Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-18 / 142. szám

Szegeti, 1916 június IS. DÉLMAGYARORSZÁG :az oroszok sem tagadják, akkor a bukovinai és volhyniai sikerekről- szóló lárma annak a bizonysága, mennyire szeretné a cár megmutatni népeinek, Ihogy (különb fővezér, imint Nikolajevics Miklós nagyiherceg, akit egy pontban csakugyan felülmúl. Azt hitte a világ, 'hogy ez Eu-rópa legnagyobb reklárnlhőse. A cár ós Bruszilov tábornok azonban olyasmiket csinálnak, amikre Miklós' nagyherceg nem merészkedett volna. A fa4Vcikban, melyek -lakosságának nyolcvan százaléka nem tud irni és olvasni, plakátokat ragasztanak ki, melyek Bruszilov tábornok hőstelteiről adnak thirt. De ez a szemifény'Vesztés sem sokat basznál. A monarchiában nem vitatják el az orosz ók tói, atn-i megilleti őket: sikereiket (hivatalosan is bejelentik. Annál szilárdabb lehet tehát bizalmunk is abban a nyilatkozatban, bogy megtettek •minden intézkedést, mellyel az oroszok további előrenyomulását megakadályozzák. Az utolsó napok eseményei már mutatják a változást- A középponti batalmak szövetsége azt kiálthatja oda ellenségeinek, amit Napol-eon -mondott egyszer: Gránátba fognak harapni! Jelentés a sajtóhadiszállásról Sajtóhaáiszállás, junius 17. A Dnyesztertől délre eső területen előnyomuló ellenséges lovasosztagok liorodeukátói északnyugatra a niesztviskai Dnyeszter-hajlásnál meg-kisérlett-ék, ihogy támadásba menjenek át, azonban vérésón visszavertük őket. Épen ugy eredménytelenek a BofhvU'r tábornok hadserege ellen való kísérletezések is. Föntebb északra, valamint az Ikva vidékén csaik csatározások voltak, A legjelentékenyebb esemény az, hogyaz orászoknak többször megu-iitott áttörési kisérlete a S'tyr és Stoohod között, a rovnokoveli vasútvonaltól északra megihiusu-lt. Mindezeket a támadásokat visszautasítottuk, valamint az ellenségnek azt a törekvését is, hogy Sokultól északra átkeljen a folyón. Itt északon, továbbá délen a Dnyeszter és a Pruth között, tehát az átkarolásra való törekvés két végpontján, nz ellenség harcmodorában jelentékeny lassulást lelhet észlelniÉtiektől nyugatra ujabb harcok fejlőd^ nek ki. Az orosz hivatalos jelentés Sajtóhaáiszállás, junius 17. Az orosz vezérkar juübs 15-ikéről többek között a következőket jelenti: Orosz hivatalos jelentés: A Diina-fron•t-oib a Naroc-tótól nyugatra élénk tüzérségi harcok folytak. 'Baranowycz irányában helyi harcok voltak. Néhány ellenséges árkot elfoglaltunk, a németek ellen támadásai következtében azonban visszavonultunk kiindulási árkainkba. Bruszilov tábornok offenzívája tegnap tovább tartiot't. Ujabb foglyokat1 ejtettünk és ha'diszert zsákmányoltunk. Az ellenség helyenként ellentámadásokat folytat és uj állásaiban szilárdan megvetette 'lábát. Az offenzívában eddig foglyul ejtettünk 1 tábornokot, 3 ezredparancsnokot, 2467 tisztet, körülbelül 150.000 közembert. 163 ágyút 266 gépfegyvert, 131 bombaveföt és 32 aknavetőt zsákmányoltunk. t1 hatóság és a kamara kötelességei a szegedi ipar és kereskedelem fejlesztése körűi. Igen ti-sztelt. Szerkesztő Ur! kormányunk a Balkánon hasonló előnyöket Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses felhívásának -eleget téve, készséggel mondom el véleményemet Kecskéméit Antal ur a 'Kereskedelmi és Iparkamarához intézett és az iparfejlesztésre vonatkozó, s-ok tekintetben értékes, intenciójában na-gyr-ábecsült beadványáról -és evvel kapcsolatosan feladatainkról a háború teremtette uj helyzetben. lEzt, annál szívesebben teszem, mert- tudvalevőleg -egy nagy mii megalkotásához, egy nagy épület tető alá hozásához kis téglák, de még törmelékek i.s használhatók, sőt feltétlenül szükségesek. A beadvány szerint a Kereskedelmi és Iparkamara (főfeladata a 'kereskedelem és ipar irányítása közvetlen befolyást, gyakorolván a vezetőség, illetve a titkár által különösen az iparosokra. Ez — azt siszem — téves. A Kereskedelmi és Iparkamara közvet,itő orgánum a kormány és a kereskedő . és ipari érdekeltség között egy bizonyos kerületben. íMegte-izi észrevételeit, jelentéseit és indítványait a kereskedelmi kormánynak nemcsak oly -ügyekben, melyekben a miniszter kérdést intéz hozzá, hanem azokban is, melyeket kerülete, kereskedelme -és ipara, azaz kereskedői és iparosai érdekében az adott viszonyokhoz képest szükségének, fontonak, célravezetőnek tart. És itt kell a kamarának a bürokratizmus mellőzésével keresni a közvetlen érintkezést kerülete kereskedői és iparosaival, hogy megismerje azok sérelmeit, kívánságait. És ekkor volna fontos, hogy a vezetőségnek meg legyen az -erkölcsi tekintélye, szavának súlya felsőbb helyen, hogy érvényt tudjon szerezni határozatainak, melyliez feltétlen kormány-rendelet, anyagi vagy tárgyi -támogatás szükséges. A kamara és az iparosok közötti -kapcsolatnak formáját és ben-sőségét nem ismerem, előterjesztéseinek, indítványainak sorsáról és azok -eredményeiről nagyon keveset hallottam. Tény az, hogy legtöbb esetiben hiányzik a sérelmek orvoslásának erélyes követelése, a bátor szó kellő helyen és kellő időben való kimondása. Pedig a háború teremtette uj helyzet, a liáb-oru után feltétlen elkövetkező gazdasági fellendülés előtti munka a kamarák tapasztalt és többnyire nagy vállalatok élén álló vezetőségének, valamint- bel- és kiil-tagjainak teljes tudását és energiáját követeli meg. Ezek közül a feladatok közül csak egy néhányat említek meg: uj gazdasági kiegyezésünket Ausztriával a legapróbb ré-zletekig előkészíteni é* a kereskedők és iparosok jogos érdekeit nyomatékosan képviselve minden más foglalkozási ággal szemben megvédeni. A balkáni piac részünkre való biztosításának kérdése. Közvetlen a háború befejezése után gyári és kézmü-iparunknak nyersáruval való ellátására irányuló szükséges intézkedések alapos megvitatása. Állásfoglalás a háború szükségessége okozta áruközpontok állandósítása ellen stb., stb. Ezen az egész ország kereskedelmét és iparát érintő feladatokon kiviil városunkkal szemben is vannak speciális (feladatai. v ... 1 ... 1, 1 r,rr,Antr/vl 1 . ff J "I i e-i i oroivm-sz-as^t". u mu ura nsmei igen sokat foglalkoznak a Duna nemcsak stratégiai, de közgazdasági jelentőségével is. .Valóban Európa ezen egyetlen főfolyama, mely nyugatról keletre folyik és természetes orsizágujta Németországnak, Ausztriának, 'Magyarországnak és a Balkánnak, a legnagyobb figyelmet érdemli meg. A Duna Németországban földrajzilag és kereskedelmileg fontos Rajna vidékébe nyul-ik és . a németek már is azzal foglalkoznak, hogy csatornával összekössék az Elbével és az Oderral és igy ezeket a viziutakat 'felhasználva hatalmas iparunknak — a Balkánon az angol, de különösen a francia ipart kiszorítva, — minél nagyobb piacot teremtsenek. Nem csalódom, ha ugy vélem, hogy; a mi kormányunk a Balkánon hasonló előnyöket igyekszik biztosítani, mint Németország. Városunknak belát hatlan horderejű érdeke, liogy ebbejn a nemzetközi kapcsolatban helyet kapjon. Már -30 év előtt a kereskedelmi minisztérium kiküldöttje tárgyalt a kamarában a vezetőséggel szakközegek bevonásával egy a Dunát és a Tiszát összekötő csatornáról, szegedi torkolattal. A költségek akkor 60 millió forintban voltak kontemplálva. A vasút fejlődésével a viziutak fejlesztését elhanyagolták, de rájöttek, hogy olcsó tömegszállitásra még is csak a v-iziut az alkalmasabb. Ennek bizonyítására fel szokták emlitöni, bogy Dortmuridból Hamburgba évente több millió tonna szenet szállítanak, mely szállítás naponta körülbelül 30, igen sok kocsiból álló vonatot venne igénybe, mig a meglévő viziuton ezt a koloszális forgalmat- a legnagyobb könnyedséggel -bonyolítják le. Még at az előnye is megvan a víziutnak, liogy a hajók ki és berakodás céljából bárhol megállhatnak. Kossuth minisztersége alatt ismét elővették a csatorna ügyét, ekkor máv a költségeket 150 millió koronában irányozták elő. Ebben az ujabb tervben már (Szegedet, mint oly gyakran, ismét mellőzték és Csongrádot vagy Szolnokot találták a csatorma tórkolására alkalmasnak. De hát ez még csak terv és tekintve, hogy az építési költ-égek csak emelkedhetnek, még nagyon sokáig -csak terv is fog maradni. Mégis, ha elkövetkezik a várva-várt béke után mindannyiunk reménye: az általános gazdasági fellendülés, h-a a németekkel közösen ontott vér által szorosra Ííüzött kapcsot még szorosabbá akarjuk fűzni az által, hogy iparunk és kereskedelmünk részére áldozatot nem ismerő tevékenységüket mintaképül vesszük, önnállóságunkat minden téren megőrizve, kultúrájúkat magunkévá tesszük, ugy npui ösoa-erünk bármily nagy terv keresztülvitelére. akadályt, ugy a Duna—-Tisza csatorna terve is előbb-utóbb valósággá fog válni. Hogy milyen évszázados jelentőségű lesz ez városon k-ra. közgazdaságunk fejlődésére, iparunk és kereskedelmünkre, erről még megközelítőleg sem lehet képei alkotni. Ofeak árra akarok utalni, hogy most alig fordul meg nálunk idegen hajó, Látni néha délnémet hajót, egy-két román, vagy bolgár hajót, sőt két év alatt egy török hajó is meglátogatott bennünket. iHa a csatorna méglesz és köz vei en utat nyerünk Ausztriába és Németországba és viszont, ha az emiitett állam-ok balkáni forgalmának tekintély -> része Szegeden át bonyolódik le, ami feltétlenül bizonyos, mert az körülbelül '200 km-es utmegtakarítást fog jelenteni, akkor külföldi hajók százai fogják építendő kikötőinket ellepni. Van még, bár nem ily nagy horderejű, le városunkra szintén igen fontos megoldásra váró feladat és pedig a három Kőrös, !e még inkább a Maros szabályozása. A Duna gőzhajózási- társaság 1868. és 60-es években tavasszal magas vízálláskor hajójáratokat indított a Marosban, de már ezután a két év után kénytelen volt azt beszüntetni. Az állam költ a szabályozásra némely évben 100—.200 ezer koronát, de kis eszközökkel ezt megoldani nem lehet, pedig a Marost minden társulati magánérdek dacára hajózhatóvá kell tenni. Jól tudom, hogy ezeket az óriási feladatokat máról-holnapra megoldani nem lehet, de nem szabad, hogy ezek aktuálissá válván, bennünket készületlenül találjanak. A Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségének feladata az ezzel összefüggő -kérdések megvitatása, napirendben tartása és bogy a döntő tényezőket Szeged jogos igényeinek elismerésére bír ja. Természetesen ennek a ténykedésünknek is, mint minden speciálisan Szeged kereskedőit és iparosait érdeklő ügyben