Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-09 / 135. szám

2 Szeged, 1916. junius 9. A városi tisztviselők, A városi tisztviselők kérelemmel fordul­nak a város hatóságaihoz, hogy a két év óta egyre növekvő drágasággal szemben tegye lehetővé megélhetésüket, mert a 200—300 százalékos áremelkedések mellett az eddig élvezett 20 százalékos háborús segély vajmi keveset segit a tisztviselők sorsán. A városi alkalmazottak és általában a fixr>etéses tisztviselők megélhetési viszonyai olv súlyo­sak. hogy szerintünk minden törekvés jogos, amely hivatva van arra, hogy a tisztviselők nyomorán enyhítsen, A városi tisztviselők elsősorban arra kérik föl a város hatóságát, hogv részükre az élekni éis egyéb szükségleti cikkekét jó­val a makszimális árakon alul szogáltassa 'ás és ebben az esetben minden fovóibbi pénz­teli segélyről lemondanak. Ami annyit jelent hogv a városi tisztviselők mintegy termé­szetbeni ellátást kérnek. A tisztviselőik a kérelem ily formulázásával azt akarták do­kumentálni, hogy nekik nem pénz kell, ha­nem megélhetés. Bár méltányoljuk a városi alkalmazottak intencióit, mégis azt hisszük, hogy kérelmüknek ez a része aligha keresz­tütviilhető. Egyfelől azért, mert a város ha­tóságának egyformán kell gondoskodnia a •város minden polgáráról az. élelmiszerellátás tekintetében, már pedig a városi tisztviselők kivételes elbánásban való részesítése — két­ség sem férhet hozzá — a város lakosságá­nak rovására ménné, másrészt a város ható­sága nincsen is abban, a helyzetben, hogv a tisztviselők részére a makszimális áron almi szerezzen be élelmiicikkeket. tehát azokat icsak akként adhatná el olcsóbban a tisztvi­selőknek, Iha az e réven előálló árkülönbözet fedezésére a költségvetésbe — a városi al­kalmazottak segélyezése címén — bizonyos •összeget venne föl, ami viégerediinényében, mint készpénzkiadás,, egyértelmű lenne a pénzbeli segélyezéssel. A városi tisztviselők kérelmiének ez a része tehát nem számolt eléggé a lehetőségekkel és nekünk az a vé­leményünk, hogy ennek a kérdésnek fölve­tése níeim volt szerencsés. A városi alkalmazottak kérelmének inű­isíiik része ugy szól, hogy abban az esetben, ha a természetbeni ellátásiban kedvelésben részesülnek, a 20%-os háborús segélynek 50 %-ra való fölemelését kérik a város hatósá­gától, ha pedig az élelmi és háztartásbeli cikkek tekintetében seimimi előnvt nem él­vezhetnének, a régi alapfizetésnek 100 szá­zalékos fölemelését kívánják, atni kétszeres fizetésnek felel meg. Ha figyelembe vesszük az ólelimi és háztartásbeli cikeknek 200—300 százalékos áremelkedését, a tisztviselők ké­relmét teljesen jogosultnak kell elfogadnunk. Szerintünk a hatóságnak minden lehetőt 'el kéli követnie a tisztviselők kérelmének teljesitésére és bizonyosaik vagyunk abban, hogy a város közgyűlésének nem lesz egyet­len tagja sem, aki a tisztviselők kinos hely­zetét ne akarná a rendelkezésre álló módon megjavítani. Épen itt volt már az ideje annak, hogy 'a városi tisztviselők — két évi tűrés és szenvedés után — sorompóba lépjenek és nem igazságos ember az, aki a tisztviselők létért való küzdelmét és jajkiáltásait fari­zeuskodóan hazafíatlansággal vádolná meg. Éis itt ez alkalommal nem hallgathatjuk el azt véleményünket, hogy a szegedi tiszt­viselőegyesületek nem voltak hivatásuknak •igazi tudatában, amidőn a tisztviselők érde­kében nem szállottak síkra és mint erkölcsi testületeik nem képviseltették magukat min­denütt, ahol megélhetési viszonyaink enyhí­tésében szavukat fölemelhették volna. A ha­tóság bizonyára neim zárkózott volna el at­tól. hogy a közélelmezési kérdésekben, pl. az árniaikszirnálásnál, a tisztviselők speciális helyzetét különösebb figyelembe részesítse, 'ha a tisztviselöegyesületek vezetősége részt kért volna magának a kérdések megvitatá­'sában. A városi tisztviselők kérelme bizonyára nagyob vitára ad még alkalmat. De annyi (bizonyos, hogy a város hatósága a lehető­ség határain belül nem zárkózlhatiik el a ké­relem teljesithetésefelől. Viszont a tisztvi­selők a saját érdekükben akkor iárnak el a leghelyesebben, ha mozgalmink további irá­nyításában mindvégig megőrzik eddigi hig­gadtságukat. •,„B3aaas»a«anBBHaBaaai«KSBssfflBB»s«iaB«B»!Br3B»»»Bn«®» Görögország döntő órái. Lugano, junius 8. A Secolo e hónap 5-iki 'szaloniki távirata szerint Athénbe hirek ér­keztek Parisból, hogy Franciaország és An­glia a bolgárok határátlépése miatt energi­kus lépéseket tesz a görög kormánynál •amaz ismert szerződés alapján, mely An­gliának. Franciaországnak éis Oroszország­nak szabja feladatául, hogy a görög alkot­mány és a görög hátárok sérthetetlenségén •őrködjenek. E hirek Athénban nagy izgal­mat keltettek, mert némelyek azt hiszik, hogy a rendszabály a konmány ellenállása esetén végrehajtásában a dinasztiának is al­kalmatlanságot okozhatna. A helyzet válsá­gos. A minisztertanács permanenciában van. A Venízelista-sajtó hevesen rátámad a kor­mányra, mert, amint mondja, megengedte a német követségnek, hogy szombaton Te Deiim alatt Németország mellett tüntetést szervezzen. Venizelosz saját orgánumában a görög vezérkart nyíltan azzal vádolja, hogy a Németországgal való szövetségi szerző­désnek egyengette az útját. A szaloniki köz­hivatalok megszállásában angol csapatok is részt vettek, csendőrök és két gyalogos­század. A görög-bolgár viszony Szófia, junius 8. Minthogy a Siratna fo­lyótól keletre álló görög csapatok a franciák és az angolok intézkedései következtében egészen, cl vannak vágva az Athénnel ós Sza­lomkivnl való táviróösszeköttetéstől, az ottani görög hadosztályparancsnok azzal a kéréssel fordult -második bolgár hadsereg parancs­nokához, tegye lehetőre neki Mönasztiron át ,:;z Athénnel való táviróösszeköttetést és .sze­rezzen neki' könnyebbséget a görög csapatok számára való élelem szállításában. A görög tábornoknak ezt a magatartását Szófiában ugy üdvözlik, mint a Bah/ária és Görögor­szág közt fennálló jó viszony, ujabb jelét. Oroszország oka a háború kitörésének — Az Unió bukaresti követének nyilatkozata.— Bukarest, junius 8. Az österreichi­'sche Runsdhau szerb kézből származó vezér cikk,vél kapcsolatban a Bukmiesler Tugblptt ezt irja: 1914. julius 25-én vagy 26-án Wopicka Károly itteni amerikai követ, akinék Szó­fiában és Belgrádiban is megbNása volt, a szerb fővárosból Sínajába érkezett és az ot­tani hivatalok és egyéb személyiségeknek elmondta, hogy Pasiics kijelentette, hogy Szerbia elfogadja az osztrák-magyar ulti­mátumot, hia máis megoldást nem tud találni. Általános meglepetésre arról értesültek, hogy Szerbia elrendelte a hadsereg mozgó­sítását. Híre járt, liogy a julius 25-ére vir­radó éjszaka Pétervárról 2000 szavas táv­irat érkezett, amely az osztrák és magyar követelések visszautasítását és a mozgósí­tás elrendelését ajánlotta. Az amerikai kö­vet e kijelentése alapján, amelynek helyes­ségében nem lehet kételkedni, teljesen be van bizonyítva, hogy Oroszország oka a háború kitörésének. Az oroszok a főtámadást a rovnói szakaszból tervezik Bt cs, junius 8. Rengeteg erővel és igen nagy tüzérséggel kezdődött meg északkele­ten az orosz támadás. Az ellenséges tüzér­ségnek tömegtiizelése, amely ezen a fronton még sohasem volt ekkora hevességű, első árkaink egy részét elpusztította ugyan, de a vitéz védők erkölcsi erejét nem ingatta meg. Hosszú órákon keresztül türelmesén kitartottak a mindenféle kaliberű golyózá­porban és várták a gyalogsági támadást, amelynek nemsokára rneg kelleti kezdődnie. Végre megmozdultak a .mély oszlopok. Gép­puskák egészén a municiópazarlásig foko­zott tömegtiizeléssel zúdították golyóikat árkaink ellen. Mindazáltal tizenkétszer egy­másután •megismételt támadást szilárdan visszavertek katonáink. Okna vidékén az ellenség óriás tömegekkel rohamot intézett rohamra. Antikor a legelöl levő árkok már teljesen szét voltak lövödözive és az aka­dályzóna teljesen el volt pusztítva, az ott fceéjpitett néhány régi és csak rövid távol­ságra vivő ágyukat használhatatlanokká tettük és ott hagytuk, a gyalogságot pedig a dél felé legközelebbi elkiésizitett állásba vontuk vissza. Este ezen a vidéken hatamas tüzérségi tűzzel támogatott ellentámadással csapataink isimét hatalmúikba kerítették a Zarny Pótok mellett levő magaslatokat és ekor pontosan célzó tüzérségünk rendkívüli veszteséget okozott az oroszoknak. A harc az egész fronton neim szűnő hevességgel to­vább tart. Ugy látszik, hogy az orosz hadve­zetőség a főtámadást a rovnói szakasztól tervezi, az oroszok ott szüntelenül erősítést vonnak össze és közelebb tolják az olyka— mlyno'vl vonalhoz. A szerb Vöröskereszt nem teljesítheti föladatát Frankfurt, junius 8. A szerb Vöröske­reszt Korfuból a francia sajtóhoz intézett kiáltványban kijelenti, hogy a legközelebb újra meginduló 'harcra nincsen semmiféle fölszerelése. Hiányzik a kórházi személyzet, a szállítóeszköz, orvosság, fehérnemű, pénz. Mindezek következtében a szerb Vörös­kereszt nem képes föladatát teljesíteni. Harc a tengeren. Kopenhtíga, junius 8. A IBerlingske Ti­dende jelenti Malmőből: .Egy német őrhajó tegnap egy angol gőzöst a Sundou át északi irányban üldözött. A gőzös Helsingforsba menekült és később svéd vizeken folytaitta út­ját. A Gurm nevü svéd gőzöst tegnap a iSund­tól délre egy német hadihajó feltartóztatta és iSvinemündéjje vitte. B mlaMon ora ériéül juttassanak valamit a rokkant hősöknek

Next

/
Thumbnails
Contents