Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-07 / 107. szám

bMM'ÁéfÁÉoMtM Szeged, 191G. májas 7. á szegedi halastavak. \ tanács ujalbb próbára határozta e! ma­gi Miután a véletlen a Fehértó úialait ez­redek alakijában a városi kasszába vándorol­tatta, meg akarja bolygatni a Matyér ős­idők óta biztonságiban élő (halainak nyugal­mát is. Lelhet, ihogy az éhség egyeseket .már jóval1 elébb kivitt a 'Matyér partjaira, amint bizonyos, hogy a Fehér tóról sokan tudták, Ihogy Ízletes balak élnek benne, amikor a hatóságot a k-özinség kivezérelte oda. Szegeden évek óta foglalkoznak egy ha­las:.') létesítésének eszméjével. Nagystílű ter­veket szőttek, talán készítettek is. a meden­céjét kamarai márványból gondolták és a háláit finom aranyszálakból. Partjaira Lom­n'. mellől varázsoltak volna ide regényes, k öi fenyveseket és esténkint szökőkutak kecses cseppjében játszadoztak volna a szi-, nes lámpák kacér sugarai. Nincs az a nagy­úri asszony, -akin- k különb öltözője van, mi. . amilyen medencében élték volna le ké­nyelmes, szépségekkel teljes, térzenés és il­latos napjaikat halak. A szegedi k zél-et minden pontján talál­kozhatunk ilyen pompázó halastavakkal, a mikor a város jövőjéről volt szó. Nagy ál­írnokát szőttünk, merész terveket kovácsol­tunk, intézményekről, álmodoztunk, mind­egyikhez a .milliókról is. folyton azt tervez­tük, hogy un 11 yen lesz Szeged 80 év imulva és közben sok mindenről megfeledkeztünk, a mit a mai Szeged számára kellett volna meg­alkotni. Eljött a háború és kétéves keservén, •front mögötti gondjain kellett keresztül ver­gődnünk. Ih-ogv szeimünk káprázata .meg­szűnjön és a drága halastavak helyett meg­lássuk az értékes és olcsó halakat és ki nyújtsuk a kezünket értük. A Fehértó és a Matyér a halak soka­sága .mellett kincseket érő tanulságokat is hordoznak eddig lebecsült vizeikben. A ha­lastó nem épült meg. a bal megterem, a két szegedi víziben milliós befektetések nélkül •is, a szükség megtanított rá, hogy legége­tőbb bajainkon segítsünk legelőször és olyan intézmények megteremtését vegyük prog­rammunkba, amelyek a mai Szeged számára nélkülözhetetlenek. Ez a városfejlesztési program nem egy nemzedék önzési politi­kája, hanéim a város kiépítésének, fejlesztésé­nek és .gyarapításának egyetlen reális mód­ja. Bizonyára lesz idő, amikor a városban ma fennálló intézmények se terjedelmüknél, se számuknál fogva nem fogják kielégíteni a közszükségletet, azért kinek jutna eszébe, hogy akkora városházát építtessen, amek­kora a SzEcIhenyi-fér, Ihogy még 150 elemit emeljen azért, hogy a dédunokáknak legyen (hová járni, ihogy 250.000 ember számára ké­szítsen vizvezetéget és csatornázási terve­ket, nem Szeged, hanem Csongrád-megye számára. Elemi iskola annyi kell. hogy min­den szegedi gyerek beiratkozlhassék, a víz­vezeték és csatornázás a város egész belte­rületére. De mi tűimen tünk ezeken a mérete­ke". Majdnem fényűzési poliiii át ifolytat­"JU-UK, eddigi -városfejlesztési programmunk megvalósítására évtizedek és legalább 50 iiiiiió kellenek. Teendőinket a város eddigi fe'lődése, elsőrendű szükségletei és pótlásra ég megértett hiányai megszabják. Ezeken a ke'eteken ezután tu'lmenni és álmodozásb ; esni arról, ihogy milyennek szeretnők mi a várost 50 év ma , bűn lenne. Végezzük el jól, buzgón, lelkiismeretesén lés lelkesen azt,, aimit ma meg kel' csinálnunk, több kötelessé­günk nincs, a további az ujabb generáció dol­ga. Az ábrándozás fiatal leányok, dolog­talan asszonyok és poéták előjoga, a város­építő legyen reális, a földön járjon és kezét a .kor ütőerén tartsa. .A -szegedi halas-tavak története igy szö­vődik értékes szegedi mesévé, amelynek ta­nulsága a front mögötti Ibairc" egyik legérté­kesebb győzelmét jelenti a dolgozó ihatóság­nck és a kiizdö polgárságnak. Készülődések SzaíonSkinál. Bern, május 6. Az Eciho de Paris je­lenti Szalonikilból: 'Szófiai értesülések -sze­rint a bolgár hadügyminiszter amerikai új­ságíróknak kijelentette, hogy az angol-fran­cia csapátoknak Macedóniában való jelen­léte folytonos veszedelem a bolgárokra és azért -Bulgáriának legsürgősebb feladata lesz az első alkalmas nercet megragadni arra, hogy támadást intézhessen a szalonikii front ellen. A szalonikii Opinion cim-ii lap jelenti, ihogy a bolgár hadügyminiszter szemlét 'tar­tott a Xantiban összevont bolgár csapatok •felett, hogy meggyőződhessék arról, elég erősek-e egy iketlegés angol-fmncia táma­dással szemben. Szófia, május 6. A Balkanska Tribun a •értesülése -szerint a korfui szerb főhadiszál­lásról öt tábornok érkezett Szakmikibe, hogy átvegyék a szerb sereg, parancsnokságát. Az egyik tábornok a következő nyilatkozatot tette a szalonikii expedícióról: — Ma már csakugyan észrevehető, hogy az angol—francia hadvezetőség telt komolyon vehető intézkedéseket a macedó­niai fronton. De még ezek sem elegendők arra, hogy biztosítsák a sikert. Nehéz -tüzér­ségük nincs, aimit pedig a Prcvenve-ou el­indítottak, azt a német buvárhajók a tenger­Le siilyesztették. Nehéz ütegek nélkül pedig semmire sem jutunk ezen a -fronton. A nagy haditanács kiil-önben is kimondotta,- hogy ha Verdiin elesik, föladják a görögországi ak­ciót. A balkáni helyzet változatlan. Szalonikinál lelőttek egy Zeppelint. BUDAPEST, május 6. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harcté­ren a helyzet változatlan. ííőFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 6. A nagy főhadiszállás jelenti: Egyik léghajónk a Szalomikiba tett útjából nem tért vissza. Angol jelentés sze­rint lelőtték és elégett. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Bem, -május -6. Szalonikiból jelentik, hogy Sarmil tábornok most jött vissza szerr-eszi szeirileyíjárcl, ahová több magas­ra ngu tiszt is elkísérte. A tábornok odanyi­latkozo'tt, hogy a szalonikii—szeoreszi ut­vonalat akarta megtekinteni, mert azon bonyolítják le -a görög csapatok és a görög lakosság élelmezését. Elrendelték a macedóniai bolgárok sorozását. Szófia, május ó. A -bolgár kormány eU rendelte az akku-pált területen élő 1889— 1894. években született macedón férfilakos­ság sorozását. A sorozásokat a -legközelebbi napokban megkezdik. Olasz vélemény a szalonikii helyzetről Bern, május ó. A Sccolo szalonikii tu­dósítója jtelenti: Április elején a legtöbb né­met csapatot a szalonikii frontról Verdur.hoz szállították, ugy, hogy Gevgheli és Doiran körül alig van több két német hadosztály-, nál. A bolgárok is nagyobb sereget küldenek a rcimán határra és igy a központi hatalmak­nak az angol-francia csapatokkal szemben alig van kétszázezer embernél több katoná­juk. Viszont sokkal több ágyút vontak itt össze és a közlekedési utakat egészen kija­vították. Ilyen körülmények között azt as egyre erősebben jelentkező föltevést, hogy a németek már a közeli jövőben támadást in­téznek ,a macedóniai front ellen, minden kri­tika nélkül kell fogadnunk. Szakítás várható Görög­ország és az antant között. Berlin, május 6. A B. Z. am Mit tag je­lenti Szófiából: Kormánykörökből eredő in­formáció szerint a Görögország és a négyes szövetség közti viszony a legközelebbi idő­ben valószínűleg döntő fázisba fog lépni. Egy vezető bolgár személyiség kijelentette, hogy a négyes szövetség Görögországot a végle­tekig akarja bosszantani &s ezért számolni •lehet -azzal, hogy a legközelebbi napokban Görögország és a négyes szövetség között szakításra kerül « sor. Athén, május 6, liliot athéni angol kö­vet megjelent Skuludisznál 'és lebeszélte a gö­rög kormányt áriról a tervéről, hogy csapa­tokat szállítson Korfuba, -mert ebben az eset­ben -elkerülhetetlen volna az .antant csapatai­val való összeütközés, j, í Amsterdam, május 6. Londonból jelen­tik: Görögországgal szejmben komoly rend­szabályokat várnak. Határozottan azt hiszik, hogy az angol földközi-tengeri hajóraj Sar­raii tábornokkal egyetértően kényszerrend­szabályokház fog folyamodni, amelyek egy­előm görög kikötök megszállásában nyilat­koznának meg. Az oroszok határzárral és blokáddal fenyegetik Romániát. Stockholm, május 6. A Novoje Vremja, amely tudvalevőleg egyik félhivatalos lapja iaz orosz ko-rlmánynak, -egyik legutóbbi szá­mában a német-román gazdasági megegye­zéssel foglalkozik és Iheves szavakkal fakad i ki ellene: — Románia — irja — mostantól kezdve egyáltalában nem szabhat semmilyen irány­ban feltételekét Németországnak, miután tel­jesen ki van szolgáltatva ennek. A LokaUtn­zeigerben mégjelGU hivatalos kommüniké­ből kiviláglik, hcigy Románia a határait meg­nyitotta a közpdnti hatalmak és szövetsége­seik tmnsziifí forgalma előtt. Ez azt jelenti, hogy Románia 'egyszerűen Németországnak adhatja az Oroszországból kapott sárga re­zet is. Már ez az egyetlen lehetőség is ele­gendő volna 'arra, hogy Románia blokádját mindenféle szépiptíntból kinyilatkoztassuk. Reméljük — folytatja az orosz lap — hogy külügyminisztériumunk elegendő energiávojí fog birni a román kormány provokáló maga­tartásának megtorlására. A német-román kóAeskedelmi megegyezés súlyos csapás az egész négyes szövetségre. • 4

Next

/
Thumbnails
Contents