszigetelt érdekkörére lesz tekintettel, hanem fontolóra veszi mindama körülményeket, amelyek e tekintetben az országos érdekek szempontjából figyelembe jöhetnek. Amidőn Szeged a kevevárai áthidalás mellett foglal áfátet, meggyőződésünk szerint nemcsak jogos helyi érdekeinek védelméért száll sikra, hanem egyúttal a balkáni forgalom utjának oly megjelöléséért is, amely legjobban megfelel azoknak a céloknak, amelyeket a kormány a második Dm a-hid létesítésénél maga elé tűzött. A Balkánon a helyzet változatlan. BUDAPEST, julius 24. (Közli a minlszterettoöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren nincs ujabb esemény. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, julius 24. A nagy főhadiszállás jelenti: A balkáni harctéren a helyzet változatlan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszter elnöki sajtóosztály.) Egyik repülörajunk sikeres vállalkozása. BUDAPEST, julius 24. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Egy tengeri repülőrajunk ma éjjel San Giorgio di Nogarobun, Gorgoban és Monfalconeban katanai tárgyakra nagy hatással nehéz, könnyű és gyújtó bombákat dobott. Több nagy tüzet észleltünk. A repülők leghevesebb lövetésük ellenére mind sértetlenül visszatértek, Hajóhadparancsnokság. A cár búcsúztatja Szaszonovot. Pétervár, julius 24. A cár Szaszonovhoz leiratot intézett, amelyben dicsérőleg eimeli ki buzgalmait, mellyel a cárnak igazságos utasításait követte. A cár sajnálja, hogy a minisztert egészségi állapota lemondásra kényszeríti. (M. T. I.) Stockholm, julius 24. Pétervári politikai körökben Szaszonov visszavonulását két ténnyel hozzák összefüggésbe. Az egyik a pesszimisztikus megítélés, amelyben a főadJiiszálláson tartott legutóbbi minisztertanácson a hadi helyzetet részesítették, a másik, hogy a vél román segitség, amelyben eddig reménykedtek, elmaradt. Berlin, julius 24. Szaszonov visszalépéséről a Vossische Zeitung a következőket irja: Hogy mi volt a végső döntő ok Szaszonov félretolásához, azt még majd ezután kell .megállapítani, isimét eltűnt egyike azoknak, akiknek személyéhez az ellenségeink közötti megállapodások létrejövetele fűződik. A Berliner Tageblatt irja: Izvolsaki utódja majdnem Ihat esztendeig töltötte be hivatalát. Éppen a legutóbbi időben ugy látszoít, ihogy szilárdan ül a nyeregben. Visszalépésének ihire ily módon meglepetésként hat. Tekintetbe kell venni azonban, hogy az orosz-japán egyezmény Oroszországra óriási áldozatokat ró és Japánt egy "csapásra vezető hatalommá tette Keletázsiában. A Svédországhoz való viszony ujabban az orosz flotta túlkapásai következtében nagyon kiélesedett és hogy a Romániával szemben követendő politikát illetőleg orosz vezető körökben aligha vannak egy véleményen. A Lokalanzeiger irja: Ilyenformán a miniszteri átcsoportosítások nem mutatnak éppen kedvező viszonyokra. Természetes, hogy Szaszonov visszalépését egészségi okokkal indokolják. Szaszonov azonban éppen a legutóbbi időiben minden lelhető; megtett, hogy meglehetősen erős munkaképes ségét érvényesítse. A Tagliche Rundschau stockholmi külön tudósítója annak a nézetének ad kifejezést, hogy az uj kormány a békét egy lépéssel közelebb hozhatja. (M. T. I.) Török hivatalos jelentés. — A körülzárt Midiili sikeres harca - több orosz hadihalóval. — A Magyar Távirati Iroda jelenti Konstantinápolyból: A főhadiszállás közli julius 23-ikán: Irak-front: Az Eufrat-szakaszon egyik monitorunk villámszerűén megtámadott két ellenséges monitort és az egyik hajón tüzet okoizott. önkénteseink, akik a partról tüzeltek az ellenséges hajóra, legénységéből egy embert megöltek. Az ellenséges liaiók eU menekültek. Perzsa-front: A kermandsahi szakaszon a helyzet változatlan. Csapatosztagaink és önkénteseink a Bane vidékén álló orosz haderőket erélyes támadással kelet felé visszavetették. A Reveadustól 35 kilométerre keletre és a határon innen 8 kilométernyire álló ellenséges utóvédciket csapatniuk állásukból kivetették. Az ellenség tüzelésünkben komoly veszteségeket szenvedett és hogy menekülését megkönnyítse, felszerelését, munícióit és egyéb tárgyukat útközben eldobott. A Kaukázus-frontról és a többi frontról nincs különös jelentem való. Julius 22-én Midilli nevű cirkálónk Szebasztöpoltél délre erős ellenséges haderőre bukkant, mely a török cirkáló elől el akarta vágni az utat. A Midilli kénytelen volt négyórás harcot folytatni egy Mária cárnő tipusu uj orosz hadihajóval és négy, szintén legújabb tipusu törpedózuzóval. Noha az ellenséges hajók állandóan erősítéseket kaptak, a Midilli — hála parancsnoka ügyességének — áttörte az ellenséges körülzáró gyüriit és sértetlen állapotban visszatért, Semleges vélemény a központi hatalmak sikereiről. Zürich, julius 24. A Neue Zürcher Zeitung irja a harctéri helyzetről: Az- angolfrancia oífenziva második része is elmúlt minden említésre méltó eredmény nélkül. Keleten is visszautasították a szövetségesek az oroszok támadását és megakadályozták, hagy további előrehaladást tehessenek. Amit Németország és Ausztria-Magyarország csa patai az elmúlt héten véghezvittek, áldozatkészségben és kitartásban felülmúlja mindazt, almit ebben a háborúban eddig láttunk. Hazahivták a külföldön tartózkodó svájciakat. Zürich, julius 24. A Neue Zürcher Zeitung-nak jelentik'Milánóból: A Secolo a kö vetkező táviratot közli: A római svájci követség közhírré tette, hogy minden svájci polgár, aki külföldön 'tartózkodik, azonnal utazzék haza. Diplomáciai konfliktus az antant és Amerika között. Stockholm, julius 24. A Petersburger Börsenzeitung értesül diplomáciai forrásból: Miután Amerika a Deütsclhland buvárnaszádot kereskedelmi hajónak ismerte el, elkerülhetetlen a diplomáciai konfliktus az antant és az Egyesült-Államok között. A szövetséges hatalmak nem isimerhetik el Amerika álláspontját, mert azt állítják, hogy a nemzetközi jog az ő részükön van.