Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1916-07-19 / 166. szám
2 BÉLM A Ö Y AR ORSZÁG Szeged, 1916. julius 19. 280,000 korona. , i. A városi halászai ere im'v.ve'rM tartott beszámolójában a következőket irja Scultéty Sjándor főszámvevő: „A mesterséges 'haltenyésztést ma már azok közé a bevégzett tények közé kell sorolni, amelyek eredményességéhez okszerű vezetés mellett kétség nem férhet. Méltán vádoltatnák tétlenséggel, sőt kiáltó érdekeink elhanyagold sóval, ha e tekintetben fel nem használnánk a kínálkozó alkalmat és a Fehértónak halastóvá leendő átalakítása iránt minden lehetőt el nemi követnénk." Jól tessék megjegyezni ezt a -két mondatot, amelyet az újságíró tolla csak másol, szerzőjeként a városi főszámvevőt tisztelheti az a közönség, amely a várospolitikai reformokat egyre követelőbben sürgeti. Ha ügyet vetnénk a magunk dolgára is, elmélkednénk most arról, hogy mit szólna a hatóság ahoz, Iha ez a mondat véletlenül újságírót vallana szerzőjéül. De mi ismét elmegyünk emellett az elégedetlenség mellett, amellyel az újságíró fáradságos munkája nap-nap után találkozik és ismét vigasztalódunk azzal, hogy ez az elégedetlenség rendszerint olyan forrásokból táplálkozik, amelyeket mi nem szolgálhatunk. A főszámvevő ur megállapítása viszont arra késztet bennünket, hogy két jelenséggel kapcsoljuk össze. Az egyik: az egyre fokozódó igények, amelyeket a polgárság a hatóság működésével szemben — mondjuk ki mindjárt: teljes joggal — támaszt, a másik, arnely ezzel kapcsolatos: az a tömérdek kezdeményezés, amely a polgárság ép legkomolyabb rétege részéről uj intézmények létesítése céljából megindult. Hogy többet ne mondjunk, Szegednek nincs csatornázása, reudes kórháza, teljes vízvezetéke és kövezete. 'Ezeknek az elsőrendű városi intézményeknek létesítése a háboru után már évekig sem halasztható. A legutóbbi hónapokban nagyarányú intézmények terve keriilt a nyilvánosság elé és egyik-másik — köztük régi is — az előkészitésnek olyan stádiumába jutott, hogy közeli megvalósításukról a legkomolyabban beszélhetünk. A tanyai vasút ügye sohase állt olyan jól, mint most, valószínű, hogy építéséhez nyomban a háboru után hozzáfoghatunk. A Balkán-Akadémia, Donavell tanár nagyszerű kezdeményezése a jövő év szeptemberében minden emberi számítás szerint megnyílik. A mostani rendkívüli, de legkésőbb a szeptemberi közgyűlésen kerül megvitatás alá a többtermelés meghonosítására tervezett részvénytársaság ügye. Állítólag már szeptemberben megnyílik egy-két rokkantugyi intézményünk és a harmadik polgári fiúiskola, a jövő szeptemberében pedig bizonyára kitárulnak a leánygimnázium kapui. Ez nem. programbeszéd és nem beszámoló, rosszmájú ujságiró szedi rendekbe ezeket a sorokat, tehát elhihetik. Ennyi erős és életrevaló terv forr a város közéletének kohójában, mindenkinek tudni kell, aki a háborús események beható vizsgálódása mellett a helyi ügyeknek is szentelt kis figyelmet, hogy valamennyi komoly, reális, egyik-másik tul van a kezdet nehézségein is és ha van csak némi hitele közéletünknek, 3—4 év múlva a legtöbbnek a megvalósulás biztos révében kell lenni. Ép azért a háborús évek közigazgatási és társadalmi életét, amelyben szép és erős városépítési tervek nyertek áldott fogantatást, gazdagnak és termékenynek fogja Ítélhetni az utókor. Képzeljük el azt a Szegedet, amelyben a szociálpolitikai és egészségügyi intézmények sorából nem hiányzik a vízvezeték, a csatornázás, a modern kórház és betetőzik ilyen irányú alkotásainkat a tüdővész-szanatórium és a rokkantiigyi intézmények, amelyhez a tanyák termő vidékét és a közeli községeket vasút köti. amelyben megsokasodtak a középiskolák, megnyílt az első főiskola és egy figyelmet érdemlő szakiskola, a kenderakadémia: amelynek a földje gazdagabban fog teremni, mint eddig, mert megkedveltették parasztjainkkal a modern termelés eszközeit; amelyben tető alá jutnak azok az intézmények is, amelyek néhai Lázár György nevéhez fűződnek és már bizonyára állnának, ha az alkotás szárnyát nem szegi a kegyetlen, a véres és sokáig húzódó háboru. A németek ujabb Bern, julius 18. A Temps katonai kritikusa irja: Az ellenség újra megkezdte támadásait Verdimtől északkeletre: a Fleury-, Ghapitre-, Futnin- és Chenois-erdők frontján és elfoglalta a Fnmine-erdőben levő lövészárkok egy részét. Német csapatok behatoltak a Chenois-erdőtöl keletre húzódó állásaink közé is. Az elvesztett terűletek egy részét egy ellentámadással visszahódítottuk. Verdun egész területén újra az ágyúzás valóságos pokla tombol. Az angolok ki akarják szélesíteni frontjukat. Bern, julius 17. A Morningpost szerint minden jel arra vall, hogy az angolok ki akarják támadási frontjukat a nyugati harctéren terjeszteni. A Lebassénál, Lensnél, az Aisne mellett és a Pretre-erdőben megindult nagy élénkség erre mutat. 14 támadás a tronnesi erdőért. Rosemlaul, julius 18. Dieppeből jelentik: A Tronnes erdőcskéért folyt küzdelem egy niegsebesiilt angol őrnagy szerint 8000 halottjába és jóval több sebesültjébe került az angoloknak. Mivel Joffre kijelentette, hogy ezt az állást minden áron el kell foglalni, hogy a franciák előnyomulására kedvezőbb legyen a helyzet, az angol főparancsnokság legjobb ezredeit küldötte rohamra. Az angolok csak a tizennegyedik véres támadás után vehették birtokukba az erdőcskét. Elzászban nagy események készülnek. Bern, julius 18. A Journal de Geneve baseli tudósítója jelenti: Az elzászi ágyútűz hevessége egyre nő. Baselből is megállapíthatni, hogy az ágyúzás az egész felső-elzászi fronton, a határtól egészen a Vogézekig tért nyer. Esténkint a Sundgaunak világító golyóktól, reflektoroktól és rakétáktól megvilágított halmain mindenütt látni a harcra kész seregeket. Eddig még nem voltak gyalogsági összecsapások, de az őrjáratok folyton öszszeiitköznek. Az ágyutiizet leginkább a németek indítják meg. Itt a határon az a vélemény, hogy legközelebb rendkívül fontos események várhatók Felső-Elzászban. A francia jelentés. A cs. és kir. sajtóhaáiszállásról jelentik, hogy a francia vezérkar julius 17-én délután 3 órakor a következő jelentést adta ki: Az Oise és Aise között egy erős német felderítő osztagot a Moulin—Sous-Tonventhes felé vezető utón tüzelésünkkel szétugrasztottunk. A Champagneban az orosz szakasz lövészárkai ellen intézett kézi támadást ellentámadásunkkal veszteségeket okozva visszavertük. A verduni fronton az éjszaka aránylag nyugodtan telt el, kivéve a 304-es magaslaiot, ahol élénk elhárító tüzelés folyt. Flourysikerei Verdunnél. tói nyugatra a francia csapatrészek némi előrehaladást tettek és három gépfegyvert zsákmányoltak. Lotliaringiában u németek meglehetősen kiterjeszkedő tüzelés után két támadással próbálkoztak Momenytől délkeletre Han körüli állásaink ellen, visszavertük őket 'és foglyokat ejtettünk. A front többi részén semmi jelentős esemény nem történt. Haig tábornok a legutóbbi harcokról. London, julius 18. Haig tábornok jelenti: Szakadatlan esőzés és sürü köd isméi akadályozza a harci tevékenységet. A mai napról nincs fontos jelenteni való, helyi harcokon kivül. Foglyaink száma növekedett. A foglyok száma eddig 819 tisztre és 10,779 főnyi legénységre emelkedett. Két ágyút zsákmányoltunk. Ezekkel együtt összesen tizenhét nehéz, harminchét tábori ágyút és sok mozsarat vetünk el az ellenségtől, amelyet még nem számláltunk össze. A nehéz ágyuk között van öt nyolchüvelykes és három haíhüvelykes tarack, négy hathiivelyes cs más' nehéz ágyu. Ezenkívül zsákmányoltunk még hatvanhat gépfegyvert és több ezer láda muníciót. Ezenkívül az ellenség sok ágyút megrongálva visszahagyott. •Esti jelentés: Csapataink további jelen tös sikereket vivtak ki. A bazentin—le-petití cserjéstől északkeletre ostromoljuk a másik német vonalat és 1500 yardnyi kiterjedésben állásokat foglaltunk eb A halott német katonák nagy száma e szakaszon mutatja, hogy mily súlyos veszteségeket szenvedett az ellenség, mióta előnyomulásunk megkezdődöt:1, Longuevilletől keletre kiszélesítettük a második német vonal után kiürített rést, az erősen védelmezett Waterloo-farm elfoglalásával. Balszárnyunkon Ouvillers—La Brlselle-ben, ahol julius 7-ike óta harcok voltak, bevettük az ellenség még megmaradt .mellvédéit a gárda két tisztje és százhuszonnégy közemberével: a vitéz védősereg megmaradt embereit foglyul ejtettük. Az egész falu már a mi birtokunkban van. (M. T. I.) Csetepaték a Kárpátok előtt. Sajtóhadiszállás, julius 18. Délkeleti Galícia hnzu 1-vidékén és a Bukovina és Galícia határán levő erdős hegyek között az oroszok néhány nap óta élénkebb tevékenységet fejtenek ki. Hegyi állásainknál azonban visszautasítjuk az ellenség minden támadását. Legutóbb nagyobb orosz erők a Moldavátói nyugatra és délnyugatra megkisérelték, hogy benyomuljanak állásainkba, azonban csapataink ellentámadással visszavetették őket. Egy helyen kézitusára keriilt a sor, amelyben a mi katonáink bizonyultak erősebbeknek.