Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-10 / 136. szám

DÉLIMiAGYARORSZÁG Szeged, 1916. junius 1Ü. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénteki ülésén Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette az indem­nitásról szóló jelentést, melyet szerdán fog tárgyalni a Ház. Ugyancsak pénteken nyúj­totta be a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló jelentését is, melynek tárgyalása az indemnitás után fog következni. A pénteki ülésen terjesztette be Apponyi interpellációját a kiegyezésről, melyre Tisza István miniszterelnök mindijárt válaszolt. A munkapárti folyosón beszélget­nek a legtöbben. Tisza István miniszterel­nök Beöthy Pál elnökkel tanácskozik. Sok szó esik a volihyniai harcokról s általános a bizakodás abban, hogy az oroszok 'front­áttörési kísérlete sehol sem fog sikerülni. Beöthy Pál elnök néhány perccel fél U óra után megnyitotta az illést. Jelentette, I hogy a királytól a Ház üdvözletére a követ- i kező választávirat érkezett: j „A magyar országgyűlés képviselő­házával együtt megindultan emiékezein viisz­s/ a mai évfordulón a 49 és előtt történt koronázásra, amellyel a korona és a nemzet t -lommal teljes együttműködése biztosít­va lett és ezzel magyar királyságom részére a zavartalan haladás irtja megnyitott. A mo­narchia és a magyar állam újjáalakulásának „kkor letett szí. ;d alapjai tették lehetővé, ü gy a magyai nemzet azóta hatalmasan fejlődvén, az állami létünk védelméért foly­tatott küzdelmünkben megállja a helyét. Megelégedéssel fogadom tehát az én és a nemzet eme közös emléknapján á képviselő­ház hódolatát és a nemzettel együtt biztosan remélem, hogy hősiesen küzdő seregünk ki fogja vivni a biztosított és áldást hozó bé­két. A képviselőház hü ragaszkodásának meleg nyilvánításáért szives köszönetemet küldöm. Fercncz József. A képviselőház elnöke ezután, felolvasta Károly Ferencz József trónörökös, továbbá Frigyes főherceg tábornagy és Jenő főher­ceg vezérezredes köszönő táviratait, aíne­: eket a Ház szintén olyan lelkes éjenzéssel vett tudomásul, mint a király köszönő táv­iratát. Jenő főherceg távirata kiemeli, hogy csapataink sorában a magyar nemzet fiai ősi vitézséggel harcolnak és 'kiváló érdeme­ket szereztek. Az elnök kijelentette, hogv gróf Appo­nyi Albert a kiegyezési tanácskozások tár­gyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt- Az interpellációt a napirend letár­gyalása után fogja előterjeszteni. Beck Lajos indítványt jegyzett be a birtokpolitika refe -iáról s e célból országos bizottság kiküldését kivánja. Hegedűs Lóránt beterjesztette az in­demnitásról és a horvát pénzügyi egyez­ményről szóló bizottsági jelentést. Ezurán Apponyi Albert tette meg inter­pellációját. Kijelenti, hogy a kiegyezési ta­nácskozás dolgában netm kíván azokkal az elvi szempontokkal foglalkozni, amelvek eb­ben a kérdésbe 1 pártját elválasztják a kor­mánytól. Csak;, azokra a gyakorlati szem­pontokra tér KÍ: időszerű-e és lehietséges-e e közgazdasági és közjogi kérdést a 'világ­háború alatt megoldani. Nyomatékosan han­goztatja, hogy elutasító álláspontja van a tiz évnél hosszabb kiegyezéssel szemben. Közgazdasági szempontból leihetetlennek tartja, hogy a mostani nagy bizonytalanság közepette rendezni lehessen ilyen fontos problémát. Éppen a világháború mutatta meg, hogy mindazok az előrelátások és fel­vételek, melyéik tudományosan is meg vol­tak alapozva, halomra buktak és épen ezért le kell szögeznie, hogy belső meggyőződése szerint a mostani idő nem alkalmas a köz­gazdasági feladatok megoldására, a hosz­szabb megkötöttséget pedig egyenesen per­horreszkáia. Sürgősnek tartotta ennek a megállapítását, nem hiúsági szempontból, hanem azért, mert ő imaga is résztvesz olyan megbeszéléseken, mélyek az osztrák közvélemény helyes irányítását és a két ál­lam erkölcsig kohézióját célozzák. Éppen ezért a Lajtán tnli tényezőket is figyelmez­tetni akarja azokra a következményekre, amelyek ilyen időszerűtlen, megállapítással járnak. A 'mostani döntést vakmerőségnek tartja. (Tisza a kiegyezésről és más nagy­fontosságú gazdasági tranzakcióról.) A háború alatt lemondottunk a normális ni követéséről és meghosszabbítottuk a kép­viselőház mandátumának jogkörét, amivel nemcsak azt a jogot, hanem azt a kötelezett­séget is átruháztuk a képviselőházra, hogy megoldja azokat a kérdéseket, amelyek el­halasztása a nemzet érdekének sérelmét eredményezhetné. Végzetes hiba volna bár­mily nagy kérdést megoldani, ha a nemzet érdeke nem követelné, de épen oly végzetes hiba voilna kitérni azoknál a kérdéseknél, amelyek elhalasztása végzetes kárt okozna a gazdasági kérdések terén is- Én nagyon szeretném a komoly törekvést, hogyha le­hetne oly alakulást adni az eseményeknek, amelyeknél fogva a kiegyezési kérdéseket a két kormány egymás között tisztába hoz­hatja annyira, hogy akcióképességét a kül­földön biztosithassa és azuitán a Magyaror­szág és Ausztria közötti kiegyezést és eset­leg bizonyos nagyfontosságú más gazdasági tranzakciót hozna az országgyűlés elé pedig lehetőleg az uj országgyűlés elé. Az­iránt azonban egyáltalában nem vállalhatok garanciát, hogy ezt az utat tőlünk nem füg­gő körülmények nem fogják-e lehetetlenné tenni és Ihogy nom tesz-e szükség befejezett tényeket teremteni, mielőtt az uj választások bekövetkezhettek volna és az uj képviselő­ház e kérdésekben határozott volna. Nézetem szerint ugy a kormánynak, mint a képvise­lőháznak tudnia kell a nemzet iránti köteles., ségét. Kérem a Házat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék.. Gróf Apponyi Albert kijelenti, hogy a választ nem veheti tudomásul, mert a mi­niszterelnök a hoszu kiegyezésre vonatko­zólag nem válaszolt. Gróf Tisza István miniszterelnök kije­lenti és kéri a Házat, hogy hallgatásából senki se vonjon te konzekvenciát. Az a meg­győződése, hogy a kiegyezési kérdésben hallgatnia kell. Tiltakozik az elten, hogy hallgatásából bárki is bármily konzekvenciát levonjon. Gróf Apponyi a választ tudomásul ve­szi, sajnálattal látja, hogy a miniszterelnök nem hajlandó a kiegyezés időtartamáról fel­világosítást adni és kijelenti, hogy ebben az országban a hosszú kiegyezés a legnagyobb elkeseredést eredményezné és ez csak fo­kozná a mostani nagy ellentéteket. Határo­zottan tiltakozik a hossza lejáratú kiegyezés elten­A Ház többsége a miniszterelnök vála­szát tudomásul veszi. Ezzel az ülés véget 'ért. BaBnaBBaaauaBBaaaaaaaBaaaaBaaaaBaaaa.aaBBaaaaaBaaaB A Mezőgazdasági Részvénytársaság. — A szegedi indítvány a mezei gazdálko­dás terén uj korszakot nyit. — (Saját tudósítónktól.) Az az indítvány, a melyet -a tölibtermelési , meglhomijifásának szolgáin tára alaki tan dó Mezőgazdasági Résa vénytársaság megalakítása érdekében adtak be a városhoz, már is országszerte kelt vissz­hangot. A legtöbb budapesti lap részletesen ismerteti az inditványt, Az Újság pénteki számálban a következő megjegyzéseket fűzi a Szegeden, megindított mozgalomhoz: — Amiben évtizedek gyakorlati tapasz­talata nem tudott döntő változást előidézni, azt a háború által teremtett viszonyok kény­szerűsége nrint elkerülhetetlen feladatokat állítja előtérbe. ,Ez a megállapítás nemcsak aiz ipari termelésben észlelhető 'bámulatos újításokból tűnik ki, hanem abban is, hogy mezőgazdasági termelésünk avult iformái és eszközei uj és eleven elhatározásokkal s mun­| kával kezdenek kicserélődni. Rendkívül tón | tos, nagyjelentőségű fordulat ez, amelynek | minden tünetét gondosan fel kell jegyeznünk és fokozott 'figyelemben részesítenünk. Ebből a szempontból valóban őszinte örömmel em­lítjük most, hogy Szegeden rendkívül fontos kezdeményezés történt, melynek további fej­lődése elé a legteljesebb érdeklődéssel tekin­tünk. Tudni kell, hogy a városnak 70.000 hold földje van, melyet rendszerint bérbe adott ki, most azonban a drágaság problémája azt a gondolatot érlelte meg, hogy e földeknek helyesebb kihasználása céljából részvénytár­saság alakíttassák, mely] amellett, hogy min­tagaizdaságot teremtene, egyúttal a többter­melés elvét a gyakorlatiban is megvalósítaná. A nagyfontosságú indítvány hivatva van a mezei gazdálkodás terén uj korszakot nyit­ni nemcsak iSzeged város, de a vidék őster­melése tekintetében is. A többtermelés nagy jelentőségéről ér­tékes cikket irt Lendvai Jenő, a temesvári kereskedelmi és iparkamara titkára. A cikk megemlíti, hogy a németországi lapok hir­aidása szerint ÍManuheimban Süddeutsche Gesellschaft fiir Laindwirtschaift elnevezés­sel társaságot szervezték, amely egyelőre 15 Dini illÉír Várnay L Ifünyílpstfififki?, Szegeden. — Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be UH ó 1916. junius 20-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents