Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-18 / 165. szám

Szeged, 1910. julius 18. DÉTACAGYARORSZÁG 3 Szeged átvette? ünnepélyesen a 46-osok fáját. (Saját tudósítónktól.) A rossz időjárás ellenére is (hatalmas közönség gyűlt össze arra az ünnepélyre, amelyen a 46. gyalogezred harctérről érkezett küldöttsége a st. martinói ,fát a polgármesternek átadta. Közvetlenül a kultúrpalota bejárata előtt volt fölállítva a fa, a kultúrpalota homlokzatát az ünnep alkalmából zászlódifebe öltöztették. A 46-os fa előtt az ezred küldöttségének legénysége állt őrt. Megjelent az ünnepségen Pernecky Jenő, altábornagy, kerületi parancsnok vezetésével a helyőrség egész tisztikara, a szabadságon levő 46-os tisztek, azon kivül kivonult az ,5. honvédgyalogezred egy menetszáeada unitit díszszázad. A város hatóságának képviseletében dr. Somogyi Szilveszter,, polgármester. Bokor Pál és dr. Gál Endre tanácsnok, dr. Páliy József árvaszéki elnök és Tóth Mihálv főmérnök jelentek meg. A közönség részint a kultúrpalota két. ram-pájáii, részint a Rudolf-téren helyezkedett el, nagy tömeg ember nézte végig az ünnepséget, a közúti hidról is. Az ünnepélyt a honvédzenekar nyitotta meg a Himnusz eljátszásával. Utána dr. Singer István, hadnagy, a 46-osok fáját hazahozó kVüdÖttSég parancsnoka '"a következő beszédet mondta: Szegednek népe! Elhoztuk néktek a doberdói fensikról, a gigászi Isonzó csaták gyújtó pontjáról, St.Martinónak lemplomhcgyéről a 46-osok fáját. • Elküldték néktek a 46-os fiuk, a ti fiaitok dicsőségüknek a hazáért s az itthoni tűzhelyeikért való önfeláldozásuknak ezen (hosszú időn keresztüli néma szemtanuját, hálából, József főherceg azon többször tettekben is nyilvánuló szere günknek áldozatteljes hareoiban s ezen időponttól kezdve nem folyik az orosz harctéren ren egyetlen nagyobb csata, ütközet, amelyből az ezrednek oroszlánrész ne jutott volna. Egyik megtisztelő feladat után oldotta meg sikeresen a másikat; sikerrel állotta meg a helyét 1914 őszéli a 26 papig megszakítás nélkül tartó" galíciai Báni melléit csatában, a st.-martinói fa felszeníelési íinnepétyín hős 46-osokat vitézségi éremmel tüntet ki. Alikor ezeket a szavakat halljátok, ,.doberdói fensiik", mikor ezt a fogalmat halljátok „isonzói csaták", akkor gondolnotok kell a különböző kaliberű ágyuk ezreire, amelyeknek pergőtüze még c most folyó borzalmas háborúban is az egyedülálló volt, gondolnotok kell továbbá egy alattomos, hitszegő ellenségnek minden (hadieszközökkel felszerelt érintetlen és dühösen támadó 'hadseregére, másrészt gondolnotok kell egy esztendős háborút viselt maroknyi hadseregre, a melynek erejét a kötelességiudás és a haza ir/mti lángoló szeretet és a 'hitszegő ellenséggel szemben, való gyűlölet oly mértékben acélozta meg, hogy ezért túlnyomó ellen minden támadását az ellenségnek elképzelhető legsúlyosabb (vérvesztesége moTlott hitisi tníta meg. És ebben a tobzódó vérnászhan egyesült ezen fának a sorsa a 46-osok sorsával. Egy esztendőni korOsztiil >az isonzói csatában 14 ezer negyveuhntos fin harcolt diiesőséigteljesen e fának környékén,- — 14 .tez-or -16-ost fűznek véresen szent emlékek a 46-os fához. És most elhoztuk a negyvenhatoisoknak e magasztos emlékfáját s kérünk benneteket, hogy fogadjátok szeretetetekbe s őrizzélrk ineg őt kegyelettel az alatta .harcolt 46-os íiáitok számára, kik az, /elkövetkező (békés korszakinál, mint a legdíszesebb emlékoszlophoz fognak gyermekeikkel, unokáikkal eme egyszerű fatörzshöz, elzarándokolni és. •:]mesélni ama gigászi harcok történetét, a melyeknek az elkövetkező johb kort, az utódok köszönhetik. Szögednek népe! A 46-os fiuk a ti — királyért, hazáért és értetek küzdő — fiaitok szivük melegéből s lelkük egész mélységéből fakadó üdvözletüket küldik néktek. Singer hadnagy messze hallható han• ' H mm jgg mmm 46-osok fájának felszentelése a harctéren, József főherceg és kísérete s st.-martinói fánál. tétekért, amellyel őket .súlyos, bár dicsőségteljes kötelességük teljesítése közepette minden pillanatban kiséritek. E szeretetetéket nem pazaroltátok érdemtelenekre, mert liogy mit végeztek, hogy mint küzdöttek, hogy miként harcoltak és hogy milyen szolgálatot tettek királyunknak, hazájuknak, s az utókornak a 46-os fiuk, annak ércnél maradandóbb emléket majdan a történelem (fog állítani, 'amelynek a most folyó világháborúiról szóló részbeni, (egynéhány aranybetükkíel Írott, lap fogja a szegedi ifink dicsőségteljes tetteit méltókép mogörökiteni. (Nincsen olyan (harctér, ahol nem küzdöttek volna, nincsen a, monarchiának olyan ellensége, amely nem érezte volna kemény öklük csapását. A háború legelején ott. találjnik őket a Szerb harctéren, ahol sikeresen megvédik a végeket ia szerbek betörése ellen, majd midőn az orosz kolosszus megmozdult, akkor felsőbb parancs az orosz 'harctérre szólította pkiet, ahol 1914 őszén résztvettek hadseremajd 19-4 telén ezek az alföldi fiuk, akik hegyet talán addig nem is láttak, a Kárpátok ' hót akarta bércein tartották föl a hömpölygő muszka áradatot és állották útiját annak, liogy a muszka tömeg az országot előzőitől j-et. GorHöei áttörés idején az ezred Boroevics tá-lvornok üldöző csoportjához volt beosztva ós már-már Przemysl várának kapujáig jutott, aanikor hírül jött, hogy az olaszok, akik talán csak mint szövetségeseink voltak gyűlöletesebbek, mint gyávák mint, ellenségeink, akkor, amifkor a monarchia egész hadseregének igénybevételével határain tul kergette az oroszokat és már-már egy esztendős háborúskodása végleges gyümölcsét szakította volna le, orgyikos módon a monarchiát hátha támadták. A hadvezetőség okkor többek között ezredünket is az olasz harctérre parancsolta, ahol iaz ezred a karínthiai hatáEiegyekért vívott harcokban magát többszörösen kitüntette. Innen került az ezred az első Isonzói csata előtt a doberdói fensikra. gon, erőteljesen, lelkesen imondta el beszédét, amelyet áhítatos csöndben hallgatott végig a hatalmas néptömeg. Méltóságos éljenzés fogadta a 46-os fiuk íhazakiildött üdvözletét, ami után Papp Ferenc, a vitézségéért többszörösen kitüntetett 46-os százados Ceiss alezredes nevében arra kérte a polgármestert, hogy vegye át és őriztesse méltó helyen azt a fát, amelyhez a szegedi háziezred dioső múltjának sok-sok emléke fűződik. Papp keresetlen szavai után Somo gyi polgármester mondott rövid, lelkes beszédet. — Drága eimlék lesz nekünk, — mondta — a Karsztnak ez a fája, amelyet az esküszegő olasz ellenség golyói jártak át. Drága és áldott emlék, amely ezernyi vitéz fiaink hazátvédő hősiességéről tanúskodik. Hálával, köszönettel veszi át Szeged dicső háziezredétől az emléket s a város polgárai nevében Ígéri, hogy azt kegyelettel fogják itt megőrizni, iinnepies (fogadalmat tesz egyúttal, hogy a háború győzelmes befejezése után arra a helyre, ahol a fa törzse állott,