Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-17 / 141. szám

Szeged, 1916. junius 15. DÉjjMAGYAROKttZÁÖ 5 Igy történt, Ihogy Briand anélkül, ihogy akarta volna, kénytelen volt kitűzni a ka­mara titkos ülését junius 16-ára. :Ugy lát­szik, az ingadozó kormány Favre és tár­sai kegyelméből néhány napi haladékot ka­pott életének meghosszabbítására. A francia és belga vezérkar jelentése Sujtóhadiftzálkís, junius 16. A francia vezérkar legutóbbi jelentése igy szól: (Este 11 óm.) A Maas balpartján csa­pataink tüzérségi előkészítés után roham­támadással elfoglalták a Mort Home déli lejtőjén lévő német lövészárkokat, 130 fo­goly, köztük 3 tiszt marad/t kezünkön. Ghat­tancourt Vidékén és a 304-es magaslaton erős tüzérségi tevékenység. A Maas jobbpartján az ellenség hevesen lövöldözte Tihiaumont- és Souville szaka­szát. Az arcvonal többi részén időnként tü­zérségi tüzelés. Belga jelentés: A rendes tüzérségi te­vékenységen fciVtil a belga arcvonalról sem­mi jelenteni való nincs. Romániát már nem lehet eltán­torítani a központi hatalmaktól Rotterdam, junius 16. A .Cmpctnt buka­resti tudósitója megállapítja, ihogy a román politikában a középponti hatalmak javára beállott változás mindinkább megvalósul és mind nagyobb megelégedéssel /fogadják. Senki sem kívánja már, hogy Románia a háborúban résztvegyen. Még Filipeszku is igen csalódottan tért vissza oroszországi útjáról és az antant javára való további agitálást, ugy látszik, teljesen hiábavaló­nak itéli- Nyilvánosan is kijelentette, hogy nem hihet többé a középponti hatalmak tel­jes vereségében. Nap-nap után ismert po­litikusok a középponti hatalmakhoz való csatlakozás mellett foglalnak állást. A kö­zépponti hatalmak el'len való (föllépésről immár semmiesetre sem lehet szó. Az olaszok Schiot féltik Bern, junius 16. A Corriem cteila Sem ,irja: Az osztrák-magyar offienziva egyik' fontos célja Sdhio meghódítása, mert ezt tartják az olasz gyapjúszövetek Manches­terének, És csakugyan hadseregünk szövet­szükségletének nagy része Schioból került ki. Eddig a lakossúg nagy része még nem menekült el, bár az ellenség nagykaliberii lövedékei bőven hullanak a városra. A hollandi sajtó Tisza Istvánról Hága, június 16. A németaltföldi sajtó gróf Tisza István miniszterelnök képviselő­házi beszédét nagyra értékeli. Általában arra irtainak, hogy Tisza gróf e világihábo-"* ruban ama kevés vezető államférfi sorába tartozik, aki sohasem engedte magát tév­útra vezetni, de sohasem is törekedett ar­ra, hogy mást vezessen .tévútra. Amit most •ia magyar képviselőházban kijelentett, telje­sen fedi a tényeket s aki az igazságot akar­ja meghallani, figyeljen Tisza gróf sza­Vaira, HÍREK oooo — A képviselőházat elnapolták. Budapesti tudósítónk jelenti: Beöthy Pál elnök három­negyed tizenegykor nyitotta meg a képvi­selőház pénteki ülését. Az inde'muitásnaik és a pénzügyi egyezménynek harmadik ol­vasásában való megszavazása után Beck Lajos indokolta meg a iföldbirtokreformra vonatkozó indítványát. Rámutat arra, hogy mennyit mulasztottunk a háborút megelő­zően. és milyen feladatok várnak ránk á háború után. Foglalkozik a németországi telepítési politikával és összehasonlít ja a mi viszonyainkkal!. Indítványozza, bogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy a reform keresztülviteléhez szükséges lépéseke f azonnal tegye meg, az előkészítés érdeké­ben alakítson országos bizottságot és az összes intézkedésekről a képviselőház leg­közelebbi ülésszakában tegyen jelentést Kifejti, hogy a iháboru rávezetett bennün­ket' sok hitára, amelyet a földhirtokpolititka terén elkövettünk. A helytelen földbirtokpo* 1 bikának óriási méretű kivándorlás lett a következménye. Rámutat a külföldi, külö­nösen a németországi ,földbirtokpolitikára. A földbirtokpclitika radikális reformjától függ Magyarország jövője. Orói Tisza Ist­ván miniszterelnök reflektált Beck Lajos beszédére. A kisbirtokosok anyagilag ma erősbödtek, — mondta a miniszterelnök. Az utolsó évtizedekben a nagybirtokosok szántóföldállománya örvendetesen csök­kent. Elismeri, hogy a birtokpolitika sür­gős rotor inra szorúl, azonban á termelés •fokozására a kisbirtok sok nem alkalmasak. A telepítési akció foJyiík. A magyar nép szabad akar lenni, nei boldogítsuk tehát a népet öröktérlettel vagy járadék-birtokkal, ami terhes, A kormány síulyt helyez a bir­tokpolitikára. Beck replikája és a minisz­terelnök viszonválasza után a képviselőház Beck Lajos indítványát nem tűzte napi­rendre. Az ülés ezzel befejeződött. A Ház legközelebbi ülését jutius, 4-én tpétji. Köz­ben a szakbizottságok tárgyalni fogják az adójavaslatokat. — Személyi hír. Dr. Cicatricis Lajos főispán pénteken ette Szentesre utazott. — A polgármester Budapesten. Dr, So­mogyi Szilveszter polgármester Budapestre utazott, hogy a városok kongresszusának választmányi értekezletén résztvegyen. A vá­lasztmány a vidéki városok közélelmezési ügyeivel foglalkozik. — Az állami tisztviselők a háborús segit­ség módosítását kérik. Az állatni tisztviselők országos egyesülete memorandumot inté­zett gróf Tisza István miniszterelnökhöz és ebben az előterjesztésében azt kéri, hogy a közszolgálati alkalmazottak ujabb háborús segítségéről szóló törvényjavaslatot módo­sítsák. A memorandum összehasohlitó ár­táblázatot közöl az élelmiszerekről, amely pontos adatokkal mutatja az elsőrendű közszükségleti ciklkek drágulását a háború kezdete óta. Megemliti, hogy a tisztviselő fizetése még a háború előtt is alig volt elég. a megélhetéshez, most pedig úgyszólván képtelenség megélni belőle. Hivatkozik a memorandum a hadügyi kormányra, atrtely az itthon szolgálatot teljesítő tiszteknek és katonai tisztviselőknek a háborús segítség mérvével jelentékenyen nagyobb hadipót­lékot és emellett olcsóbb élelmicikkeket is :ad. Jól tudjáik a tisztviselők, hogy a háború az igényeknek minden téren való megszo­rítását és az állam pénzügyeinek lehető kí­mélését követeli. E tekintetben készséggel el is mennek a hazafias önmegtartóztatás 'legvégső határáig. Viszont azt sem lehet kétségbevonni, ihogy az lállamttaik minden körülmények között biztosítania kell alkal­'mazottainak minimális jélettföltételeit. Azt kérik most a tisztviselőik, ihogy a háboru9 segítség mérvét elsősorban a családi álla­potnak és fizetési osztálynak megfelelően lefelé ihaladó progresszióval 20—50 száza­lékban állapítsák még. Ha ez bármi okból -nem volna lehetséges, ugy legalább a fize­tési osztályok ihárom tagozata szerint le­felé haladó progresszióval 30—50 százalé­kot lkérnek. Ha pedig ez sem volna elfogad­ható, ugy családi állapotra és fizetési osz­tályra való tekintet nélkül 40- százalékot kérnek minden állami tisztviselő részére­Az állami altisztek, szolgák és drjnokoik se­gítségét általában fizetésük 50 százaléká­ban, de legalább is évi 400 koronában tart­ják méltányosan megállapíthatónak. A me­morandum még kéri a miniszterelnököt, hogy a fölemelt pótlékot már julius 1-től kezdve folyósítsák. — Nem kap tengerit a város. Dr. Somogyi Szilveszter' polgármester málr 'több izben kérte a földmivélésiigyi minisztert, hogy a (rekvirált tengeriből közélelmezési célokra, — a város hizói számára — tiz vaggoní bocsáson a hatóság rendelkezésére. A pol­gármester legutóbbi felterjesztésére pénte­ken a következő távirati válasz érkezett a minisztertől: — Értesítem polgármester urat, hogy a rekvirált tengeri-készletekből hizlalási célokra egy métermázsát sem en­gedhetek át, ép igy nem jogosíthatom (fel a Haditerményt, vagy bizományosait arra, hogy az engedélyezett tengeri mennyiséget a város részére megvásárolhassák, mert a 773—916. miniszterelnöki rendelet a bizo­mányosokat; ily tevékenységtől elzárás ter­he mellett kifejezetten eltiltja. — Szeged és az Acsev. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak csütörtökön délelőtt tar­totta meg 35. évi rendes közgyűlését '.gróf Zelenski Róbert elnöklésével. A közgyűlés egyúttal az Ae se v-nek jubiláris ünnepe volt, mert a vasul első vonalának építését, ezelőtt negyven esztendővel kezdették meg. Azóta aa Acsev kitűnő üzleti vállalkozás lett. Arad- és Csanádul egye .forgalmának legtekintélyesebb részét az Acsev bonyolítja le, amelynek Sze­ged a végállomása. És bór ez a forgalom Szeged felé irányul ós jórészt. Szegedről kap táplálékot, érthetetlen, bogy az Acsev. igaz­gatóságában Szeged nincsen képviselve és liogy a város hatósága mindmáig nem gon­doskodott arról, hogy az Aosev-nél Szeged érdekeinek érvényesülést szerezzen. iEz a magyarázata annak, hogy az Acsev. igazga­tóságában nincsenek tekintettel azokra a nagy érdedekre, amelyeknek figyelembevé­telét Szeged jogosan elvárhatja. Az Acsev. menetrendje például egyáltalán nem számol Szeged speciális érdekeivel és ezért a város ipara és kereskedelme súlyos károkat szen­ved, Miután a közgyűlésen kimutatott több.

Next

/
Thumbnails
Contents