Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-10 / 136. szám

Szeged, 1916. junius 10. DÉLMIAGYARORSZÁÜ 5 ezer liold földet bérelt Magyarországon és célul a németországi belterjes gazdálkodásnak hazánkban való meghonosítását tűzte ki. Érdekes statisztikai adatokkal kimutatja a cikk, liogy intenzív mezőgazdaság meghonosítása esetén Magyarország nemcsak a német, hanem az osAfrák piacokat is szinte egymaga képes ellátni, A többtermelés értéke pénztbon kifejezve közel .1600 millió korona. HIREK oooo Lassan, méltóságteljesen hömpölyög a Tisza, a parii fákon madarak csicseregnek, a nehéz, forró nyári levegő ólomsullyal nehezedik n« ember mellére. A tikkasztó melegben bosszú kocsisor vonul a város felé: két ember egymásra talált: esküvőre mennek. Most katonák közelednek lassú mereteléssel, kezük a puskm izijon, sapkájuk melletf zöld falevél. Fáradtain lépkednek, a sapka a homlokukon, csukaszürke uniformisukra rárakodott a por. Egy fiatal zászlós megy az élükön, kezében kivont kard... Csupasz arcú, vézna, legény a zászlós, szőke, elkényeztetettnek látszó urigyerek, akin meglátszik, liogy az édesanyja viseli a gondját. A katonák közelednek, most már azt is ki lehet venni, hogy énekelnek. Énekelnek a derék magyar fiuk, szívből, jókedvvel, mintha kirándulásra mennének, pedig még ma, vagy talán már holnap ott lesz a helyük kijelölve, ahol a. véres kezű kaszás ember vérrel öntözi a főidet, Ihogy kiadós termést biztosítson az utánunk jövőknek... Dalolnak a fiuk, — már egész közel vannak — csak ugy harsog egy divatos katona^ nóta: Piszkáld kii... Piszkáld ki... Nagyon jól lehet rá lépni... A Tisza túlsó partjáról, Újszeged felől, a IBethoven-gyáázindúló elmosódott ütemeit csapja felénk a langyos, tavaszi szellő. Kato natemetés. /Ki tudja, hol, melyik harctéren szerezte ez az ismeretlen halott katona azt a rut betegséget, amely elszakította családjatói, anyjától, feleségétől, a kis fiától. Most kisérik utolsó útjára, katonai pompával temetik bizonyára a hőst... A gyászinduló tompán zug a fülünkbe, csak egyes ütemeket hallunk, mégis olyan megható, olyan borzalmas, olyan szép... A kis zászlós egy darabig figyel, aztán állj-t vezényel, majd feszes kaptákban, harsány hangon kiadja a parancsot: — Tisztelegj! A kis csapait önkéntelenül jobbra arcot Csinál, a,ztün a kezek egyszerre csattannak a puskatuson. Megadták a hős bajtársnak a végső tisztességet. (tr.) — Zsírt és kenyeret. Közérdek cimén a következők közlésére kértek fel bennünket: Panem et circenses — kiáltóta Róma elkorcsosult népe. Zsirt és kenyeret — kiáltja ma a hazának hős fiakat adó a hazáért küzdő derék szegedi nép. És mig a római adminisztráció a kényuralom alávaló szolgálatában el tudta látni népét, addig a szegedi a létfentartás legnemesebb .szolgálatában neim tu<d mefeleini annak, ihogv minimális kenyér és zsirmennyiséget biztositson Szeged népének, körte különösen annak a társadalmi osztálynak, ímelv Szeged város városi létének alapja. Nem Szeged őstermelői, nem a köz veti tő kereskedelem, vagy a szabad fogadkozásoknak mindenkor a megélhetési viszonyokhoz alkalmazkodó jövedelméből élő polgárok ínségéről esik itt különösen sző, hanem Szeged tisztviselő .népéről, mely a mai viszonyok között jövedelméből nem él, hanem csak létezik; de már a létezésihez szükséges elsőrendű minimális mennyiségű szükségletek seim állanak rendelkezésére. A szegedi hatóságnak első szent kötelessége, hogy ezen társadalmi osztály számára annak fizetési képességét szem előtt tartva, a kellő ,zsir és kenyérmennyiséget megszerezze, nehogy itt az Alföld metropolisában Szeged tisztviselő népe, mély Szeged városi életének gefinoe, ínséget szenvedjen. Célszerű és kellő, más érdeket figyelmen kivül hagyó munkával ez elérhető, amit Szeged minden polgára hisz. A hatóság, a város vezetősége meg kell hogy oldja e feladatot. Szegedet a termelő tanyák világa veszi körül. Szeged és körzetének állatállománya csak 14%-at mutat csökkenést az 1914- .évihez képest. A szükségetek köziveitlen forrása sem apadhat itt ki, a liszttel való késedelmes és hiányos ellátásnak okát megismerni és megszűnteim csak a hatóság és vezetője hivatott. Nem a pollgáirsághoz intézett szólamokra van itt szükség, melyek a hiányos ellátást a polgárság hibájából származónak tüntetik fel, hanem vas eréllyel és akarattal végrehajtandó radikális intézkedésekre, amelyek azok által állapitandók meg és eszközlepdök, akik a város vezetését elvállalták és akik ezért felelősek is. dr. a. d. — 55.287 hold bevetett terület Szeged határában. A bevetett területek összeírása befejezést nyert. Az összeírás eredménye a következő: szántóföld '65.Ö84 katasztrális hold íratott össze, amelyből 55.287 hold be vain vetve. Búzával 4918, rozzsal 19.550, őszi árpával 774, tavaszi árpával 917, zabbal 3417, kukoricával 5941, burgonyává! 1242 hold van bevetve. — Kitüntetés. Őfelsége elrendelte, hogy Diendorfer iMiksa 46. gyalogezredbe!* őrnagynak laz ellenséggel Iszémben tanúsított vitéz magatartásáért a legfelsőbb elismerés újólag tudtul adassék. — Erdensahn János 25. ezredbeii /főhadnagy a Signum Laudist ismételten megkapta. — A drága anyaföld. Az a költői szólam, amely drágának nevezi az ányá/föídeU reá-' ltis értékben is mindjobban igazolást nyer. Az anyaiföld sosem volt olyan drága, mint inast és a földbirtokosok a jelenlegi mesés földáraikra, mint „a. régi jó -időkre" fognak visszaemlékezni. A Torontálban és a Bácskában mindig jó ára volt a földnek, de ahogy legutóbb a szabadkai királyi törvényszék áltl elrendelt árverésen öt lánc föld lékelt, az egyenesen mesébe illő. iEgy-ogy láncért 6280 korona vételárat értek el a bírói árverésen. A legdrágább árat mégis azok fizették az édes anya/földért, akik vérük hullásával és( életük árán védték meg az ellenségekkel szemben. — Az OMKE közgyűlése Budapesten. Az Országos Magyar 'Kereskedőimé (Egyesülés, mely tízéves fennállása alatt a keres kedelern terén igen üdvös tevékenységet fej tett ki, e hó 22-én tartja meg évi rendes köz gyűlését, mely a kereskedelem érdekeit közelről érintő ügyeket fogja, letárgyalni és igy kívánatos, bogy azon a tagok minél nagyobb számban megjelenjenek.. Az OMIRE helyiségeben tartandó e közgyűlésre a tagok részére a szokásos utazási kedvezmények kieszközöltettek és a) korlátolt számban ren delkezésre álló, kedvezményes vasúti jegy váltására jogositó (igazolványokat 50 fillér il léték lerovása, ellenében Vermes Zsigmond az OMKE. szegedi kerületének titkára adja Í i. — A zsiradék ipari feldolgozása. A kormány rendeletet bocsátott ki a szalonnának, zsírnak, vajnak és az emberi élvezetre ulcalmas más zsiradékoknak és\olajoknak telcnikai célokra való (felhasználására. A rendet szerint ezeket a cikkeket másra, mint emberi/ táplálkozás céljára felhasználni tilos és ez alól csak indokolt esetben leliet kivét,eleket engedélyezni. Illa ezek a (cikkek jármely okból emberi [táplálkozásra alkalmatlanná váltak, a tulajdonos köteles az Olaj- és Zsil-ipari Központnak bejelenteni, a mely az árut tizennégy napon belül készpénzfizetés mellett átvenni köteles. A központ egyezségilog megállapítandó árat fizet, ha pedig megegyezés nem jön létre, akkor i bíróság állapítja meg az átvételi árakat. A rendelet életbelépése után .mindenféle zsírt és ol-ajat másra, mint az emberi-táplálkozás céljaira, a glicerin előzetes kivonása nélkül, csakis a 'kereskedelmi miniszter engedélyével szabad felhasználni, vagy feldolgozni. A rendelet megszegése szigorú büntetés alá esik. — Orosz altisztből ezredes. Budapestről jelentik: Pétervári forrásból származó jelentés szerint iGodowszky orosz altisztet, aki a cár és ai eáreviics életét megmentette, a. cár zredesi rangra emelte. — A kegyvesztett bolgárok. Budapestről jelentik: A Frankfurter Zeitung arról értesült, bogy a cár azokat a kivételes intézkedéseket, amelyeket az ellenséges külföldiek ellen életbeléptetett, a bolgárok ra is kitérj esztette. -- Negyvenkétezer koronás lopás. A kassai rendőrség táviratban közölte a szegedi rendőrséggel, hogy ott Tlnttnyer Valdemár főhadnagytól ismeretk-n tettes negyvenkétezer koronát ellopott. A tolvajt körözik. — A szegedi szervezett munkásnők junius 11-én, pünkösd vasárnapján kirándulást rendeznék a Kállai-ligetbe, kedvezőtlen idő esetén pünkösd másnapjain. Gyülekezés a Munkás-Otthonban. Pont 8 órakor lesz az indulás. A nőmunká/ok vezetősége kéri az érdeklődőket az erkölcsi támogatásra. A, kirándulás egész napra terjed. — A Korzó-mozi nyári helyiségének megnyitása. Junius tizedikén, szombaton este kilenc órakor, lesz a Korzó-mozi nyári-helyiségének az ünnepélyes megnyitása, A szenzációs műsor keretében egy nagyszabású drámai kerül bemutatásra. Az Orosz leánykereskedők a nagyhatású film oime és a lélekkufúrok lelketlen üzelmei a kép tárgya.. — Megbokrosodott lovak. Zsivily Zsivkó doszki gazdálkodó kocsin bejött (Szegedre be1 vásárolni. A lovak > nagy Artézi kútnál valamitől elragadták a kocsit, ugy, hogy csak nehezen lehetett elfogni a megvadult lovakat. A /rendőrség megindította az eljárást Zsivity ellen. — Ujabb adományok a vakok zenealapja javára, özvegy Holtzer Jakabné és az ujszegedi Kender- és Lenipar r.-t. 100—<100, Tóth Pé„terné 50, Gaál Ferenc 40, Szász Ernő 30, a nyíregyházai ágostai evangeliista .főgimnázium ifjúsága 5, Lniftscbetz Sándor 4, Fiseböff Dezső 3, Wilheim Jenő, Krausz Miksa és Wolf /Sándor 2—2, Vidor Rezső, iGliick Karola, iRas/dlike Milike, .Lénárd lErnő, Rácz Ernő, Mérayné Schenker (Ella, Kovács Teréz, IHaytniisz Mór, Dultra Sándor, (König Gábor és Farkas Juliska 1—1 koronát adományozták a vakok zeno-ailapja javára. A kegyes adományokért hálás köszönetet mond a/z igazgatóság. — Pénteken játszották először a Korzómoziban az Orosz leány kereskedők cimü nagyszabású öt felvonásos drámát. A szenzációs/ tárgyú film, amely bepillantást enged a lelketlen lélekkufárok titkos berkeibe, óriási hatást keltett. A nagyhatású dráma minden egyes jelenete külön-külön leköti a szemlélőt és a/ maga szomorú valóságában tárja elénk a leanykereskedők áldozatainak , szomorú sorsát.