Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-17 / 141. szám

déimagyarobszag Szeged, 1916. jvmiua 17. A tanáos javasolja a közgyűlésnek, mondja kí, 'hogy a kivánt teriileteket a mérnöki hivatal vázlatai szerint átengedi az iskolák céljaira. Gyakorlati gazdasági telep céljaira Alsótanyán 20, Szatymazon 19 holdnyi terület átengedését kivánja a miniszter. A rendező pályaudvarnál öt 'hold földet konyhakertinek. A város ezeket a területeket örök tulajdonul engedi át a kincstárnak. A város egyes módosításokkal kész megadni a miniszter által kivánt hozzájárulást. Az építkezés költségeihez nyolcvanezer koronával járul a város, ebből azonban az iskola felszerelési költségeiből, amelyet az állam fedez, húszezer korona megtérül. A bizottsági tagok a javaslatra nem .ettek észrevételt, mire az elnök, — tekintéttel arra, hogy ingatlan átengedéséről van szó — névszerinti szavazást rendelt ei. A közgyűlésen harminchat városatya volt j jelen, mindnyájan a tanács javasíata mellett foglaltak állást. A közgyűlés ezzel véget ért. Az albánok közt. 1916. junius 1. (A Déhnkigynj'pttsizág hfulbuvúiUtd. mun!áfájától.) A . ánicra kerültem ismét; naponta- hegy. . völgyön barangolok néhány embere^ 1 és rajzolgatom a papirosra a ifont-c. ->dü pontokat, helységeket, utat és vizvonalat. Bőséges alkalmain nyílik megismer keü ni az albánokkal, a szokásaikkal, amikről kár volna meg nem emlékeznem. Errefelé részben katolikus és részben molhame-dán albánok laknak Az utóbbiakat inkább arnautának hívják, c ehol ise található olyan község, amelyben a házak egymás mellett utcamódra sorakoznának. Egyes házcsoportok it't-oti't még képződtek, de rendes faiu képét egv se nyújtja. Az ivén házcsoportokban legtöbbnyire egy rzshöz tartozók laknak- A házak inkább allyal, vagy szénával fedeti- fakalMnak nevezhetők, amelyekben több ágra szakadó család húzódik meg. Rendszerint az a szokás, hogy az apával1 él a fiu. az unoka és a tiöbbi leszármazott. Nősülés ésetén a fiu nem válik ki, hanem- a nőt a házihoz hozza, ahol az asszonyoknak, ha a Ihelv megengedj, külön lakosztályuk van. a nők lakosztályába idegen nem teheti be a lábát. Érdekes, hogy a katolikus albánnak a felesége még ismerős mohamedán albán előtt se mutatkozHiatik, mert! utóbbinál is ez a tilalom uralkodik. Mas idegen elől azonban, ha a házigazda: rk -az illető megnyerte a rokonszenvét, nincs: mindig elzárva. Nagy gazdagságra vall, Iha valakinek közönséges, nyers palával fedett kőháza, Vagy ahogy itt nevezik, kulája van. Ilyen helyre én is nagyobb bátorsággal térek bo előzetes értesités mellett, mert tudom, hogy 'valami kis harapni valóhoz hozzájuthatok. 'Az előzetes c issités, ami rendes körülmények közt az odavaló muítár (biró) utján történik, azért szükséges, hogy az asszonyok elrejtőzködhessenek. Térjünk be például Zecsir Szadiko kulájába, amely, mint mindegyik, emeletes- A földszinten 'találjuk az istállót. Innen haladunk teljes sötétségben falépcsőn- fel a második emeletre, ahol már némi világosság dereng. De hol hagytuk ei az első emeletet? Ha a lépcsőn járó menetközben a nagy sötétségben figyelmesen jobbra tekint, a 'feljáró közepe táján ajtót vesz észre. Ez a nők lakosztályának bejárója. 'Benn koromsötét leltet, mert csak a második emeleten van néhány akkora "ablak, hogy a fejünkét kidughatjuk. A félreértés elkerülése végett meg kell azonban említenem, hogy a kula a mi tisztességes földszinti házainknál nem maga-sa'bb, noha már a második emeletről teszélek. Itt tartózkodnak a férfiak és ide jutunk mi is vendégek, előbb persze a belsőbe. Bútor egyáltalán nincs. Ahogy a belső szobába belépünk, szemben a 'falba épitett szabad tűzhelyet látjuk. Oda felsepert iires szobaközépen vezet. Jobbra s balra közönséges szőnyeggel betakart és fával elkerített fekvőhelyek 'találhatók- A fal tövélen párnák vannak. 'Még valami pódiutnfélét láthatunk. Ezen imádkozik a mohamedán. Igen szívesen fogadnak bennünket, különösen engem, a kapitányt. Ugyanis minden tisztet kapitánynak neveznek. Készséggel adják, amijük van. Alig hogy leülünk, a gazda magasodorta kész cigarettáival kináí meg. — Ealim-inerst, — imondom neki. Végtelenül boldog, hogy albánul köszönöm meg áz udvariasságot. A cigarettához tartozik a tűzhelyről vett csíptetővel vagy kis tálcán odatartott parázs is. Mert részemről az éle/lem a fontos, ezután érdeklődöm- Kapok tejet, tojást és néha tyúkot is. Mindezt kiegészíti a kukorica-imálé, az ő kenyerük, amit ugyan nem kértem, de mégis hozzák. A szakáidsomi hamarosan elkészíti , a vacsorát és késsel-villával a sajkámból jóízűen elfogyasztom. 'Minden mozdulatomat megbámulják illő tisztelettel tett észrevétel kíséretében. Most meg ők látnak az evéshez. Előbb valamennyi megmossa a kezét, az arcát és a derékról' leszedett törülközőbe törülköznek. A szoba közepére helyezik a lábatlan, arasznyi magas kerek asz- | talt. Körülülik törökösen. Az asztalra kerül | egy nagy tál felforralt édes tej és melléje • a kukorica-máié. Ritkább eset. mikor ezt az I állandó menüt- egyéb is kibővíti, ami nem lehet más, mint turó, vagy sajt. A tejet kerek fakanállal fogyasztjákM'ás evőeszközük nincs. A málé't tördelve osztják szét. Evés után következik a szájmosás, aztán a dohányzás. Késő estig elbeszélgetnek. Éjjel senki a házból ki nem moz dul. Az épületen lőrések vannak az esetleges védeknezés céljaira. 'Még az illemhely is az emeleten van. Ilyen helyeken rejtőzött el sok fogságba esett magyar és menekült meg a szerbek ifejiveszett visszavonulása közben. Ebből az időből származik -ez az irás is, amit közlök: K . • . 1915. nov. 25. Bizonyítvány. Bizonyítom, hogy Moharein Szolimanev török vallású, de Ihiven követi a mi jó szerétet királyunk rendeletét. Felkérem minden vele találkozó 'hazám fiát, ihogy ugy kimélje meg untadén bánfástól, mint saját édes apját. -Ha a jó Isten ugy akarja mint mi, ugy én megsz-abadulok és ezt ő neki köszönhetem. Még a török ur'alom alatt őrmester völt a hadseregnél. Tehát felkérem minden velem érző hazámfiát, hogy íme-g ne mérje sérteni. Csak kérjék és 'mindenben segédkezni fog. Nagy János 6. R. gy. d. ez. tizedes. Vedd tudomásul Nagy János, ha élve hazakerültél, hogy Moháremnak bántódása nem esett. Homo. A Briand-kormány megingása. — A francia kamara titkos ülésének előzményei. — Genf, junius 16- A francia parlamenti körök hangulatára jellemző a Hcmmo Fwhoim ci'rnii lapnak az a tudósítása, a mely a kamara keddi üléséről szól, melyen tudvalevően Albert Fpyre radikális képviselő javaslatára elhatározták, hogy a kamara junius 16-áu titkos ülést tart. Áz érdekes tudósítás a következőket mondja: Albert Fm>re tudvalevően Verdun környékének ki nem elégítő védelme dolgában interpellált, valamint azt a kérdést vetefte föl, hogy iki viseli ,az elkövetett hibákért a? felelősséget? Az interpelláció szövege rövid' és világos. Briand már egy hónap óta mindig talált rá -módot, hogy kibújjon ez elöl) az interpelláció elől. Briupd nagyon Ihalkan, szerényen éj? behízelgő módon- adta meg az interpellál cióra ,a választ. Szónoklata nélkülözött min-, den -fényt és maga a szónok is mintha erősen megöregedett volna. Meghallgatták, azonban senki sem sietett a támogatására^ Jeges némaság környékezte. A miniszterelnök azt mondta, ihogy a ihadügyí -bizottságnak már megadták a felvilágosítást és meg fogják adni a kamarának is, csak meg kell várni ennek az idejét. Briaind olyannak látszott, mintha birái előtt a vádlottak padján lett volnaFavre rögtön válaszolt a miniszternek. Beszéde 'rövid, világos* energikus!és mozgalmas volt. (Mérsékelt hangot használt és a kamara mindenfelől közbekiáltásokkal bátorította. j Brictfuhtpk válaszolnia kellett. Újrafölment a tribünre és nagy závarban kezdte meg beszédét. Ugy látszott, Ihogy ingadozott alatta a talaj. — Mindenről felvilágosítást fogok adni, szólott, az általános politikáról, a külügyi politikáról és a hadvezetésről is. Nagy mozgás .támadt és irónikus közbekiáltások harsantak feléje: \ — De mikor? ( — Jumts 16-án — válaszolta a miniszterelnök. ' — Elfogad ám, — jegyezte meg Fpvrp. F Vártiay L HitoyVIjewWfcfta Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivíil leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 20-ig.