Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-04 / 131. szám

<*»v Szeged, 1916. junius 3. Szeged húszmilliós beruházási-kölcsöne. (Saját iudóWténköl.) Néhány év előtt a Városi tanács megbízta Halogh Károly pénzügyi tanácsost, ihogy egy hűlsz milliós beruházási iköliCsön felvétele ügyében tárgyalásokat foloytassn. A tárgyalásokat a háború kitörésekoir megszüh tetteik. A napokban az a bank. amellyel a tárgyalások folytak, kérdést intézett Balogh tanácsosihoz az iránt. Vájjon refflektáJI-e /még a város egy 16—2(1 milliós /kölcsönre. Ebből az alkalomból Balogh Károly bea'divábyt intézett 'a tanácshoz, amelyben ezeket moindija: Az ajánlat szerint a föltételek aíkkor lenbének véglegezendők, ha a város közönsége elvién a /kölcsön fölvétele mellett döntene. Annyit azonb'an máris jelezhetek, hogy abban az esetben, ha az értékpiac helyzete időközben n/em rosszabbodnék, kaphatnánk egy 5 százalékos záíioglev'él-kcilcsönt 5.44 sziizlaléikos. 50 éves amortizáció melleit. A záloglevél készpénzben kiíizettet/nék 90— 91 százalék árfolyam melilett. A város ben;házálsi programja, amely a -háború előtt 'tárgyaltátott, 'körülbelül 30 millió koronát igényéi, amelyből ruu ihat lapul szükségé s beruházások 16 millió koronát bizonyára igényibe vennének, fia ugyanis megakarjuk csinálni a,z általános csatornázást, az egész váraska kiterjedő vízvezetéket, a körutak és sugárutak burkolásait, az elvállalt tüzérlaktanya fölépítéséi, a fogíadalimi templom,! a közkórház, a tanyai vasait kiépitését, akkor a 20 /millió koronás beruházási kölcsön máris teljesen ki volna merítve. Fölvetem tehát a kérdést 'a tekintetes tanács előtt már azért is, [mert a pénzügyi körökben, nyíltan beszélnek arról, bogy a háború befejezte, után a tőkeár'amlás szabadsága ikorlátoztatik. Abban a hiszem/ben vagyok, hogy ma előnyösébb lenne a kölcsönnek a biztosítása, mint a háború befejezése után, amikor hz összes hadviselő államok, a restaurálási és a fejlődési (szükségletek kielégítésére SOK milliárd kölcsönnel fognak a pénzpiacihoz fond/ülni, mert ebben az esetben a városok hitölének kielégítésére. tizedrangu kérdéssé rug válni. Tudom azt is, ho/gy ,ha ma 'a kölcsönt fölvennénk, neim tudnánk azonnal a pénzzel mit csinálni, mert a beruházáshoz szükséges terveket is -cl kell iKésziteni s a /kivitelhez ikormányttiAtöSági meghagyást megszerezni, azonban ez nem képezhetné akadályát a mai viszonyok: között előnyösen megkötendő kölcsönnek, anert a város ideiglenesen el tudná helyezni a fölvett pénzt oly módon, hogy aíhlhoz bánmiikor hozzá juthatunk, ,s viszont nemhogy veszteséggel, hanem nyereséggel jár/na ez az elihelyézési művelet. Ugyanis, h!a -a föntebb emiitett 5.44 százalékkal amortizálandó .kölcsönt csak 90 .százalékos ár/folyamhoz Viszonyítottan 6 százlaléléks árfalyam'mai kifizetve a város mgkapná, ez jelentene 100 százalékos árfolyamhoz viszonyítottan hat százalléks amortizácionális kölcsönt. A fölvett (kölcsöntőkét 5 és félszázalékos hadikölascnben helyéznők ól. .addig i's. mig arra szükség lesz, akkor ugyanazon viszonylatban 5.44 százalékos amortizáció mellett kapnánk 5.50 százalékos kamatot. Tehát nemlhgy veszteségünk, hanem nyereségamik lenne az ügyleten, addig is, amig a kölcsöntőkét beruházásba nem heilyezaiők el. A befektetés után pedig a beruházási vagyon fogja a szükséges amortizációt biztosítani. Nincs szándékom e kérdést tovább fejtegetni, csak megemlítem még azt, hogy a közeinuiltba/n Pozsony városa veitt fö.1 egy hatmilliós kölcsönt, .amely 87% árfolyammal fizettetett ki és a lapokból vett értesülés szerinlt 50 éven át 6%-os anmiiltássa/l fizettetik vissza. Ebből láthatni, hogy ehhez viszonyítva sokkal olcsóbb kölcsönre van kilátásunk, minit Pozsonynak s amellett biztosíthatnánk kedvezőbb időre minden költség nélkül a visszafizetést. Én abban .a meggyőződésben vagyok, hogy a város fejlődésiére fordított hasznos beruházási tőke százszorosan [Visszafizeti azt a fél .százalékos különbözetet, amely egy igazán kedvező idő esetén a kölcsön konvertálásánál legjobb esetben is elérhető. Tizenegyezer koronával csökkent a körház deficitje. (Saiját tudósítónktól.) A városi közkór ház élelmezésének -ellátása körül több izben voltak nehézségéi a hatóságnak. A kórházi élellm'eizőt még a szerződős lejárta előtt kiengedte a város az obligóból, majd ugy határoztak, hogy az éHeimezést május elsőjétől kezdve házikjczelé'slbe Veszik. Ez még is tör-; tént, a kórházibizottság. mégbizta Halmos Ottót, a volt kórházi élelniezőt a házikezelés vitelével. A házi kéz'elás első hónapiábak eredményéről ScuUcty Sándor főszámvevő a kö/vetkezö jelentést terjeszti a kórházbizottság. elé: A tekintetes kórházi bizottság csaknem minden ülésén, .a /vajúdó kórházi élelmezés kérdésével íogilafiklozott, nem volt úgyszólván kórházi bizottsági Lilés, amelylen az élelmező vállalkozó be ne -jelentette votlna, •hogy áremelést kiér, máskülönben az élelmezést beszünteti éS a folytonos áremelésnek a követkíezjnényei -az, lett, hogy Erdélyi Adolf 1915. övi dcember havi 1 korona 05 filléres élelmezési átlaga 1916. január hóban, nevezettnek iperjegyezség alapján kifizetteti 4000 koholna betudásával 1 korona 38 filllénre, az uj vállalkozó március és április havi 2 kor. 04 filléres élelmezési átlaga pedig május 1-től már 2 korona 44 fillérre (emelkedett .volna és az áltál a kórháaá'lap pénztárát a teljes fizetésképtelenség elé állították volna. A kóriházbizottság határozata alapján a heti éfllapba .három [hustálán napot állit'otifcunk és pedig: hiétfői, szerdát és pénteket. Ezeken a napokon a betegek közül1 a netán (külön -rendelés eseteit leszámítva, — csak a Uetegek közül, a netán külön rendelés eseteit 'leszámítva, — csak a .11. -o. étrendre kiirt létszám kap fejenkiut 60 gr. borjiubecsináiítíat, mig a többi etrendii betegek búst ezeken a napokon egyál tUlában nem kapnak. Az ápoló személyzet hústalan napjainál az 'igazgató-főorvos kívánságára némi módosilást ,kellett bevezetni és pedig ugy, hogy hétfőn a főzelékre) (e:gy pár virslit, szerdán és'péntekem pedig 'három darab főtt-tojást iszéllgá'ltatunk ki. A tiszti étrendnél a /két Eustalan napot bevezettük és pedig, hétfőt Ós pénteket. A 111. és IV. oszt. étrend-ii betegek részére a megállapított három ihüstalan 'napon felül a Sz-omtlati napot hus helyett a'kiként állítottuk be az é terűdbe, hogy ezen a napon a betegeik -a főzelékre, három tojást kapnak. A marhahús árának rolh'amos emelkedései folytán, a marhahúst az étlaphói teljesen töröltük és helyette a birka és bárálnyhust állítottuk be. A kórház élelmezési költsége a tisztiVtAénddel együtt a házi kezelés mellett i(aT-inkini és fejeiíjkint át^ag l korioha\ 53.31 *fillérbe kerül. A máát\s havi ápolási .napol* és a szolgálati egyének létszáma alapján összesen 12.189 étied "ad'ag lett kiszoigáltaí•va, qmeilyiet jnegs'z-orozva a napi 1 korona •53.31 filléres átlaggal, eredményként jelentkezik, hogy a kórház 1916. máijuis havi élelmezése, az ezzeil ö,sszeifüggő összes szeméí'yi és, dologi kiadásainak figyelembe vételéivel 18,686 korona 98 fillérbe került. A vállalkozónak 1916. május l-tő|l kezdve1 2 -korona 44 filléres napi átlag figyelembe víte/llável fizetni jkéllíett volna 29.741 K 16 tf.-t imíttatko'zik megtakaritáis 11.054 K 11 fill a járványkórlházi'án ápolt betegeik után megér ül még 303X1.53-31 ,464 K 52 fill vagyis májas hónapban a\ ényleges megiakMitás 11518 K 70 fillér. Az a terive/m, hogy a kórházi élelmezés j napi a í/lag'a 'a háború alatt 1 korona 60 fillér/ meg ne hala/dija, ,a háborít után pedig az éleimiszerek olcsóbbodása esetén a napi átlagot legalább is 1 koronára leszorisulk, anélkül, (hogy ez az élelmezés rovására esnék. . f Az orosz duma-képviselők látogatása Torinoban. Lugünó, junius 3. Az orosz duma vendégül érkezett tagjait, akik tegnap érkeztek Torinóba, Olaszország mindazzá! a megtiszteltetéssel fogadta, amely olasz részről antant-szövetségeseik irányában kötelességszerűen ki /szokott járni. Feltűnt azonban, hogy a szoociá-listák távol maradtak /a fogoadástól Rapisj polgármester dicshimnuszt zengett a cárról. Este díszelőadás volt a Tlheatro -Régióban. A Corríere dalia Se,t\a nagy bá nt illattal adózik Oroszország,nak és fölkéri az orosz nemzet képviselőit, győződjenek meg Olaszország harci kedvéről, municiós gyáraik nagy teljesítőképességéről, de egyúttal ;atz alékgok áltál vívandó harcok nagy nehézségeiről is. 4 f Várnay í Ije»yiliím$|t4f$íkii, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 20-ig.