Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-21 / 119. szám

Szeged, 191b. május 21. Francia vérpazarlás a 304. magaslat előtt. Queri György, a Behin&r Tagéblatt egyik terotiéri, tudósi tója jelenti illapján'ak: A német hivatalos jelentés tegnap egész röviden, és nyugodt Ihaügon eanlékezett imég a franciáknak 'a 304. ntagaslat ellen intézett ismételt támadásáról. Ezt az akciót (heves tüzérségi előkészítés előzte nneg. A tüz a dobpergés szerűségen főiül is emelkedett és 'aztán hirtelen megszűnt, hogy a rohamozó csapatok megtehessék élső ímegfepetésszierü ugrásukat. Ámde a mi rögtön meg indított elhárító tüzünlk csirájában Fojtotta el a fran­ciáknak ezt a .kísérletét1 ás. A imái (május 19.) jelentés szerint a franciák az e magas­latért vívott küzdelemben ismét (hozták sú­lyos áldozatokat. A francia ínad vezetés me­gint hü maradit oly rég gyakorolt módszeré­hez és folyton ujabb és ujabb csapatokat dohát erre a rettenetes frontba, amely már annyi hadosztállynikat (megőrölte. Ez alka­lommal sok színes volt a francia csapatok-^ ban. Általában ők a francia hadsereg legjobb ro'híwnozói. Idegeik azonban csodálatoskép­pen sokkal kevésbbé kitartóak a tüzérségi tűzben, mint a fehérekéi. Az ezredek felé-, ben vegyesek és a francia fehér katonák" se.ithetőleg igen jó küiönlegies csapatokból vannal kiszedve. De a feliadat ezen minden reményre jogo'sftó válogatott csap átoknak is tulnehéz volt. 'Miként a Verdun előtti 'viszonyokat is­merni vélem, ezen támadás vezétőrníek is megvolt a zsebükben a kemény és szigorú parancs, aimflyeneklkel BazeRüre tábornok visszahódító csapatait a végsőkig iparkodik sarkalni. Az ut, aimeílyen a rohamhullá'mok­'niak: haladni ok kell, n,éhol igen an eredek másutt teljesen fedezetlen. Magától értető­dő. hogy a német ütegek egész sora állaín­dóan be van áHiitva erre a terepre. Az első rohamozó jöire vaszáport okádínak az ellen­ségre. Ezzel egyidejűleg zárótűz alá kerül a várrá kiépített Esnes a 310. magaslatig és azon ,is tul. A fehér és szines csupa t ok cinnek da* cára három támadást intéztek, de példásan visszavertük őket. A harmadik támadás 'nemes célokat nyújtott tüzérségünknek. A rohamot intéző kötelékek Esnes-n át höm­pölyögtek vissza és a 310. magaslat előtti szabad terepen egész csapatok kerültek ágyú füzünkbe. Feltehető, hogy ezt az újon­nan tűzbe vetett hadosztályt is ugyanolyan megHzedelés érte, mint már a hadosztályo'f egész sorát ezt megelőzően. Az a szívósság, amellyel ia francia had­vezetőség 'visszahódító kisérleteííi megis­métli, amél'let't tanuslkodik, mily nehezére esik neki e két pozíció elvesztése. Másrész­ről azonban fontos annak a megállapítása, hogy mi ;az uralkodó magaslatokat terv­szerűen lépésről-lépésre hódítottuk meg és hogy tüzérségünknek a gyalogsággal való okos együttműködése folytán nem kellett tuiimagas árt élrtük fizetnünk. Az ellenség ellenben nagyon súlyos veszteségeket kény­telen eT,könyvelni. Valami tekintet 'nélküli akarás a támíadóit oly áMtozátokra kénysze­ríti, amelyről Franciaország belsejében sej­telmük sincs, IJjságjaíilk uj'abb é's ujabb frázisokkal azt akarják bizonyítani, hogy a franciák a németeket Verdun előtt a 'hidegre állították. Poincaré Nancyban esküszik a verduni hő­sökre. ö tudj'a, ihogy a népszáj holnapra már .verduni győzőket csinál belőlük. És a francia nemzetnek 'nem valami nagy köze az, amely a nemzetet fefl eszméié® re és an4 nak a belátására bírja, hogy Franciaország :itt óriási véráldozatokat pazarol el. Iparostanonc-otthon létesítése Szegeden. (Saját tudósétónktól.) Dr. Somogyi Szil­veszter polgármester szombaton délután öt órára ad hoc bizottságot hívott össze, hegy az állami iparostanonc-iskola és ezzel kap­csolatos tanoncotthon létesítése érdekében az illető szakkörökkel, tanácskozásokat foly­tasson. A polgármester istatertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket a hatóság gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi államtit­kárral folytatott, az iparosltanonc-oktatás fejlesztése tárgyában. Közölte a megjelen­tekkel:, Ihogy az iskolával kapcsolatos tanonc­otthon .létesítése lóvenkint körülbelül hetven­kétezer koronába kerülne. Abban az eset­ben, ha ez a kiadás fedezve volna', illetve, ha a város, az iparkamara és az ipartestület garanciát vállal, ;az állami az iskolát téti a saját költségén. Az értekezletről tudósításunk a kezű: Dr. Somogyi .Szilveszter elnök üdvözli a megjelenteket és közli, hogy ez az érte­kezlet folytatása annak a hivatalos, tárgya­lásnak, amelyet a hatóság az államtitkárral folytatott és amelynek egyik tárgya az >ipa­rositanonc-oktátás volt. A város adja a .tel­ket, az állam felépítteti az iskolát, azonban az iskolát ip'aros tanonc-otthon n a! szeretné egybekapcsolni. Az államtitkár ugy képzeli az iskolát, ihogy tizenkét nagy tantereimben az egyes ipari ágakban nyernének a növen­dékek oktatást. .Az otthon kérdését illetőleg első sorban azt állapították meg az előző tanácskozáson, Ihogy 150—200 tanoncnál egy tanonc napi él-látása egy koronába kerülne. Ezt a kidaást az állam képtelen fedezni és, épen ezért azt kérte az államtitkár, hogy a város tárgyaljon ebben az ügyben az ér­dekeltekkel, hogy milyen összeggel volná­nak hajlandók hozzájárulni. Ennek az érte­kezletnek — fejezte be a polgármester — tehát ez a tulajdonképeni tárgya. Kecskeméti Antal: Ipar nélkül nem le­het meglenni. Nálunk, — sajnos — az ipar nincs ugy kifejlődve, mint kellene lés ebben a város hatósága is hibás. Most azonban uj 'éra előtt állunk. Indítványozom!, hogy egy szűkebb bizottság nyolc nap alatt intézze el az iparostanonc-iskola'- és ottihoh létesítésé­nek ügyét ugy, bogy szeptemberben mind a két intézmény megnyitható legyen. Az. intézményt a polgármester elnökiésével egy bizottság kezelje, ennek tagjai a kereskedel­mi és iparkamara, az ipartestület és a mun­kás szövetség vezető tagjai legyenek. Az értekezlet tagjai az indítványt el­fogadták, Az iparkamara és ipartestület jelenlevő elnökei (hozzájárulásukat bejelentették. Az iparkamiara évii 2—3000, az ipartestület évi 500 koronával fog hozzájárulni a tanonc­o'tltbon fen tartásához. A hiányzó összeget — tanonconkiint és havonkin't Ihusz koronát — a mesterek fogják fedezni. Az a terv is felmerült az értekezleten, _ hogy az otthont ideiglenesen az ipartestület helyiségeiben rendeznék be. A polgármester a tárgyalás eredményéről, jelentést tesz az államtitkárnak. Békevágy. 1916. V. 19. Löw Immánuel, • .Megadom esőzósteket alkalmas időben, hogy hozza meg a föld termését és a mező fája teremje meg gyümölcsét. És nyomtatás­tok a szűre'et éri, és szüreteléstek a vetést éri és jóllaktig ehetitek kenyereteket és bá­torságosan lakhattok országotokban. És bé­kességet adok az országban, hogy mikor le­feküsztök, nem lesz aki fölriasszon és kiir­tom az ártékony vadat az országból és fegyver nem vonul át földeteken. Sőt ti ül­dözitek el ellenségeiteket és elhullanak előt­tetek fegyver által. És közületek öten százat űznek, és százan tizezeret űznek és ellensé­geitek előttetek fegyvertől hullanak el. És hozzátok fordulván, megszaporítalak és meg­sokasítalak titeket és szövetségemet szerzem véletek. És ónál avabbat esztek és az ó ga­bonát az uj elől kihordjátok. (M. III. 26 4—10.) Sóvár lélekkel figyeljük, epedve hallgat­juk a hőségről szóló igét. Meghozza-e a föld termését? Számoljuk a gabonaszem fejlésé­nek idején, mikor a buza is hányja fejét, számoljuk újig sugaras és esős, meleg és zord napok váltakozását. Szokatlan mohó­ság köszönti áldó szóval az első korái gyü­mölcs pirosló szemét; kedves ujságul üdvö­zöljük a zöld labodát az uj burgonya gumóját, gondoszlató híradóit az apadó készletek meg­újulásának. Nem vitézségünkön fordul csu­pán, hogy bátorságosan lakhatunk országunk­ban, hanem azon is, jóllaktunkig ehetjük-e kenyerünket, áldott földünk kenyerét, benn­szülött kenyerét. Megrázóan világos írásmagyarázó a vál­ságok e komoly ideje : megtanít felfognunk, megértenünk az irás áldó igéretét. Halljuk az igéret igézetes igéjét: és békességet adok az országban, hogy mikor lefeküsztök, nem lesz, aki felriasszon és kiirtom az ártékony vadat az országból és fegyver nem vonul át hazá­tokon. Kelti az ige a reményt, várakozó re­ményt, nem reményt csupán, hanem kíván­ságot, sóvárgást. Békevágyat kelt, bókeakarat szülőjét. Kicsiny körre, szinte csak egy-egy pontra terjed az ember figyelme: Szük ha­tárra szorul, amit élesen meg tudunk látni szabad szemmel, mint ahogy elenyészően csekélyke terjedésű, amit górcső ezerszeres nagyítása alá tudunk egyszerre fogni. Mint a buzgó imádság áhítatos érzésében tömörül az istenkereső indulat, ugy tömörül a külvilág meglátásában, észlelésében, alakí­tásában egy pontra az erő irányitása. Szóra­kozott keíletlenség helyébe szives készség irányította szorgosságnak kell lépnie, ha cél­tudó munka biztos eredményét akarjuk. Tu­datos akarat gyűjtse, fogja nyalábba, iranyit­sa tüzetesen figyelő munkánkat: ez a gyü­mölcsös munkásság kezdete. Egészséges, erős lélek nem véti el kitűzött irányát, ezért válik vágya, óhaja, eszméje valóságalkotó erővé. Sugalló hatalom az eszme, ha erős akarás közmeggyőződésre, közóhajra váltja. Eszmék vájják a közélet folyamának medrét, irányitják a köziélek megnyilatkozá­sát, kormányozzák a köznek hajóját. A békevágy a béke anyja. ''A békevágy kelese a béke hírnöke. A bókevágy fokozo­dása békeszerző hatalommá válik. Nem szünteti meg egy csapásra a béke-

Next

/
Thumbnails
Contents