Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-25 / 122. szám

Szegeti, 1916. május Szépészet.; •Nap n;.p után lapozgatván vidék: nagy­városok politikai napilapjait, a szemünk gyakran akad meg egy-egy érdekes híren. Érdeklődéssel böngészgetjük az olykor szür­kén nyomott, legtöbbször eleven és szin'es sorokat. Milyen a közéletmez és másutt? Hogy áillnak a színházzal? Reagál-e ereseb­ben- egy-egy nagy harctéri sikerünkre en­nek vagy annak a városnak közönsége, mint a szegedi? Milyen imás városok közélete a háború második évének vége felé, amikor a béke galambok plasztikusan kezdének kidom­borodni árnykép-életükből és már-már meg­elevenednek, amikor hadseregünk a világ ámulatára hatalmas csapásait méri az olasz haderőre? Milyen intézménnyel gazdagabb imás város, mint Szeged, mii van. nekünk, aimi másoknak nincs, mi nincs nékünk, ami másoknak van, hogy működnek a mi intéz­ményeink és hogy a másokéi és hogy .mű­ködnének azok az intézmények, amelyek más városokban jók vagy .rosszul töltik be (hivatásukat, ha Szegeden működhetnének? 'Nagy magyar városok sokszor élénk és -értékes közéletének ilyen tanulmányozá­sa közben egyre gyakrabban ötlik szemünk­be hir árról, hogy a szépészeti egyesület ülése elmaradit. A legnagyobb elfogultsággal sem lelhet elmondani, hogy Szeged szegény egyesületekben. Sok, majdnem a kelleténél töbp az egyesületünk, egyik-másik értékes, talán hézagpótló' működést fejt ki, de vari bizony olyan is, amelyiknek egyéb célok adtak életet és erőt a működésre. Szépé­szeti egyesületünk nincs. Mossuk -kezeinket, na valakinek e sorok -azt az ötletet adnák, hogy végre egy egyesület, amilyen még nem működik nálunk, munkába hamar, fel az ingű j jakkal, amíg meg nem csinálja más. N-ern akarjuk lekicsinyelni a „szépé­szeti" egyesületek működését, amelyeknek ülése — a -lapokból- látjuk — igen gyakran elmarad. Ugy látszik, a szépészet iránt ad­dig nyilvánult meg egyes, városok társadal­mában erőteljes érzék, amig a szépészet őre gyanánt a szépészeti egyesület meg nem alakult. Azután már azok dolga llett a szé­pészet, akik az egyesület megalakulása, vagy a vezetőségbe való bejutás révén sze­rephez jutottak. Ugy valahogy érezzük, hogy a szépészethez a szépészeti egyesüle­teken kívül a város hatóságának és mérnök­ségének is van valamelyes köze és biogy a szépészeti egyesület az iparban legtöbbször szegény, agrikulturában konzervatív, keres­kedelemben, is a jövőt sóvárgó magyar vá­rosokban beteges fényűzés. Miért nincsenek társadalmi alakulatok arra, ihogy idegen­forgalmat csináljanak, hogy segítsenek ipart teremteni, munkás-osztályt nevelni? Miért a szépészet az, aminek minél előbb való tö­kétetesitéséhezi a legtöbb magyar, város tár­sadalma segítő kezet stet nyújtani a ható­ságnak? Minek a cilinder, amig rongyos a cipő és miért aranylánc, amig foltokkal teli a mellény? Talán igazuk van azoknak, akik a vi­lágháború közeli véglét, jósolgatják. Mi dia­dalmasan álljuk meg helyünket ma is és készülünk a nagy harcokra, amik a -háboju befejeztével itthon- várnak reánk: közélet­ben, műhelyekben,, irodákban, iskolákban. A szépészeti feladatok államnak, városoknak aligha adnak különösebb gondot. A világ­események nem a szépészeti, hanem a nem­zeti, állami és nagy gazdasági problémák hatalmas evolúciója volt. Szépek az egye­nes utcák, a stilusos házak, a tiszta körutak, de_ sokkal szebbek az egészséges lakások, a jól kereső, elégedett és kóroktól nem fer­tőzött emberek, a csatornázás, a vízvezeték, a világítás, a kórház, az izmosodó ipar, a fejlődő kereskedés, az intenzív földművelés, a földhöz jutott paraszt és a jól kereső mun­kás. De jó nekünk, hogy szépészeti egyesü­letünk nincs. A Balkánon változatlan a helyzet. BERLIN, május 24. A nagy főhadi­szállás jelenti: A balkáni harctéren a hely­zet változatlan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.; BUDAPEST, május 24. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A balkáni harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Semleges lapok délfiroii offenzivánkrói — Olaszország sorsdöntő órája. — Bukarest, május 24. A Politique rámu­tat arra, hogy az olaszokat a magyar és -osztrák csapatok támadása .védekezésre szorította. A támadás a legnagyobb nyug­talanságot keltette az olaszok körében. Helyrehozhatatlan hiba még nelm történt, tagadhatatlan azonban, Ihogy a szerepek megváltoztak és a védekezőből támadó lett. A magyar és osztrák csapatok mostani si­kere fölülmúl minden eddigi sikert. Károly Ferenc József trónörökös csapatai olasz földön arattak győzelmet s máris nagy rést ütöttek az olaszok megerősített vonalába. Kopenhdga, máhis 24. Olaszország sors döntő órája ciánén az Extrabladed ezt irja: Ha az olaszok megülik a hadüzenet évifor­dulóját, a dél tiroli események keserű csötp­pek lesznek az áldomások kelylheiban. Ugy látszik, ihogy az olaszok nem képesek a magyar és osztrák csapatok előnyomulását föltartóztatni. Az olasz sajtó nem is igyek­szik elpalástolni nyugtalanságát. Azonkívül az óriás földrengések is tompítani fogják a jubileum „örömét". / A német sajtó elismerése. Berlin, május 24. Az egész német sajtó az olasz hadüzenet évfordulójáról, megem­lékezve, rámutat arra a hősies magatartás­ra, amelyet Ausztria és Magyarország az Isonzónfronton, valamint Dél-Tirolban az olasz -még,rohanással szem-ben állandóan ta­núsított. A Vossische Zeitung irja: Mint magá­tól értődő dolog, alig érdemel említést, hogy Ausztria és Magyarország szövetségesei szi­vükben mennyire ott vannak a dél-tiroli fronton. Berlinben, és a német birodalomban mindenütt az osztrák és magyar támadás sokat igére kezdete emelkedett hangulatot keltett. A Kjetizzeitung igy végzi cikkét: Az dl asz hadijárat egy éve a csalódások és vereségek esztendeje volt Olaszországra nézve, a győzelem és a dicsőség éve Ausz­tria és Magyarország számára. A Vorvaerts Olaszország első háborús évének eredményeként ,a rengeteg mértékű eladósodást, a pénzrendszer megrongálódá­sát, az általános elszegényedést és a kül­földtől valló gazdasági függést állapítja meg, .mig az Albániára és Kis-Ázsia egyes ré­szeire vonatkozó reménykedéseket véglege­sen eltemetetteknek lelhet tekinteni. Az olasz nemzetiségű osztrák hadi­foglyok az olasz hadseregben. Lugano, május 24. A Secolo azt irja, Ihogy a nyáron kétezer olasz nemzetiségű osztrák hadifoglyot szállítanak Olaszország­ba és beosztják őket az olasz hadseregbe. Elmaradnak az olasz ünnepségek. Zürich, május 24. A „Sdhweizerisohe Tele­gra-fien-Informatian" milanói jel-e intése szerint valamennyi olasz miniszter elhatározta', .hogy a hadüzenet napjának évfordulóján passzív magatarfást tanúsít és nem jelenik meg nyil­vános helyen. Barzilai -máira tervezett -beszédét elhalasztották és a „felszabadítandó területek" minisztere Caivour halála napján, junius 6-án Torinóban akar beszélni. (Bud. Tud.) Az olasz sajtó meddő fáradozása. — Nem tudja félrevezetni a közönségét. — Zürich, május 24. Az olasz sajtó napról­napra idegesebb lesz, mert bánmennyire eről­ködik is, nem tudja félrevezetni a köz-véle­ményt a dél'tiroili hadiilnelyzet alakulása te­kintetében. Hogy -milyen eszközöket hasz­nál fel a félrevezetésre, kitűnik az klae Na­ziomtle tegnapi jelentéséből, amely szerint osztrák-magyar részen Roveretót elveszett­nek tartják. Igen- nagy zavarba hozza az olasz lapokat az a tény is, 'hogy a francia lapok az oliaszok ellen az emlbertelenség vádját emelik, mert n-ain segédkeztek egy (francia léghajónak, amely a szúrd tenger­parton elpusztult és amelynek legénysége a tengerbe veszett. Az olasz nép a háború befejezését kivánja. Lugano, május 24. Megbízható liirek szerint egész Olaszországban, főleg deleit egyre nő a nép elégedetlensége és mind vi­lágosabb jelei mutatkoznak annak, hogy a nép a háború befejezését kivánja. Észak­olaszországban is mutatkoznak ezek a szim­ptomák. Biuja környékén több posztógyár kénytelen volt üzemét beszüntetni és az ezek bői elbocsátott munkások éheznek. Como környékén egyidejűleg több szállodát és vendéglőt zártak be. A hangulat Felsőoldpz­országban is olyan, hogy a háborús izgatók ujabban is megkísérelt agitációja ott sem fog termékeny talajra találni. Harc a tengeren. '' Genf, május 24. (Havas.) A Langue d'Oű ne-vii 1500 tonnás gőzöst szombaton a Föld­közi-tengeren; német tengeralattjáró elsü lyesziette. A hajó kapitányát elfogták, mert a -hajó védekezett. Utasok nem volltak a ha­jón. A legénységet megmentették. Rotterdam, május 24. A Lloyd-iigynök­ség jelenti: A „Qir,mama" nevű 2250 tonnás olasz gőzös és az „Anastasiós Kronos" 1901 •tonnás görög gőzös elsiilyedt. Bukarest, május 24. Egy orosz lőszer­szállító hajó, amely Szebasztopolból Reni -felé volt ut-ban, bolgár aknába ütközött és legénységével együtt elsiilyedt.

Next

/
Thumbnails
Contents