Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-24 / 146. szám

4 DéÍJMÁGYARORSZÁé Szeged, 1.916. junius 24. ticköhyveket nagyon rendetlenül kezelték. Kifogásoltuk, hogy az Emke miért nem számolt el a Vöröskeresztnek az elajándékozott cédulákról. Ami a bélyegakciót illeti, amelyből 50 százalék szintén megillette a Vöröskeresztet, szintén rendeteniil folyt. Az Emke szétküldötte a bélyegeket és kérte, hogy a mellékelt csekklapon küldjék ineg az érte járó összeget. Andreicstől ugy értesültem, hogy a belső ellenőrzés akként történt, hogy a beérkezett pénzeket egyenesen a bankihoz utalták át, azonban a könyvek az; bizonyítják, hogy postautalványon is érkeztek pénzek a bélyegakicióból. Angyal szakértő hozzájárult Gyalokay megálJapitásaihoz. Dr. Hollós István, a Dmke alelnökének lényegtelen vallomása után Györffy Oyula képviselőt hallgatták ki. Györffy, mint az Emke fővárosi választmányának tagja és mint az egyesület ügyésze tette meg a bűnvádi feljelentést Andreics és társai ellen. Elmondotta, hogy Sándor József emiatt rosszalását fejezte ki. Ö megmagyarázta az elnöknek, hogy miért kellett ezt megtenni, de Sándor a magyarázattal nem. érte be. A központ kiadott egy 34 oldalas eíaborátuinot, amelyben a feljelentést cáfolta meg. — Megemlítettem Sándornak — mondta a tanú, — hogy az ügyről hallgatni nem lehet, de mivel láttam, hogy ez nem tetszik neki, 1916. januárjában beadtam lemondásomat. Ügyész: Hogy van az, hogy a feljelentés szövegéből, ahol a gyanusitottak fel vannak sorolva, Gallovich nevét kitörölték, a följelentésben pedig oldalakon keresztül foglalkoznak Gallovich visszaéléseivel. — Tisztán Sándor Aivánságára törölni Gallovich nevét, aki azt mondta nekem, fogy Gallovich ártatlan. Én láttam a tényekből, különösen a 6000 koronás ügyből, hogy Gallovich nem lehet ártatlan. A feljelentés először „Andreics, Gallovich és társai ellen" szólt; később Sándor kívánságára Gallovich nevét töröltem és igy lett: „Andreics és ismeretlen társai" ellen" beadva a feljelentés, Venyigei ügyész: Tekintettel arra, hogy Sándor az itt elhangzott vallomása során az egyik vádlott ellen fordult és a másikat menteni igyekezett, milyen indokok vezették, hogy Gallovdi ellen nem tett feljelenfost? — Ez: az indokot nem ismerem. Nekem azt mondta, hogy Gallovichot ártatlannak tartja. En erre azt feleltem Sándornak, hogy mint a központ képiveslőjének senkiért se szabad magát angazsálnia. Az emberek nem tudják majd mire magyarázni, hogy ekszponálja magát Gallovichért. Erre ismét csak azt felelte, hogy Gallovichot ártatlannak tartja. Erre én kijelentettem, hogy egyénileg lehet ez a véleménye, de tévedéséért az Emkének felelős. A tanú kihallgatása után az elnök a tárgyalás folytatását szombat reggel 9 órára halasztotta. Tisztességes, jó családból való intelligens fiuk esetleg lányok is órásfanoncnak felvétetnek, Az alsótanyai rablógyilkosmerénylet. — Egy koldust gyanúsítanak a rablógyilkossági kísérlettel. — (Saját tudósítónktól.) Junius tizenkettedikén a szegedi rendőrség rövid jelentést adott ki d lapoknak arról, hogy Vecsernyés Lőrinc iMórahalom 469. szám alatti Ja kos feljelentést tett egy Keresztes Antal nevü tanyai koldus ellen, akinek éjjeli szállást adott és aki egy baltával több csapást mért a fejére, hogy ezerkilencszáz koronáját elrabolhassa, Vecsernyés a vérveszteségtől elájult, a koldus ezalatt magához vette a pénzt és otthagyta vérbefagyott áldozatát, aki másnap reggelig eszméletlenül feküdt, amig az egyik szomszédnak fel nem tűnt, hogy még mindig nem mutatkozik és he nem ment. Vecsernyéshez. Keresztest a detektívek hamarosan kézrekeritették. A nyomozásról, amelyet dk Borbála Jenő bűnügyi kapitány vezetése alatt dr. Dreyer József rendőrkapitány folytat, a Délin ;yyarorszá<j munkatársa a következőket jelenti: (A koldus merénylete.) Vecsernyés Lőrinc hatvanhárom esztendős móraiialmi ioldmiv.es a várostól bérelt öt hold iföidön gazdálkodik. Az öreg, egyedül álló ember mindent maga szokott végezni és cselédet sem tart. Junius tizenegyedikén magához vette az egész készpénz vagyonát, — ezerkilencszáz koronát — és átment Felsőtanyára egy ismerőséhez lovat vásárolni. A vásár nem sikerült, a lovat nagyon drágára tartották. Vecsernyés négy óra tájban ért haza. Legnagyobb meglepő tésére az udvarán találta .Keresztes Antal hetvenkét esztendős koldust. Kérdőre vonta, hogy mit csinál az ő házában, mire Keresztes megkérte, hogy ne haragudjon, nagyon el van fáradva, csak le akart egy kicsit pihenni, .fődarabig elbeszélgettek, Keresztes tartotta szóval a gazdát, aki végül vacsorára is meghívta az öreg koldust. Kilenc óra tájban Vecsernyés le akart pihenni. Amikor Keresztes látta, hogy a gazda lefeküdni készül, nagyon szépen meg kérte, hogy adjon neki is éjszakára szállást, mert í'áj a lába, beteg és nincs hol aludnia. Vecsernyés megszánta és behívta a szobába, ahol egy padon mutatott neki helyet, Mielőtt elaludtak, mindenféléről beszélgetek. Keresztes kérdezte, hol járt egész nap, mire Vecsernyés elbeszélte, hogy lovat akart vásá rolni,, fe nagyon drágára tartották. Éjjel két óra lehetett, amikor Vecsernyésarra ébredt, hogy u fejében szúró fájdalmakat érez. Fel akart emelkedni, de nem birt. Nagynehezen arra fordította a fejét, ahol a padon a koldus pihent. Látta, hogy Keresztes fejét a könyökére hajtva őt figyeli, de annyi ereje már nem volt, hogy rászoljon. Ekkor eszméletét vesztette. Amikor ismét magához tért, nagy erőfeszítéssel gyufát gyújtott. Keresztes már nem volt a szobában. Vecsernyés elájult és csak akkor tért magához, amikor a szomszéd másnap reggel költögette. (A titokzatos balta.) A szomszédok orvost hivtak, aki meg állapította, hogy Vecsernyés a fején tompa eszköztől szármázó két ütést szenvedett, jobb arcán pedig baltaütéstől származó sérülése van. Az orvos bekötözte a sérüléseket. Ve csernyés ezután bejött Szegedre és feljelentést tett Keresztes ellen, aki az ezerkilenc száz koronáját is ellopta. Félóra múlva detek tivek mentek, hogy a koldust kézrekeritsék. Keresztes délután már a rendőrség foglya volt. Keresztes tagadta, hogy ő bántalmazta Vecsernyést és azt állította, hogy korán reggel eltávozott, Az ajtót kénytelen volt nyitva. hagyni, miután kívülről nem lehetett bezárni. Valószínűnek tartja, bogy ha valaki ellopta a. pénzt és bántalmazta az öreget, az csak az ő eltávozása után mehetett a szómba. Esküdözött, hogy7 ártatlan és csak azért ment el olyan korán, hogy hamarabb megkezdhesse a koldulást. A detektívek Vecsernyés szobájában egy7 baltát találtak, a melyről Vecsernyés azt állította, hogy nem az ő tulajdona. 'Felmutatták a baltát, amelyen vérnyomok nem láthatók, Keresztes előtt is, akiről feltételezték, hogy ő vitte azt oda, 'hogy7 azzal a tettet elkövesse, de a koldus sem aki irt a baltában a sajátjára ismerni, 'Megállapítási nyert az is, hogy a koldus Ínyén vérfoltok vannak. A vérfoltokról azonban kétségtelenül nem lehet, konstatálni, hogy a gyilkossági kísérlet elkövetésekor fröccsenték-e !cjz ingre, vágy pedig1 régebbiek. Az inget a rendőrség bűnjelként lefoglalta. (A szembesítés.) Ken sztest szembesítették Vecsernyései, hogy ilyen módon forszírozzanak ki vallomást a koldustól. Vecsernyés szemébe mondotta Keresztesnek, hogy ő csapta fejbe a baltával, de a koldus továbbra, is tagadott. Elmondta Vecsernyés, bogy Keresztes tudta, íogy nagyobb összegű pénz van nála, mert elbeszélte neki, hogy lovat akart vásárolni. A koldus mindéi rh csak ártatlanságát hangoztatta. Mintán a rendőrség a szembesítéssel a várt eredményt nem érte el, más irányban folytatja a nyomozást. Mindenekelőtt a balta tulajdon estit kísérlik meg kézrekeriíteni. Valószínű, bogy Keresztesé a halta, de erre semmi pozitív bizonyíték nincs, A baltával a detektívek sorra járják azokat a helyeket, ahol a koldus meg szokott, fordulni, hogy határozottan meg lehessen állapítani, hogy kié. Amennyiben kiderül, hogy Keresztesé, megvan a biznyiték, hiszen, ha nem ő követte el a rablást, nincs oka tagadni azt, hogy az övé a balta. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy Keresztes a pénzt a tanyán valahol elásta, sőt az a gyanú is felmerült, lmgy Keresztest Vecsernyésnek egy nőismerőse bérelte fel a roblógyilkosságra. Bonyodalom a szegedi gyógypedagógiai intézet vizsgája körül. — Mikor a tanfelügyelőség be akarja tiltani a vizsgát. — (Saját tudósítónktól.) Kellemetlen incidens történt szerdán, junius 21-én a szegedi • gyógypedagógiai intézet vizsgáján. A vizsga kezdetén Vidacs Aladár segédtaiifelügyelő Jánosssy Gyula tanfelügyelő megbízásából megjelent az iskolában, aki a tanulók és vizsgára összegyűlt szülők jelenlétében kijelentette Szamosiné Tóth Margit igazgatónőnek, hogy a vizsgát megtartani nem engedi, szükség esetén vedig karhatalommal is megakadályozza. Az eset előzményei a következők: Szamosiné Tótih Margit három évvel ezelőtt gyógypedagógiai tanintézetet szervezett Szegeden, a gyönge tehetségű tanulók oktatására. Az intézet évről-évre szépen fejlődött és jelentős sikereket ért el, ugy, hogy a kultuszminiszter a gyógypedagógiai 'igazgató szaktanács előterjesztésére állami •kezelésbe vette az intézetet és ebben az év'ben érdemei elismeréséül az intézet igazgatónőjévé nevezte ki az agilis tanítónőt. A gyógypedagógiai irányú tanintézetek a kultuszminiszter egy évekkel ezelőtt kelt