Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-20 / 167. szám

Szeged, lötó. julius 20. BÉLMÁGYAiítORS2AG A Haditermény szegedi kirendeltsége. (Saját tudósítónktól.) Közölte a Délmagyarország, hogy a Haditermény r. t. decentralizáicóját a kormány tervbe vette"és harminchét kirendeltséget szervezett az ország különböző 'helyein. Csongrád és Csanád megyében a Haditermény r. t. különítménye Szentesen lesz. Szeged mellőzése miatt, — mint azt már jelentettük, — negyven törvényihatósági bizottsági tag beadványt intézett dr. Cicatricis Lajos főispánhoz és rendkívüli közgyűlés összehívását kérték, hogy a közgyűlésen a Szegeden esett sérelem orvoslásának módozatait megbeszéljék. A főispán szerdán este érkezett Szegedre és csütörtökön intézi el a városatyák kérelmét. A Haditermény r. t. szentesi különítményének Szegedre való helyezését dr. Somogyi Szilveszter polgármester is fontos városi érdeknek tartja és ezért, — az összehívandó rendkívüli közgyűlés határozatától függetlenül — szerdán délelőtt a következő felterjesztést intézte Sándor János belügyminiszterhez: Nagyméltóságú Belügyminiszter Ur! Arról vettem tudomást, hogy a Haditermény részvénytársaság liszt- és terményellátó decentralizációja folytán felállítani szándékolt vidéki szervezetek székhelyei közül Szeged szab. kir. város, ez a szin-magyar város, az ország második legnépesebb városa hiányzik és amint látszik, a mi törvényhatóságunk ellátás céljából a szentesi különítményhez ilesz 'beosztva. Ez az eljárás felette sérelmes városunkra, mert eltekintve attól, hogy itteni szükségleteink: liszt és egyéb "termények beszerzése céljából nekünk ezek szerint Szentesre kellene folyamodnunk, holott Szentes város telefon-, távirat- és vonatösszeköttetés szempontjából távolabb 'fekszik tőlünk, mint Budapest. Eltekintve attól, hogy megfelelő szervezetről sem lehet ott ugy gondoskodni, mint egy nagy városban, különösen azt bátorkodom Nagyméltóságodnak figyelmébe ajánlani, ihogy Szegedet e tekintetben miég sem volna szabad mellőzni, mért Szentesnél nagyobb gazdasági központ és e legfontosabb lisztellátás kérdésében Szegeden legalább kétszer annyi közellátásban részesülő lesz. mint Szentes és Csongrád megye egész területén. (Miután városunk fővasuti csomó;.onton s állandó hajózható folvó mellett fekszik, pénzintézeteink és egyéb e tekintetben számbavehető intézményeink is tökéletesen megbízhatók, ugy vélem, hogy nemcsak városunk érdeke, de az országos ellátás érdekét is sokkal megfelelőbben lehet megoldani akként, hogy a Haditermény részvénytársaság egy külön ellátó különítménye Szegedre helyeztessék. Tiszteletteljesen kérem Nagyméltó, Ságodat, méltóztassék kérelmemre megfelelő lintézkedtfsfi itjenni. Szeged, 1916. julius hó 18-án. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester. A rendkívüli közgyűlés összehívásáról ma a polgármester úrtól azt a felvilágosítást nyertük még, ihogy sem a törvényben, sem a szabályrendeletben nincs olyan rendelkezés, hogy a főispán rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, ba negyven városatya kívánja. Ha tehát a főispán a közgyűlési összehívja, kizárólag azért teszi, mert alkalmat akar adni — ha szükségét látja — olyan iigy megvitatására, amelyét sürgősnek és fontosnak jelez a közgyűlés 40 tagja. A szerv, zeti szabályierdeiet 6. parag rafusának 2. bekezdése a rendkiviili közgyűlésekről igy intézkedik: —- Rendkívüli közgyűlést a főispán saját hatáskörében vagy közgyűlési határozat folytán bármikor, a polgármester pedig csak kivételesen, t. i. 'na a főispáni szék üres vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez hívhat össze (1880 évi XX!. t.-c. 4G sí) Az idértít törzinycikk 4t. paragrafusa a rendkiviili közgyűlésekről ugyanígy rendelkezik. >»aaBaaaB«aaaBBaasanaBBBaBaBaKBanaaBaaaBBaaaaaaaDa« Adalékok a Balkán-Akadémiához.* A szegedi kereskedői és általában olyan körökben, ahol közgazdasági intézményeket szívesen karolnak 'fel, az az eszmém, hogy levaníei kereskedelmünk számára megfelelő kereskedői generációt nevelő főiskolát kellene felállítani, teljes megértésre talált. Nem akarom feszegetni, hogyan jutott az ügy a mai stádiumába, csupán a későbbiek logikai megalapozásaként kell felemlítenem, hogy Glücksthal Lajos ur 3 év előtt egy, a 'felső kereskedelmi iskola fölé emelendő, egy éves kereskedelmi tanfolyami felállítását kívánta, olyanfélét, mint amilyenek Bécsben az u. n. „Abiturieníehkurs"-ök. Ezek nem főiskolák és Magyarországon ilyenek felállítását nem engedélyezik. Ezen is mult az, hogy ez az indítvány nem valósulhatott meg. Néhai Lázár György polgármester azonban ebből merítette egy kereskedelmi akadémia gondolatát. Miután azonban ez az eszme nem a közszükségletből keletkezett, mint annyi más terv, az á|bráüdokl 'világában éjt tovább. Ennek az „akadémiá"-nak a fogalmi meghatározóitól és bélyegeitől lényegesen különböznek annak a gondolatnak az alapjai, amely engemet az u. n. Balkán-Akadémia tervéhez vezetett. Az „akadémia" szó az, ami miatt az eszme prioritása körül egyéni nézeteltérések vannak. Meg kell állapitanom, hogy az előbbi keletű „akadémia" formailag, vagyis a szó-ban találkozik csak az én gondolatom rövid jelzésére használt hangcsoporttal, 'fogalmilag azonban teljesen eltér tőle. Igazolja ezt a közvélemény, amely a Balkán-Akadémia fogalma alá tartozó gon dolatkört azonnal magáévá tette, s igy egyik alap-meghatározója épen az, hogy közszükséglet érzetéből fakad. Ezért egészséges is. Lesz még alkalom rá, hogy a BalkánAkadémia embrionális fejlődését is elmondjam, most csak az a célom, ihogy a múltjából annyit mondjak el, amennyi a jövőbeli megalapozása körül szemmel tartandó. E lap olvasói ismerik a memorandum bevezető részét, amelyet a kereskedelmi szakoktatásnak ezidőszerint leghivatottabb városi bizottsága előtt május hó 4-én előterjesztettem. Ez a bizottság dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklete alatt magáévá tette az eszmét és megbízást adott nekem a szervezet kidolgozására, valamint a további teendők végzésére. A szervezet pünkösd óta készen van. Magyarország legelső szaktekintélye, akit az összes nyugati államokban szaktekintélyként tisztelnek, becsülnek és értékelnek, a polgármester ur kérelmére átnézte ezt a szervezeti tervet és alkalmasnak minősítette arra, hogy ennek az alapján az akadémia működhessék. Szerény vélemó* Azért használóin ezt a helytelen nevet, mert az első hivatalos kommünikék utján közszájra került. üyem szerint tehát"annak á szervező bizottságnak, amelyet az alapítók e hó 11-én választottak, módot kell találnia arra. hogy az eddigi polgármesteri intézkedésből kifolyóan történt lépésekkel meg neirn egyező, további munkálatok lehetőleg ne dezovuáljanak senkit. Be kötelessége a szervező bizottságnak tapintatosan kivonni magát azok alól a kötelezettségek alól is, amelyeket ugyancsak a polgármester tudtával és beleegyezésével vállaltam, ha azokat a szervező bizottság nem vállalja. Ezt azok a mélyebb etikai törvények kívánják, amelyeket ilyen fontos intézménynél nem szabad mellőzni. Ugyanezen etikai alap teszi nekem is kötelességemmé, hogy ezeket a dolgokat, más mód híján, ezen az utón, a szervező bizottság azon tagjaival is közöljejm, ajUkkell nem volt szerencsiéin tárgyalni, de akikkel lelki kontaktusba jutottam nemcsak az akadémia eszméje, de minak társadalmi adakozásból való megindítása iránt általam felvetett és általuk megértett eszme utján is. Még mielőtt a közadakozás eszméjét felvetettem, — már a húsvéti héten — ,puhatoló tárgyalásokat folytattam Csanád- és í orontái-vármegye uraival az iránt, vájjon szimpatikusán fogadnák-e Szegednek ezt a törekvését és számithatunk-e. erkölcsi és anyagi támogatásunkra. Ugyancsak előzetesen puhatolóztam abban az irányban is, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban milyen fogadtatásra talál az eszme. Mindezeken az utakon magam jártam, s épen ezért kötelesség m azokat ismertetni, tizek nélkül az ügy nem terelődött volna a gyors megvalósulás útjára. Szerető gondossággal ébresztettem életre a palántát és szeretném, ha az uj kertészek is hasonló körültekintéssel fejlesztenék tovább. Donavell János. i)K»ea««HBk3BB*aaBSiiaBBiiBSHB>ac>v*aa««iBiKiiaa9iK«saiiiaBiitki Török győzelmek az olaszok és oroszok fölött. Konstantinápoly, julius 19. Hivatalosan jelentik: Muzulmán önkéntesek Noury bég vezetésével Tripoliszban fölvették a harcot az olaszokkal. Mizrata mellett az olasz csapatokat megverték, 200 tisztet és 6000 főnyi legénységet elfogtak, 20 olasz ágyút zsákmányoltak. Mizrata és Djedabie faluk az önkéntesek kezében vannak. A két helység ós a partvidék között ma már egyetlen olasz sincs. Irak-front: Ibn Szud Resid basa, aki a Netsche és Zubeir vidékén operáló fohaderőnket és önkéntes osztagökat vezeti, legutóbbi jelentésében közli, hogy a Basora vidékére érkező ellenséges csapatokat elűzte. A perzsa fronton javunkra fejlődnek ki az előrehaladó harcok az oroszok ellen, a perzsa mudiahidok segítségével. Ezeket a csapatokat sikerült Nizam ed Sultaniknak parancsnoksága alatt egyesíteni és most sikeresen működnek a közös ellenség ellen és az ottani haderőnk támogatásával rendkívül értékes szolgálatot tesznek. A Balkánon nincs esemény. BUDAPEST, julius 19. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, BERLIN, julius 19. A nagyföhadiszáiiás jelenti: A balkáni harctéren semmi újság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG.