Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-24 / 146. szám

Szeged, 1916. junius 24. ÜÉCmUSVAl/atoBZIM rendelete értelmében tanulmányi szempont­ból nem tartoznak a tanfelügyelőség hatás­körébe. Ezek fölött az intézetek fölött ugyan is az egyenesen erre a célra szervezett gyógypedagógiai igazgató szaktanács gya­korol felügyeletet. Igy az igazgatónő a sza­bályok értelmében a szaktanácsnak tette meg a jelentést, hogy a tanévet befejezte és az intézet évzáró vizsgáját junius 21-én tartja meg. Az illetékes helyen ,a bejelentést tudo­másul vették és hozzájárultak a vizsga ju­nius 21-én való megtartásához, mire Szamo­siné megtette a szükséges intézkedéseket a vizsga megtartására. Az igazgatónő a fennálló gyakorlat sze­rint inegihivást küldött a vizsgára a tanfel­iigyelőségnek is, amelynek részéről Jánossy Gyula tanfelügyelő megbízásából Vidacs Aladár segédtanfeliigyelő jelent meg a vizs­gán. A tanfelügyelőségen nagy megütközést kelthetett, hogy a tanév befejezéséről és a vizsga .megtartásáról nem küldtek jelentést, mert amikor a tanfelügyelőt helyettesítő se­gédtanfeliigyelő megérkezett a vizsgára, a tanteremben, a szülők és tanulók jelenlété­ben kijelentette, hogy a vizsga megtartását miután az a tanfelügyelőséghez előzőleg be­jelentve nem volt, nem engedélyezi. Szamosiné hivatkozott arra, hogy ő a jelentést felügyeleti hatóságának megküldte és a tanfeliigyelőséget csak udvariasságból bivta meg a vizsgára, tehát semmi szabály­talanság nem történt, amiért a vizsga betil­tása indokolt lenne. A segédtanfeliigyelő er­re kijelentette, hogy amennyiben a vizsgái előző kijelentése ellenére is megtartani akar nák, törvényadta jogánál fogva karhatalom­mal akadályozza meg a vizsga megtartását. Az igazgatónő a kijelentésre azt vála­szolta, hogy az iskola érdekében megtartani kivánja a vizsgát és kérte, hogy ne gördít­sen akadályokat ez elé. Miután azonban a 'kérelem mitsein használt, Szamosiné Tóth Margit igazgatónő és a segédtanfeliigyelő telefonáltak a kultuszminisztériumba és *a gyógypedagógiai igazgató-szaktanácsnak, a honnan azt válaszolták, hogy a tanfelügyelőig ség minden ellenzése dacára is meg kell tartani a vizsgát. Berkes, a szaktanács igaz­gatója hivatkozott a miniszter idevonatkozó rendeletére is. A botrányos incidens után, amely a vizsgán megjelent szülőket mélyen felháho­ritotta, egy órai késedelemmel megtartották . az évzáró vizsgálatot. Értesülésünk szerint a tanfelügyelőség jogorvoslattal kivan élni ugy a szaktanács, mint az igazgatónő ellenében és jelentést tesz az esetről a kultuszminiszternek, aki eldönti, hogy rüelyik félnek van igazsága. Pedagógiai körök nagy érdeklődéssel tekin­tenek az iigy elintézése elé. A 4-ik román hadtest az orosz határon. Bukarest, junius 23. A király elnöklésé­Ve' koronatanács volt, amelyen elrendelték a negyedik hadtest mozgósítását. A had­testet az orosz-román határ védelmére rendelték. HÍREK oooo — A főrendiház ülése. Pénteken délelőtt ülést tartott a főrendiház báró Jósika Samu elnöklésével. Gróf Zselenszky Róbert a parcel­lázás és a földbirtokpolitika reformja ellen be­szélt. A pénzügyminiszter figyelmét felhívja arra, hogy a vagyoni adót a mezőgazdákká szemben kímélettel alkalmazza. Gróf Tisza István válaszában a következőket mondta: — Azt el kell ismerni, hogy birtokviszo­nyaink gyökeres felforgatása nem biztosítaná a nemzet jobb jövőjének megalapozásai, viszont azt Is el kell ismerni, hogy a jelenlegi birtok­viszonyok nem teljesen kifogástalanok és ezek javítására a társadalomnak és a kormánynak közös akciójára van szükség. Sajnos, a magyar nagybirtokról nem lehet elmondani, hogy a kellő jövedelmet a teljes mértékben és az egész vonalon fel tudná mutatni. Nem mintha a kellő szakértelem hiányoznék, hanem inkább a kellő tőke hiányzik. A birtokpolitikának abban az irányban kell mozognia, hogy a kisbirtokokat szaporítani kell ott, ahol ennek helye van, ahol a birtokviszonyok ezt megengedik. Természetc­sen helytelen volná ezt mesterségesen fokozni a birtokok túlságos elaprózásával és a kellő kautálék figyelmen kivül hagyásával. A főrendiház ezután az indemnitásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Elfogadták a magyar-horvát pénzügyi egyezményről szóló törvényjavaslatot , is és ezzel az iilés véget éét. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Rádai László szegedi kir. törvényszéki jog­gyakoinoko! a szegedi kir. járásbírósághoz jegyzőnek nevezte ki. — Szeged felirata az uj piacirend miatt. A városi tanács pénteken ülést tartott, a melyen dr. Szalay József főkapitány refe­rálta a vásár- és pictartásra vonatkozó mi­niszteri rendeletet. A tanácsnak az a véle­ménye, hogy a rendelet az ipar, a kereske­delem és a közélelmezés szempontjából sé­relmes. Elhatározta a tanács, hogy felter­jesztést intéz a kereskedelmi .miniszterhez és kérni fogja, hogy az országos vásárokat Szegeden legalább négy napon, a hetivásá­rokat pedig szerdán és szombaton engedé­lyezze. - Nem kap szalonnát Szeged Balogh Károly pénzügyi tanácsosb a hatósági köz­élelmezési üzeni vezetője néhány hét élőit közélelmezési célokra három vaggon sózott szalonna és három vaggon rizs kiutalását kérte a Haditermómy r.-t.-tól. Egyidejűleg kérelmezte a belügyminiszternél, bogy ezek­nek az élelmicikkeknek a kiutalását enge­délyezze. A belügyminiszter leiratot intézett a városhoz és tudatta, bogy szalonna egyál­talán nem kapható, rizst pedig csak akkor lehet majd kapni, ha az összes törvényható­ságok .bejelentették, hogy milyen mennyi­ségre van szükségük. A miniszter leirata pénteken érkezett Szegedre. — Konyuvlcs sorhajóhadnagy Szegeden. Konyovits Demeter sorhajóhadnagy, aki néhány hónappal ezelőtt Valona előtt hidro­plánjával leszállt a tengerre és az olaszok ágyutiizében megmentette egy lezuhant gé­pünk pilótáját és megfigyelőjét, csütörtökön Szegedre érkezett. ( A hős sorhajóhadnagy elmondta, hogy a mult évben mint pilóta bombázta Velencét, Ancinát, Rkninit, Ra­Vennát és később Brindisit. Egy repülőra­junk ez év januárjában a cattaroi öbölből Albánia és Olaszország délkeleti részének bombázására indult. Konyovits parancsnok­sága mellett. A valonai eset febrlár 2-án tör­tént. Három hidroplánunk vett részt a légi harcban, akik közül az egyiket eltalálták az olaszok, száz méter távolságra Konyovits hidroplánjától. A gép, rajta a pilóta-sonhajó­hadnagygyal és a megfigyelő tengerészka­déttal ;a valonai kikötő széfén lezuhant a tengerbe, mire Konyovits kétezerötszáz mé­ter magasságból leszállt a tengerre, hogy megmentse veszélybe jutott társait. Az olasz ütegek és torpedórombolók ágyúzása köziben elsülyesztette a megrongált gépet,

Next

/
Thumbnails
Contents