Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-25 / 171. szám

Szeged, 1916. julius 27. BÉLMAGYAKOESZÁG DffiTiMAG Y ARÖRSZ ÁG Báziás vagy Kevevára. — A Duna második áthidalása. — (Saját tudósítónktól.) A Duna második áthidalásának kérdése ismét napirendre került. Elkészült ugyanis Temesvár hatósága azzal a felirattal, amelyet ebben az ügyben a kormányhoz intéz. A feliirat természetesen a báziási áthidalás mellett érvel, de annyira csak a temesvári érdekek szempontjából, hogy az egyébként értékes, és előkelő hangú irásmü alighanem: gyönge érv lesz akkor, mikor egész országrészek, sőt az ország érdekeinek figyelembe vételével kell majd dönteni. Nekünk szegedieknek különösen értékes dokumentum ez a felirat. Az okos és loyális temesváriak ugyanis a kevevárai áthidalásnak sdk előnyét ismerik el benne. Mennyi előnye lehet a kevevárai áthidalásnak a báziásival szemben, ha még a temesváriak is ugy irnak, afmint itt következik: Temesvár városára ós az országnak egy igen jelentékeny, értékes és nagy vidékére nézve — mely a sz-oro san vett Délvidéken kivül Aradvérmegyére, sőt Erdély nagy 'részére is kiterjed, az egész Balkán-akció gazdasáígi sikere a vasúti forgalmi viszonyok helyese alakulásától függ. Kétségtelen, hogy a versenyképesség egyik föfeltétele az egyenes, rövid olcsó szállítási ut. Ma a Balkánra — eltekintve a hudapest—orsova—verciorova— bukaresti és a hudapest—orsova-repredeáli vonalaktól, melyek a bulgáriai és törökországi forgalmi relációk körén amúgy is kivül esnek — egyetlen vasúti fővonalunk van: a hudapest—Szabadka;—zemun—belgrádi vonal. Ez a vonal a közgazdasági és forgalmi érdekeket egymagáiban ki nem elégíti. Megérett tehát a második aldunai áthidalással kapcsolatos ujahb vasúti fővonal létesítésének kérdése. Az a rendkívüli közgazdasági jelentőség, mellyel a zimony—báziási Duuaszakaszon tervbe vett nj áthidalás városunkra nézve bir, kötelességünkké teszi, hogy mindent elkövessünk avégből, hogy az áthidalás helye, de még inkább a reá vezetendő vasúti forgalom iránya érdekeinket teljesen kielégítő módon állapíttassák meg. Amennyire eddig ismeretes, az áthidalásnál két variáns jöhet szóba, úgymint a báziási és kevevárai. Kétségtelen, hogy Temesvár érdekei szempontjából a báziási előnyöseid), mert ennek megvalósítása esetén a balkáni ujabb vasúti fővonal feltétlenül Temesváron haliad át, 'mig a kevevárai "hid <— bár megépítése mellett a forgalomnak Temesváron való átvezetése az alábbiak szerint ép ugy biztosítható — esetleg azon érdekkörök [törekvéseinek nyújthatna támogatást, amelyek a forgalomnak kevevára—nagybecskerek—szegedi útirányba való terelésére törekszenek. A báziási áthidalás, illetőleg a forgalomnak Temesváron való átvezetése azonban nemicsak Temesvár város, Temesvármegye és Versec város érdekeit szolgálja, hanem eminens érdeke Arad városának, Arad és Krassószörény vármegyéiknek, sőt az ezektől keletre fekvő erdélyi vármegyéknek is. Mindezek a vidékek részint a magyar államvasutak, részint az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak Aradra összpontosuló vonalai révén az arad temesvári vonalon át a legrövidebb uton kapcsolhatók he az uij balkáni fővonalba. Nem hagyható az az előny sem emlitetleniil, hogy a báziási vonali kettős vágányra való kiépítése számottevően kevesebb költséggel lesz keresztülvihető, mert erre a kifejlesztésre már a létesítéskor a kisajátítás és a legtöbb műtárgy megépítése során tekintettel voltak. Csupán két kifogást lehetne felhozna a báziási áthidalás tervével szemben. Egyik az, hogy az áthidalás á túlsó partokon, való továbbvezetés a Morava-völgye felé bizonyos technikai nehézségekkel járna, a másik pedig es ez a súlyosabb — hogy ez a vonal nem tutna oly .közvetlenül bele a belgrád—nis— konstantinápolyi fővonalba. Ezen az alapon, a szeged—nagybecskerek —kevevárai áthidalás hivei ezen szárny mellett a közvetlenebb kapcsolattal és a kivitel olcsóbbságával érvelnek. Érveik azonban nem helytállók. Mert ami a közvetlenebb kapcsolatot illeti, ez csak a. szemendriai vonalba való könnyű bekapcsolás szempontjából állja meg a helyét — azonban Szegedtől az áthidalásig megteendő útszakaszokat illetően nem felel meg a valóságnak. Ami pedig a kivitel költségeit illeti, ezek a szeged—nagybecskerek—kevevárai vonalon csak nagyobbak lehetnek, mint a báziási variánsnál. Mindezekhez járul az a megfontolás is, hogy a kevevárai hid létesítése jelentékenyen nagyobb hossza miatt előreláthatólag jóval nagyobb építési költséggel járna, mint a báziásié. Ezekből kitetszően nélkülözi a realitást abbeli számitásunk, hogy a báziási áthidalással kapcsolatos fentebb érintett technikai nehézségek és ,a túlsó parti vonal elhajlásával járó költségek ellensúlyozva vannak azzal az óriási jelentőségű előnnyel, hogy Báziásig már meg van a forgalom lebonyolítására alkalmas első rendű fővonalunk. Ha pedig a szóban forgó alternatívát a közgazdasági érdekek súlya szempontjából vizsgáljuk, olyan óriási túlsúlyt látunk a báziási kapcsolat mellett, szemben a kevevára— szemendriaival, hogy ebből a szempontból a báziási áthidalással járó netaláni nagyobb beruházások és technikai nehézségek kérdése nem lehet döntő érv. Tamntálvármegyére nézve éppenséggel nem, életkérdés a szeged— nagybecskerek—kevevárai vastdi fővonal létesítése. De nem fűződik e vonal létesítéséhez Szeged városának valamelyes számot tevő érdeke sem. Mert magát Szegedet ez \az útirány nem, hozza közelebb Szerbiához, miután már jelenleg is a Szabadkával való fővonali kapcsolata révén közelebb van Belgrádhoz, mint akár Nagybecskereken át, akár Temesváron keresztül volna. Tehát Szegednek a nagybecskereki variáns nem állhat különösebb érdekében, a; Temesváron át való irányítás pedig. mivel ez esetben is Szegeden át bonyolódik le a forgalom, érdekeit nem sérti. Bárba a kifejtettek szerint a báziási áthidalásának és a temesvár—báziási vonal továbbfejlesztésének közgazdasági jelentősége s a kevevárai áthidalás (fölött való óriási előnyei elvitatliatlanok — okszerű körültekintéssel és előrelátó megfontolással kötelességünk azzal a lehetőséggel is számolni, hagy a nis—szófia—konstantinápolyi vonallal való előnyösebb kapcsolat miatt mégis a kevevárai áthidalás mellett történhetik döntés. Ez a lehetőség azonban városunk és a többször említett érdekeltségi vidékek érdekeivel még mindig összeegyeztethető lesz, ha a forgalomnak Kevéváráról Yerseeen, illetve az osztrák-magyar államvasuttársaság érdekeit szem előtt tartva, Karasjeszenőn a báziás— temesvári fővonalra való átterelése megtörténig. Karasjeszenőig a már meglevő temesvár—báziási fővonal, mely az uj forgalom lebonyolítására alkalmas, készen rendelkezésére áll s csak a 27 kilométernyi szakasszal való kiegészítésre szorul, mig a szeged—nagybecskerek—kevevárai helyi érdekű vonal 252 kilométernyi egész hosszában átépítendő volna, hogy a fővonali forgalom követelményeinek megfelelő állapotba hozassék. A terjedelmes, sok gonddal és aprólékossággal készült felirat a következő kérelmet terjeszti elő: 1. az aldunai áthidalás kérdésében a báziási áthidalás és a temesvár—báziási vasúti vonalnak a balkáni fővonali forgalomba való közvetlen bekapcsolása mellett dönteni méltóztassék; 2. amennyiben pedig a kevevára-szemendriai, vagy netalán más aldunai áthidalás mellett 'történnék döntés, méltóztassék a reá vezetendő vasúti fővonal útirányát akár a karasjeszenő—hctaokos— delibláli kapcsolat létesítésével, akár a viszonyok szerint legalkalmasabbnak kinálkozó más módon mindenesetre Temesváron át vezettetni. Közös konyha létesül Szegeden. — A város ingyen ad helyiséget. — Balogh Károly a közélelmezés nehézségeiről. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi társadalom körében, mint értesülünk, mozgalom indult meg egy közös konytha létesítése érdekében. Az eszme nem uj — más alkalommal és több helyen is kísérleteztek már vele, — de a háborús drágaság most ismét fölszinre vetette a védekezésnek ezt a módját. A múltban szervezett hasonló intézmények főképen az összetartás hiánya és a felfokozott követelmények miatt mondottak csődöt. Azonban most, amidőn neim kényelemről és inyenckedések kielégítéséről, hanem a legszorosabb értelemben vett megélhetésről van szó, a Iközös konyha felállítása igen életrevaló és üdvös tervnek látszik. Nagyon természetes, a közös konyha ellátásában elsősorban a tisztviselők részesülnek, akik a segitségre a legjobban rá vannak utalva. Ahogyan a mi információink szerint Szegeden a tervet végre akarják hajtani, az igen reális1 és sikerrel kecsegtet. De mindenesetre szükséges, hogy a személyes kívánalmakat a lehetőségig (mérsékeljék, mert, mint hangsúlyoztuk, nem lukszusról, hanem létfentartásról van szó és csak ezen az alapon lehet a szervezőknek számitaniok arra. hogy a város tanácsú a közös konyha felállítását a maga erkölcsi és anyagi támogatásával előmoziditja és biztosítja. A szervező-munkálatok még folyamatban vannak, de ugy tudjuk, hogy a közelebbi hetekben imár olyan stádiumba kerül az ügy, hogy a közös konyhát meg lehet nyitni. Most, amidőn a nagy drágaság miatt a személyenkénti és családos étkezés szinte elviselhetetlen terheket ró a társadalom vagontalan részére, az olcsó és háborús üzleti haszon nélkül működő közös konyha létesítése oly közszükséglet, amelyet már régen meg lehetett volna valósítani, ha a társadalomban nagyobb lenne az életrevalóság és szolidaritás. A közös konyiha ügyére vonatkozólag Balogh Károly tanácsnokhoz, fordultunk felvilágosításért, aki a következőket volt szives mondani: — Az akcióról tudomásom van és a tervet nagyon helyeslem. Amennyire módomban van, támogatni fogom a mozgalmat. Ha hozzám fordulnak, nelm zárkózom el attól, hogy a közös konyha részére élelmiszereket beszerezzek és elraktározzak, de természetesen csak teljes anyagi garancia, illetőleg készpénzfizetés mellett. Természetesen nekem ügyelnem kell arra, hogy a készletek felhalmozása utján az élelmiszerdrágaságot ne növeljem, tehát a beszerzés seket a valódi szükség arányában eszközölhetem. Ha neketo annak idején bejelentik, hogy milyen élelmicikkekte és minő rnenynyiségben lesz szükség, készséggel vállalkozom arra, hogy a megejtett számitások alapján és a már jelzett feltételek mellett a közös konyha részére a szükségletekről gondoskodjam.