Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-18 / 165. szám

in)I-•-•,,',••'••• Szegeti, 1916. julius 18. emlékoszlopot fognak állítani az ezred Ihősi csatáinak emlékére. Most a honvédzeneikar a Szózatot ját­szotta, majd a díszszázad elvonult a 46-osok iája előtt. Az ünnepség után nyomban megkoszo­rúzták a fát. Megiható és kedves jelenet volt. amint három munkásnő a Szegedi Kender­fonógyár női munkásainak a nevében a ko­szorút elhelyezte. • i • i 'Mai számunkban bemutatjuk azt a ihá­rom fölvételt, amelyekről a Délmagyaror­szd a vasárnapi ünnep alkalmából képes levelező lapokat készíttetett. A képes lapo­kat — mint már jelentettük — a polgár­mester ur rendelkezésére bocsájtjuk, aki azokat a 46-osoik rokkant-alapja javára fog­ja árusittatni. Leánygimnáziumi tanfolyam Szegeden. — Szülök értekezlete a városházán. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden, mint ismeretes, széleskörű mozgalom indult meg a leánygimnázium felállítása érdekében. Az akció, ugy látszott, sikerrel is járt, mert a közoktatásügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy a leánygimnáziumot már a jövő tan éviben megnyitja. Az idő előrehaladottsága és egyéb gátló körülmények miatt a szülők egy része nem bizik abban, hogy a leány­gimnázium a most következő tanévben meg­nyitható lesz és ezért elhatározta, hogy addig is, amig a leánygimnázium megnyílik, tanfolyam szervezése iránt tesz lépéseket. Ez ügyben hétfő délután a városháza bi, zottsági termében értekezlet volt, amelyről az alábbi tudósításunk számol be: Az értekezletet dr. Gaál Endre nyitotta meg, aki ismertette az előzményeket és fel­kérte dr. Kárpáti Károly állami főgimnáziu­mi igazgatót, hogy a leánygimnáziumi tan­folyam szervezésére vonatkozólag tegye még észrevételeit. Kárpáti Károly igen he­lyesnek és üdvösnek tartja a tervet, mert az eddigi rendszer tanulmányi szempontból káros volt a leánymagántanulókra nézve. Ugyanis a leányok — érthetetlen módon — a miniszteri rendelet szerint csak az úgy­nevezett reális tárgyaik előadásán vehetnek részt, a többi órákról ki vannak zárva. A rendeletnek intenciói felől több izben érdek­lődött, de nem kapott felvilágosítást. Ennek a rendszernek természetesen az a követ­kezménye, hogy a leányok hiányos készült­séget nyernek. A miniszter eddig nem volt hajlandó arra, hogy a leányimagántanulók részvételét az összes tantárgyakra kiíerjesz­sze. Már pusztán ezért is üdvös lenne a tan, folyam szervezése, ahol a tanulók minden tantárgyból szakszerű oktatást nyernének. Készséggel felajánlja az állami gimnázium tanári testületének szolgálatait és azt hiszi, hogy a miniszter a tanfolyam létesítése elé nem gördit akadályokat és azt is megenged­né, hogy a leányimagántanulók abban az intézetben tegyenek vizsgálatot, amelynek tanárai a tanfolyamon a leányokat előkészí­tenék. A dologi kiadások fedezéséről és a helyiségről azonban a szülőknek kell gon­doskodni. Figyelmeztet arra, hogy a tan­folyam költségeinek fedezése a szülőkre nagyobb terheket róna, mint amilyenekei eddig viseltek. Nagyobb vita támadt annak kapcsán, hogy a tanfolyamot az eddigi tervek szerint csak az első osztályú tanulóik számára szer­veznék. A megjelentek nagy része amellett foglalt állást, Ihogy sürgősebb es méltányo­sabb lenne, ha inkább a gimnázium ötödik osztályába átlépők részére létesülne a tan­folyam'. Kárászné Szivessy Mariska és Klug Péter felszólalásai után az értekezlet abban állapodott meg, Ihogy tanfolyamot alakit az ötödik osztályú magántanulók részére is, ha megfelelő számú jelentkező akad. Ortu­tay István attól tart, hogy a tanfolyam szer­vezése elodázná a leánygimnázium meg­nyitását, szerinte tehát be kell várni a kul­tuszminiszter intézkedését. Az értekezlet elhatározta, hogy újból sürgős felterjesztéssel farául a miniszterhez a leánygimnázium felállítása érdekében. Hogy a kérelemnek kellő alapja és súlya legyen,- felhívják a szülőket, akik a leány­gimnázium első, illetőleg ötödik osztályába leányaikat beíratnák,-hogy ezt a szándéku­kat Julius 23-ikáig Kárpáti Károly igazgató­nál bejelentsék. A jelentések beérkezése után az érdekelt szülők aláírásával táviratot in­téznek a kultuszminiszterhez. Dr. Gaál Endre biztosította az értekez­letet a város támogatásáról és kijeleiueiie, Ihogy a tanfolyam számára valószínűleg a felszabadult Margit-utcai polgári leányisko­lában adhat helyet a város. A Ihatóságnak támiógatása lehetővé teszi, hogy a tanfolya­mon a szegényebb sorsú szülők leányai is résztvegyenek. Az értekezlet végiil abban is megállapodott, hogy a kérdést napirenden tartja, de bevárja a miniszternek a hatóság és a szülők ujabb felterjesztésére adandó válaszát. Évi 280.000 korona tiszta jövedelmet hozna a szegedi halastó. — 46.000 korona jövedelme van eddig a városnak a halászatból. — (Saját tiulósitónktől.) Scultéty Sándor | zásából megirt szakmunkák ^minden oldalról városi főszámvevő hétfőn terjesztette a ta- | kellő tájékoztatást nyújtanak, inig másrészt nács elé a házi kezelésben levő halászatról 1 a tájékoztató jelentést. A jelentésiből a kö­vetkező részleteket közöljük: Midőn a vá­ros tulajdonát képező zárt vizek házi keze­lésben levő halászatára vonatkozó tájékoz­tató jelentésemet megteszem, el nem mu­laszthatom a tekintetes tanácsot kérni, hogy a város ulajdonát képező Fehértó halastóvá leendő átalakításának kérdését újból sürgő sen napirendre venni és annak mielőbbi meg­valósítása iránt minden lehetőt elkövetni kegyeskedjék. A mesterséges haltenyésztést ma már azok közé a bevégzett tények közé kell so­rolni, melyek eredményességéhez okszerű vezetés mellett többé kétség nem férhet. Méltán vádoltathatnánk tétlenséggel, sőt kiáltó érdekeink elhanyagolásával, ha e te­kintetben fel nem használnánk a kész kínál­kozó alkalmat és a Fehértónak halastóvá leendő átalakítása iránt hiinden lehetőt el nem követnénk. Hogy a Fehértó 2800 holdas területe, egészben vagy részben alakittassék át ha­lastóvá, vagy az mily rendszer mellett léte­síttessék, ihogy a vizzel való táplálása,' a viz levezetése miként történjék, ezt a hiva­tásos szakértők állapítják meg, de hogy a városnak egy biztos jövedelmi forrását fog­ja képezni, mindennél jobban bizonyítják a tények, bizonyítják az ország több helyén fekvő halastavak eredményei, de mindennél jobban bizonyítja az az eredmény, amit a Fehértó házi részes halászata révén már ed­dig is elértünk. Nem óhajtok itt a tógazdaságok létesí­tésének kérdésével, annak jövedelmezőségé­vel bővebben foglalkozni, mert erre vonat­kozólag a földmivelésügyi miniszter megbi­a város tekintetes tanácsa előtt.a fehértói halastó létesítésére vonatkozólag kész ter­vek fekszenek, amelyek költséges voltuk imiatt esetleg végre nem hajthatók, de min­denesetre a tárgyalás megindítására bősé­ges anyagot szolgáltatnak. A nalicsi tó, a mely terjedelemre negyedrésznyi nagyságú a Feliértóhoz arányítva, holdankint és éven­kint mintegy 100 kg. halat termel, vagyis a 700 hold 70.000 kgr.-ot, amelynek értékét ha igen szerényen kilónkint csak 2 koroná­val számítjuk, akkor is bruttó bevételként 140.000 korona jelentkezik. Ha ennek felét leszámítjuk beruházásokra és kiadásokra, akkor is minden katasztrális hold évenkint 100 korma tiszta jövedelmet hajt. Ha ez adatok alapján a Fehértó 2800 holdas területét veszem számításba és ha a tiszta jövedelmezőséget holdankint csak 100 koronára számítom, — ami véleményem szerint igen csekélynek mondható — akkor is a város részére biztosítunk - -egy 280Mó koronás évi tiszta jöve­delmi forrást, a váms lakosságát pedig olcsó és jó élelmiszeriéi láthatjuk el. Ezek után tisztelettel jelentein, hogy a halászat megindítása, 1915. szeptember 21­ike óta — közte két és fél hónapos téli szü­net — a imái napig összesen 49.272 kilograim* halat hoztunk a piacra, amely halmennyi­ségből a Fehér tóra esett 45.908, a Maty csatornára 2.009, a holt Tisza mederre 1325, a holt Marosra 30 kilogram. A halászat pénzügyi eredményére vonatkozólag jelzem; hogy a Fehértó, Maty csatorna és holt Ma­ros halászata után a bruttó bevételek ki­tettek 80,812.39 koronát, a Mászok része-,

Next

/
Thumbnails
Contents