Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-19 / 166. szám

Szeged, 19tl6. julius 19. DÉLMAGYARORSZÁÖ Az oroszok a Fehér-Csetemosz forrásvidékétől keletre is igyekeztek előrenyomuliii kisebb erőkkel. A Priszlop-nyeregtő! északra a magyar határon emelkedő magaslatok körül, amelyeken országút vezet Borsára, kisebb csetepaték voltak a két ÍM különítményei között. Ezek a vállalkozások természetesen csak a kish l'su -u karakter ér v'sePék magjkui. amelybe i csendörségünk és a n-iyi lakosság is tán igatta ciapatainkat. Az itteni terület kizárja a nagyobb f j ePikiOt- at. Azokat az orosz támadásokat is mindenütt visszavertük, amelyeket Mikuiiciníői délre a Tatarov nyaralóhelynél és Zabiető! délre intéztek állásaink ellen. Az oroszok tegnap hevesen támadtak a Strypa-fronton is, Burkanovtól északkeletre, azonban támadásuk összeomlott. Abban a kézigránát-támadásban sem értek el az oroszok eredményt, amelyet Tarnopoltól nyugatra, Kozlovtól keletre intéztek ellennünk. Csapataink itt megtartották valamennyi állásukat, azzal a magaslattal együtt, amelyet korábban elhódítottak az ellenségtől. Volhiniában tovább tartott az oroszok támadása. Csapataink mindenütt makacs ellenállást tanúsítottak, ugy hogy a helyzet általánosságban nem változott, csakis a Zlocevka—Ugrinov—'Bludov-vonalon sikerült az oroszóknak különösen Sklinnél benyomni frontunkat. Bár a német csapatok ellentámadása frontunk e részén könnyebbséget idézett elő, azonban ujabb nagyobb orosz erők arra az elhatározásra birtak bennünket, 'hogy ezt a frontrészünket a Lipálhoz vonjuk vissza. Tovább északra a helyzet változatlan. A Stochodnál aránylag nyugalom uralkodott.. Az oroszok uj taktikája. Bern, julius 18. A Daily Telegraph pétervári tudósítója táviratozza: Az oroszok nagyszerű u.i taktikát követnek. Hevesen támadnak} egy kivájlasztott; ponton, amivel kényszeritik az ellenséget, hogy azt erősítse meg. Abban a pillanatban, amikor a veszélyeztetett helyen összevonták a németek uj csapataikat, az oroszok egyszerre védekező álláspontra helyezkednek és az uj heves támadást ott indítják meg, ahonnan a németek elvittek csapatokat. Ezzel a taktikával megnehezítik azt, hogy a németek könnyűszerrel dobálják az egyik frontról a másikra csapataikat. Az oroszok ismét beakartak törni Romániába. Sajtóhadiszállás, julius 18. Az oroszok az utóbbi időben több izben is kísérletet tettek, hogy Stulpiikanitól a hegyeken keresztül, valamint a Bistrica partján a Raren és a Dzumalen lábánál román területre törjenek be, miként Mamornicánál történt, hogy Románián keresztül a hátunkba támadjanak. Mivel azonban a román határon erős haderő Ml, amely a semlegesség megsértését kész fegyveresen megakadályozni, az oroszok egyelőre föladták tervüket. Attól félnek ugyanis, hogy a román határkatonaság drágán fizettetné meg velük Románia semlegességének megsértését. Az oroszok nem engedik meg a bukovinai lakosságnak, hogy Románjába meneküljön, Magyarország helyzete a háború után a középeurópai szövetkezésben. Orosz harctér, julius hó. A külföldi napilapokban .nap-nap után jelennek meg értekezések,a könyvpiacon füzetek és könyvek kiváló szociológusok, nemzetgazdászok, pénzkapacitások tollából, s egymás mellé rakott megingathatatlan kövekkel építik ki azt. az utat, amelyre azoknak az államoknak lépniük kell, melyeket ez a háború a középeurópai érdekközösség szükségszerű kialakulásának következményeként együvé fűzött, Nálunk csak elvétve találkozunk evvel az eszmével, noha mezőgazdasági politikánk után ennek a .legnagyobb létjogosultságot kellene biztositanunk napjainkban. Nagy időket élünk s mintegy kötelességünkké teszik a nagy események, hogy ezeknek kihasználási lehetőségét már most előkészítsük. Nemrég látott napvilágot Az Est-hen gróf Tisza István válaszlevele, ahol a jövendő álam-nagyságunk eszmehordozója gyanánt utmutatót álli tot t nemzetgazdasági politikánk irányának megjelölésére. Nem lesz érdektelen dolog az államok fejlődésének sorozatába beilleszteni Magyarország politikáját s néhány vonással rajzolni azt az érdekközösséget, amelyből ki kell vennünk részünket jövendő fennmaradásunk nagyságának biztositéka gyanánt. :Az államok fejlődése röviden visszapillantva, egy sajátságos tünet, az állam hatalmi nagyságának kisebb államok beolvasztása által való növelése, nem kerülheti lei figyelmünket. Az ókori görögöknél egyes városok versengéséről, harcáról olvasunk, a melyek később egységes állammá olvadva össze, az athéni Akropolisz pilléres építményeire, mint érdeközösségük megtestesítőjére nemzeti büszkeséggel tekintet tek föl s abban látták jólét, a. gazdagság, a 'függetlenség s nemzeti nagyságuk biztosítékát, amellyel a Földközi tenger hegemóni álját uralták. A római birodalom a mai állam eszmék fogalma szerint szintén .csak' apróbb államok tákolmánya volt, amely évszázadokon keresztül meg birta őrizni ekszpanziv erejét. Tovább menve a középkor harcai mintegy átmeneti korszakát képezték annak a nagy átalakulásnak, amely a nemzeti eszmék kialakulása mellett az egyénnek, mint jogi alanynak a helyét megjelölte az állam életében s egy viszonylagos szabadság részesévé tette, de megosztotta egyúttal a terheket is, amelyekért eddig csak egyesek voltak felelősek. Az egyén felszal#ílulásával karöltve járt. a terhek (inegosztása; az egyén éjtől kezdve nem az urának, hanem az államnak volt adóra, a függő viszony megváltozásának ténye a szabadság eszméjéhez kapcsolódott s a terhek megosztását az egyenlőségi ,e]v alapján a szabadság fogalmával hozták kapcsolatba. Természetes következménye volt ,*nnek az átalakulá.nak az a szellemi_ áradat, amely a nemzeti és faji eszméket vitte diadalra, s a nemzeti állam tökéletes kialakulásának egyengette az útját, ami szerencsére nem vált mindenütt valóra. .A nemzeti érzés dominálja. a. politikai gondolkodást, a jó hazafi karakterisztikiuna ebben az időben a nemzeti eszmékért, való lelkesedésben volt advla. A Nagy-Ausztria fogalma mindenki előtt ismeretes volt.; az orosz politika több mint 50 nemzetiséget akart, egy kalap alá véve egyesíteni; a franciák, mint legtökéletesebben kifejlődött nemzeti állam, ebben az időben érik el nemzeti ujjongásuk és büszkeségük tetőfokát, de ez a büszkeség sokat veszített értékéből, amióta kitörő örömmel polgártársként üdvözlik Páris utcáin ia harctérre induló színeseket; Bismarck centralizáló politikája Goethe weiinari korában szellemileg előkészített .németekét, hatalmas állammá tette a szervező tökéletesítésnek megadva a tehetőségét a későbbi korban. Tehát az államok életében egy törvényszerű fejlődést tapasztalunk, törekvést egy cél felé, amely a nagyság fogalmával azonos és önkénytelenül is annak az eszmének a szolgálatában áll, amit a szocializmus irt a kozmopolitizmus jegyében zászlajára, ameiy a nemzeteket és fajokat volna hivatva egyesíteni s .a világbéke oltárán még csak) pislogó mécses lángját mindent bevilágító örök tűzzé növelni. A világháború sokat változtatott az államok jellegén. A nemzeti s faji gondolkodást a háború egy csapásra megszüntette, vagy legalább is hosszú időre megbénította, s a nemzeti eszmék fölé az államiság eszméje került ,a,moly a nemzetiségek és fajok ekzisztenciáját egy erős államban látja biztosítva ahol a fajok és nemzetiségek vallás és nyelvi különbség nélkül egymásra! karöltve buzgólkodnak a győzelem kivívásán, amely a jólét és megelégedéshez vezet. A háború kitörésekor kerekedett viharbaln mindannyiunk megelégedésére szimpátiával ölelkezett a. fekete-sárga s a nemzeti szinti lobogó; Bécsben vagy Berlinben épen olyan szívesen látták a magyart, mint ahogyan mi barátilag szpritottu'nk kezet Pesten az osztrák vagy német katonával. A magyarországi szerbek, a horvátok „zsivió"-t kiáltottak, amikor a szerb állásokat rohammal elfoglalták és szerbül szitkozódtak, amikor a támadás hevében ütlegeket mértek a „testvérekére. A tótok, a ruténok elfeledték a pánszláv eszméket -s gyűlölettel űzték ki falvaikból az oroszokat, akik mogheesteleniSették testvéreiket, feleségüket s felperzselték lakóházaikat. politikai gondolkodás ilyen irányú megváltozása adja magyarázatát, annak a szövétkezésneJk, amely a, háború előtt és közben létesült. Különböző érdekszférák egyesülését látjuk; faji, nemzeti, vallási ellentétek simulnak el ebben a konkurenciális szövetkezésben, földrajzi .nehézségeket küzd le a kényszerszövetkezés. Az utóbbi tekintetben nekünk szerencsésebb helyzetünk volt. Bismarck előrelátó politikája megteremtette az ; sztrák—magyar—német szövetségét, s a birodalmi gyűlésen jelentős beszédét avval fejezte be: ..Mi csak Istentől félünk, a világon senki mástól." S aztán jött az egész világ ellenünk. (Folytatjuk.) Dr. Magyar István. iw.gSB 3BSBBSSHBBBIHBBBBBBB ••••••••••••••"••••OBSBBBBUB A Temps a Stochod menti harcokról. Bem, julius 18. A Temps irja: Szövetvégeseink igen heves harcokat vívnak a Stochodnál, ahová az ellenség nagy megerősítéseket és igen hatalmas tüzérséget szállított. A megerősítéseket valószínűleg a Pripeímocsaráktól északra levő állásokból vonta el, mivel a Prípet és a tenger között ismét beállott a nyugalom. Az oroszok célja: Raranovicsi, Kővel és Delafyn. Genf, julius 18. A Temps pétervári tudósítója jelenti: A küzdelem északon négy vasúti vonal mellett folyik, melyek három rendkívül fontos csomópontban futnak össze, Baranovicsitöl ész-akkeletre az Aiexandrovvoualon, a Styr és Stochod között a sarny— koveli vasúti vonal mentén, a rovnc-koveli vonni szomszédságában és végül a kolomea —cí el át yn—' körösmezői vasút; vonal mentén. Az oroszok az itt folyó szakadatlan harcok során hatalmukba akarják keríteni a három fontos gócpontot: Baranovicsi, Kővel és Delatynt.