Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-18 / 142. szám

5 DÉIMAGYARORSZAG Szeged, 1916. junius 16. Szegedről - Szegednek. — A város hitelügye. — A junius 14-én tartott ren'des közgyűlés:, a 'városfejlesztő politikának, elejtett fonalát vette fel akkior, midöni felhatalmazta a tanácsot arra, hogy a beruházásokhoz szükséges tőke megszerzése iránt tárgyalásokat folytasson le. Bár a kérdés fölött Lefolytatott -vitából és a közgyűlésnek óvatos és tartózkodó hangulatából joggal következtetek arra, hogy igen -sokan (fáznak az ujabban felveendő kölcsön tői, mégis abban a reményben élek, hogy a haladás szükségessége győzedelmeskedni fog a maradiság fölött. Nem szorul bizonyításra, hogy .a várósiasság megteremtéséhez tőke szükséges, még pedig igen nagy összegű tőke, amelyet a város háztartási bevételeiből fedezni képtelen, ennélfog-va a városfejlesztési programba felvett létesítményeket a megállapított soro-zat szerint kölcsönből kell feléipiíni. Városífeijles.ztési politikát csinálni beruházás! kölcsön nélkül teljesen leihetetlen, ha nincs kölcsön, akkior nincs városi fejlődés. A város életében megszűnt az a boldog paradicsomi állapot, hogy kölcsön nélkül meglehessen élni ugy, Ihogy a világtól el ne maradjunk. Szeged igazi városi élete cSak -a rekonstrukciótól számitható. ekkor vette fel -a város- az első kölcsönét a város uiijáépitésének céljaira. Ez a kölcsön 5.500.000 forint volt, amelyet 1890. évtől konvertált és lett belőle a 10.400.000 koronás konvertált kölcsön. Solha nagyobb élet, kereset és fogalom nem volt Szegeden, mint azon az 5 éven 'át, anfely alatt ezt az első beruházási kölcsönt rendeltetésére felhasználták. A haladás képe jelentkezett mindenütt, a város egész területén, egymás után épültek fel a külömböző intézmények néhány év alatt- Azelőtt •50, vagy 100 év alatt sem jelentkezett a hajadás ily mértékben, mert csak akkor létesítettek valamit, ha előbb a pénzt reá összegyüjtöttélk. így épült (fel a mai Ítélőtábla (a volt régi reáliskola) és a városi -bérház .a mult század 70-es éveinek elején; azt megelőzőleg nem is történt más lényeges városi építkezés, mint 1804-ben, az előző városiházának felépítése. Elődeink irtóztak hitelt igénybe venni, emiatt volt, ihogv 1854-ben egy kétségbeejtő diiema elé állították, az idők a város közönségét. Ugyanis az akkori abszolutisztikus kormány az országra kényszerkclesönt vetett ki. ebből Szegednek 600.000 forintot k-ellett beszolgáltatni. Hogy kölcsönt ne kelljen felvenni, azt határozta el a közgyűlés, Ihogy a közlegelők-böl kihasít 15.000 katasztrális holdat, azt 30 évre használatba adja egy bérgazdaságnak, amely gazdaság a város helyett befizeti -a 600.000 forint kénysléfkölcsönt. Később -pedig, 1880ban, am'ikor a színház építéséhez hiányzott a -városnak 80.000 forintja, ugy intézték el' a kérdést hitel nélkül, hogy a Kistelek alatt levő közlegelőből eladtak 80.000 forintért 2000 hold földet- (A városnak iív módon megoldott hitelügyei nem igen szolgálták a város fejlesztését. A kétségbe neim vonható haladásnak és a polgárok jólétének, amikor a hasznos -beruházási kölcsönöket felvették és rendeltetésére felhasználták. 1880-tól kezdve nem vett fel 'kölcsönt a város 1895-ig. Ennek a 15 évnek második felére esik -az újjáépült Szegednek legszomorúbb korszaka. Vagyoni •visszaesést, puszthlást, lértékteleuedést láttunk mindenfelé. Az 1895-ben felvett 3 milliós, az 1898-ban felvett 2 milliós, az 1904ben felvett 2.600.000 és az 1911-ben felvett 6.800.000 korona hasznos beruházási 'kölcsönök vezették a Várost1 a soha sem álmodott fejlődés útjára, ezek nélkül Szeged nem •város, hanem egy nagy falu volna és ebben a faluban a -polgárok vagyonának értéke és jövedelmezősége .tizedrész értékét sem képviselné a mainak. A háborút megelőző időben 1913-ban a város megállapította a beruházási programját és, elhez szándékozott kölcsönt megszerezni- Az -előirányzatok összege 27.515.100 korona volt. Ekkor a város leltári vagyona 78 millió, adóssága 23 millió, tiszta vagyona 55 millió koronát tett ki, abban az 'időben Magyarországnak törvényhatósági joggal íeln(húzott városai (25 város) 298.337.100 korona (hitelt szándékoztak igénybe venni, ebben .szerepelt Szegednek a fentebbi 27 millió korona beruházása hitele is. Szeged itt is az arany középúton szerepel, vágyom erejűhez mérten- mondhatni, a legmérsékeitebben. kivánt a hitellel élni Hogy e tekintetben összehasonlítást tehessünk, nehánv. törvényihatósági városnak 1913. évi vagyoni helyzetéről -és kölcsönszükségletéről a következő adatokat közlöm: A város neve A város A város Közs. Kölcsön vagyona adóssága pótadó szükséglet Arad 41.619.206 13.103.121 74% 7.060.000 K Debrecen 137 966 685 34.688.746 42%'60.000.000 K H.-M.-Vásárhely 11.193.783 3.283.424 75% — K Kecskemét 43.315.213 19.618.968 30% 15.805.000 K Kolozsvár 31.052.163 15.092.438 76% 6.040.000 K Nagyvárad 60.316.789 35.219.967 57% 14.650.000 K Pécs 31.090.415 13.369.745 64% 14.000.000 K Pozsony 48.846.081 39.560.003 42% 20,000.000 K Szabadka 55.251.936 12.330.720 39% 6.000 000 K Szeged 78.480.191 23.557.571 50% 27.515.100 K Temesvár 32 951.893 24.521 628 5%-- 5,000.000 K Újvidék 15.137.625 4 507.061 65% 20.000X00 K Ezekből a felsorolt adatokból láthatjuk, hogy míg Hódmezővásárhely nem szándékozik (ujabb beruházási hitelt igénybe venni, addig Debrecen 60,000.000 'kölcsönt ke-recasgsanbabeheaunbshbbsaiiibbcaaushhaesbseaiia'sbbikaiaaaai sett és bizonyára az erősebb haladás utján nem Hódmezővásárhely jóravaló, hanem Debrecen adósságcsináló közönsége v Nem fűzöm tovább a város hitelére vonatkozó fejtegetéseimet ebben a szük keretben, hanem részletezem, bogy mi célra .ki'vá-nta városunk 1913-ban a beruházási hitelt felhasználni: 1. Köl-csön-konvertálásra 700.000; 2. Közegészségi célokra: kórház 4.551.000, csatornázás 7.000.000: 3. Kulturális célokra: iskolákra 900.000; 4. Kereskedelmi és gazdasági célokra: vásárcsarnok 1.500.000, városrendezés 400.000, vasút »2-900.U00; 5. Közigazgatásra: városháza 0.500.000; 6. Katonai célokra: laktanya és barakkokra 3.600.000; 7. szociális célokra: (köztisztasági telep, nwnkásházak 320.000: 8. -Etikai élet céljaira; temipjoimépitésre '3.200.000; 9. Vegyes célokra: 944.100 korona. Ebből a 27.515.100 korona összegii beruházási" 'hitelből esik: 1., jövedelmező 'befektetésre 20.393.000. 2., nem jövedelmező befektetésre 6.422.1000, 3., függő kölcsönök 'visszafizetésére 700.000; összesen. 27.515.100 korona. Végezetül csak azt említem meg, hogy •Debrecen, Temesvár és Bozsonv e kölcsönök jó részét már igénybe vette, annak üdvös eredménye jelentkezik' is fejlődésükben. Lépjünk mi is egyet előre bátran a biztos 'haladás utján, ne féljünk a hasznos bei^Jjj-, zási hiteltől. Ncino. Az oroszok az olaszokkal akartak egyesülni. Ezzel az offenzívával be akarják végezni a háborút. —• Amerikai, angol, francia és japán közreműködés. — Hága, junius 17. Ldfidonból jelentik: Az; örosz offenzíváról Moszkvából jelentik Oroszország mindén rendelkezésére álló íiaderőt a német-oszt-rálk-magyar frontra küldött. Ez alkalomból az antant mindenféle módon segítségébe -volt. — Láttam — igy mondja el a tudósító — amerikai automobilokat, angol egészségügyi oszlopokat, francia ágyukat és repülőgépeket'. Egyre ujabb és ifjabb orosz csapatok érkeznek Szibériából, Kaukázusból és Mandzsúriából. Sokezer olyan ff jut vettem köztük észre, aki nem idősebb 16 f vésnél és ősz férfiakat, akik már jóval tul vannak az ötvenen. Ezek az emberek elmondották, ihogy odahaza faluikban egyetlen férfi sem maradt. Mindenkinek be kieliett vonulnia. Azt mondották nekik, hogy azért viszik el őket, hogy a maguk szeméi 'vei láthassák a nagy győzelmet, amelyet Oroszország fog aratni ellenségein. Megígérték nekik, 'hogy még a tél beköszöntése; •előtt hazaküldik őket, inert addig véget én a háboru. — A katonák elmondották azt is, hogy Szibériában most minden munkát 'hadifoglyok végeznek- Az u-i ezredekben az újoncokat 6—14 (hétig tartó kiképzésben részesítették, hogy megtanulják á fegyverre! való bánást és a fontosabb katonai parancsszavakat. — Ami a tüzérséget illeti, minden ütegnél egy vagy két francia oktató tiszt van beosztva. Azonkívül nagyon sok japán tiszt •is van a tüzérségnél. — Orosz tisztek elmondották, hogy általános a vélemény, hogy ezzel az offenzívával be is végződik a háboru. Mielőtt helyőrségükből elindították volna őket. fetolvastik: ták előttük a cár hadiparancsát, amely szé? bitit a hadsereg ezúttal döntő dalába butul. Senki sem -maradhat otthon, amig a győzelmet ki nem vívták. Az orosz tisztek ismételten kifejezték előttem azt a reménységüket, ihogy néhány hét alatt átmasiroznak Ausztrián és egyesülnek az olaszokkal. Ha ez elkövetkezik, akkor a bolgár és török haderők vagy megadják magukat, vagy fogságba jutnak. Londonból ínég a következőket jelenOroszországnak az a szándéka, hogy a a Dunán, valamint a keletre vezető vasúti vonalakon a közlekedést és hogy ezt felérhesse, valószínűleg szükségessé válik, hogy ideiglenesen román területeket is megszálljon. A szövetségeseknek nincs ugyáj) háborús szándéka Romániával szemben, azonban olyan kényszerhelyzetben vannak, ,mint voltak Görögországgal szemben. A központi hatalmak ellen való blokád csak, akkor válik teljessé, ha a Romániából való bevitelt is elvágják. Az oroszok Vladimír Volinszkij és Brody felé nyomulnak Bem, junius 17- A Journal jelenti Pétervárról: Luok régiójában az oroszok nyugatra Vladimír Volinszkij és délre Brody 'irányában nyomulnak előre. A régi front legnagyobb része kezünkben van Bécs, junius 17. 'A száraz igazság még, az orosz jelentésekből is kiolvasható. Ha figyelmesen nézzük, ezek nyomán is konstatálhatjuk, hogy a régi "front legnagyobb (része a kezünkben van. És ha ez igaz s még