Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-10 / 136. szám

DÉLIMiAGYARORSZÁG Szeged, 1916. junius 1Ü. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénteki ülésén Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette az indemnitásról szóló jelentést, melyet szerdán fog tárgyalni a Ház. Ugyancsak pénteken nyújtotta be a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló jelentését is, melynek tárgyalása az indemnitás után fog következni. A pénteki ülésen terjesztette be Apponyi interpellációját a kiegyezésről, melyre Tisza István miniszterelnök mindijárt válaszolt. A munkapárti folyosón beszélgetnek a legtöbben. Tisza István miniszterelnök Beöthy Pál elnökkel tanácskozik. Sok szó esik a volihyniai harcokról s általános a bizakodás abban, hogy az oroszok 'frontáttörési kísérlete sehol sem fog sikerülni. Beöthy Pál elnök néhány perccel fél U óra után megnyitotta az illést. Jelentette, I hogy a királytól a Ház üdvözletére a követ- i kező választávirat érkezett: j „A magyar országgyűlés képviselőházával együtt megindultan emiékezein viiszs/ a mai évfordulón a 49 és előtt történt koronázásra, amellyel a korona és a nemzet t -lommal teljes együttműködése biztosítva lett és ezzel magyar királyságom részére a zavartalan haladás irtja megnyitott. A monarchia és a magyar állam újjáalakulásának „kkor letett szí. ;d alapjai tették lehetővé, ü gy a magyai nemzet azóta hatalmasan fejlődvén, az állami létünk védelméért folytatott küzdelmünkben megállja a helyét. Megelégedéssel fogadom tehát az én és a nemzet eme közös emléknapján á képviselőház hódolatát és a nemzettel együtt biztosan remélem, hogy hősiesen küzdő seregünk ki fogja vivni a biztosított és áldást hozó békét. A képviselőház hü ragaszkodásának meleg nyilvánításáért szives köszönetemet küldöm. Fercncz József. A képviselőház elnöke ezután, felolvasta Károly Ferencz József trónörökös, továbbá Frigyes főherceg tábornagy és Jenő főherceg vezérezredes köszönő táviratait, aíne: eket a Ház szintén olyan lelkes éjenzéssel vett tudomásul, mint a király köszönő táviratát. Jenő főherceg távirata kiemeli, hogy csapataink sorában a magyar nemzet fiai ősi vitézséggel harcolnak és 'kiváló érdemeket szereztek. Az elnök kijelentette, hogv gróf Apponyi Albert a kiegyezési tanácskozások tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt- Az interpellációt a napirend letárgyalása után fogja előterjeszteni. Beck Lajos indítványt jegyzett be a birtokpolitika refe -iáról s e célból országos bizottság kiküldését kivánja. Hegedűs Lóránt beterjesztette az indemnitásról és a horvát pénzügyi egyezményről szóló bizottsági jelentést. Ezurán Apponyi Albert tette meg interpellációját. Kijelenti, hogy a kiegyezési tanácskozás dolgában netm kíván azokkal az elvi szempontokkal foglalkozni, amelvek ebben a kérdésbe 1 pártját elválasztják a kormánytól. Csak;, azokra a gyakorlati szempontokra tér KÍ: időszerű-e és lehietséges-e e közgazdasági és közjogi kérdést a 'világháború alatt megoldani. Nyomatékosan hangoztatja, hogy elutasító álláspontja van a tiz évnél hosszabb kiegyezéssel szemben. Közgazdasági szempontból leihetetlennek tartja, hogy a mostani nagy bizonytalanság közepette rendezni lehessen ilyen fontos problémát. Éppen a világháború mutatta meg, hogy mindazok az előrelátások és felvételek, melyéik tudományosan is meg voltak alapozva, halomra buktak és épen ezért le kell szögeznie, hogy belső meggyőződése szerint a mostani idő nem alkalmas a közgazdasági feladatok megoldására, a hoszszabb megkötöttséget pedig egyenesen perhorreszkáia. Sürgősnek tartotta ennek a megállapítását, nem hiúsági szempontból, hanem azért, mert ő imaga is résztvesz olyan megbeszéléseken, mélyek az osztrák közvélemény helyes irányítását és a két állam erkölcsig kohézióját célozzák. Éppen ezért a Lajtán tnli tényezőket is figyelmeztetni akarja azokra a következményekre, amelyek ilyen időszerűtlen, megállapítással járnak. A 'mostani döntést vakmerőségnek tartja. (Tisza a kiegyezésről és más nagyfontosságú gazdasági tranzakcióról.) A háború alatt lemondottunk a normális ni követéséről és meghosszabbítottuk a képviselőház mandátumának jogkörét, amivel nemcsak azt a jogot, hanem azt a kötelezettséget is átruháztuk a képviselőházra, hogy megoldja azokat a kérdéseket, amelyek elhalasztása a nemzet érdekének sérelmét eredményezhetné. Végzetes hiba volna bármily nagy kérdést megoldani, ha a nemzet érdeke nem követelné, de épen oly végzetes hiba voilna kitérni azoknál a kérdéseknél, amelyek elhalasztása végzetes kárt okozna a gazdasági kérdések terén is- Én nagyon szeretném a komoly törekvést, hogyha lehetne oly alakulást adni az eseményeknek, amelyeknél fogva a kiegyezési kérdéseket a két kormány egymás között tisztába hozhatja annyira, hogy akcióképességét a külföldön biztosithassa és azuitán a Magyarország és Ausztria közötti kiegyezést és esetleg bizonyos nagyfontosságú más gazdasági tranzakciót hozna az országgyűlés elé pedig lehetőleg az uj országgyűlés elé. Aziránt azonban egyáltalában nem vállalhatok garanciát, hogy ezt az utat tőlünk nem függő körülmények nem fogják-e lehetetlenné tenni és Ihogy nom tesz-e szükség befejezett tényeket teremteni, mielőtt az uj választások bekövetkezhettek volna és az uj képviselőház e kérdésekben határozott volna. Nézetem szerint ugy a kormánynak, mint a képviselőháznak tudnia kell a nemzet iránti köteles., ségét. Kérem a Házat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék.. Gróf Apponyi Albert kijelenti, hogy a választ nem veheti tudomásul, mert a miniszterelnök a hoszu kiegyezésre vonatkozólag nem válaszolt. Gróf Tisza István miniszterelnök kijelenti és kéri a Házat, hogy hallgatásából senki se vonjon te konzekvenciát. Az a meggyőződése, hogy a kiegyezési kérdésben hallgatnia kell. Tiltakozik az elten, hogy hallgatásából bárki is bármily konzekvenciát levonjon. Gróf Apponyi a választ tudomásul veszi, sajnálattal látja, hogy a miniszterelnök nem hajlandó a kiegyezés időtartamáról felvilágosítást adni és kijelenti, hogy ebben az országban a hosszú kiegyezés a legnagyobb elkeseredést eredményezné és ez csak fokozná a mostani nagy ellentéteket. Határozottan tiltakozik a hossza lejáratú kiegyezés eltenA Ház többsége a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Ezzel az ülés véget 'ért. BaBnaBBaaauaBBaaaaaaaBaaaaBaaaaBaaaa.aaBBaaaaaBaaaB A Mezőgazdasági Részvénytársaság. — A szegedi indítvány a mezei gazdálkodás terén uj korszakot nyit. — (Saját tudósítónktól.) Az az indítvány, a melyet -a tölibtermelési , meglhomijifásának szolgáin tára alaki tan dó Mezőgazdasági Résa vénytársaság megalakítása érdekében adtak be a városhoz, már is országszerte kelt visszhangot. A legtöbb budapesti lap részletesen ismerteti az inditványt, Az Újság pénteki számálban a következő megjegyzéseket fűzi a Szegeden, megindított mozgalomhoz: — Amiben évtizedek gyakorlati tapasztalata nem tudott döntő változást előidézni, azt a háború által teremtett viszonyok kényszerűsége nrint elkerülhetetlen feladatokat állítja előtérbe. ,Ez a megállapítás nemcsak aiz ipari termelésben észlelhető 'bámulatos újításokból tűnik ki, hanem abban is, hogy mezőgazdasági termelésünk avult iformái és eszközei uj és eleven elhatározásokkal s mun| kával kezdenek kicserélődni. Rendkívül tón | tos, nagyjelentőségű fordulat ez, amelynek | minden tünetét gondosan fel kell jegyeznünk és fokozott 'figyelemben részesítenünk. Ebből a szempontból valóban őszinte örömmel említjük most, hogy Szegeden rendkívül fontos kezdeményezés történt, melynek további fejlődése elé a legteljesebb érdeklődéssel tekintünk. Tudni kell, hogy a városnak 70.000 hold földje van, melyet rendszerint bérbe adott ki, most azonban a drágaság problémája azt a gondolatot érlelte meg, hogy e földeknek helyesebb kihasználása céljából részvénytársaság alakíttassák, mely] amellett, hogy mintagaizdaságot teremtene, egyúttal a többtermelés elvét a gyakorlatiban is megvalósítaná. A nagyfontosságú indítvány hivatva van a mezei gazdálkodás terén uj korszakot nyitni nemcsak iSzeged város, de a vidék őstermelése tekintetében is. A többtermelés nagy jelentőségéről értékes cikket irt Lendvai Jenő, a temesvári kereskedelmi és iparkamara titkára. A cikk megemlíti, hogy a németországi lapok hiraidása szerint ÍManuheimban Süddeutsche Gesellschaft fiir Laindwirtschaift elnevezéssel társaságot szervezték, amely egyelőre 15 Dini illÉír Várnay L Ifünyílpstfififki?, Szegeden. — Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be UH ó 1916. junius 20-ig.