Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-30 / 101. szám

/Szeged', 1916. /április 30. DÉLMAÖYAEÖRSZXGÍ másik lassabban, de. összhangban. A vasúti forgalomban balesetek /nem fordultak elő. A csapatiszálütások legforróbb idejében példáiul, almikor másiléili hónapig folytak a es'apatelit'olások az orosz frontról a francia arcvosalra és viszont, csak másfél vonatsiklás történt, egy vonat teljesen kisiklott, a másik vonatnak csaik a gépje és Jóét' kocsija. Ép azé rí mindemkiire, akire a csap a tél tolás feladata liánul, az a kötelessége, Ihogy minden tudását ezen vasutháboru győzelmének szolgálatába állítsa. Ezt nevezik a németek „mozgósításnak." Prohászka birtokreformja és Szeged. (Saját tudósítónktól.) Prohászka Ottó-' kár székesfehérvári .püspök korszakos indítványa kzd útvesztőbe jutni. Az indítvány tudvalevőleg azt célozta, ihogy a latifundiumokat napi lés közalapítványi birtokokat vegye bérbe az áliam és parcellázza öröíkbérielíeknek a haretéreri elesettek utódai és a harctéren rokkanttá váltaik számára. Az inditiványrói most kritikát mond az Egyházi Közlöny. Határozottan, tiltakozik a reform ellen. Azt még nem bánja, llia a latifundiumidkat bérbe adják a .rokkantaiknak, de a papi vagyont — mondja — mm szabad érinteni. Ahelyett nemes, egyszerűséggel felajánlja az érdemes Egyházi Közlöny, hogy adják 'bérbe az alföldi városok ingatlanai/ Az erre 'vonatkozó rész, mely Szegedet is érinti, igy szól: E 'birtökjeik Iterjedelmlei együttvéve három miililió katasztrális hold, tehát kétszer annyi, mint az egyházi birtok. Elsősorban a •községi latifundiumokat kell figyelembe venni. A magyar alföldi városoknak óriási községi birtokaik 'vannak. Így Szabadka városának 40 ezer, Szeged városának 70 ezer, Hódmezövásárhellynek 80 ezer, Kecskemét, Makó, 'Nagykörös, Gegliéíö stb. városoknak 10—30-ezer hold saját földeik vannak. Ezeket most is 15—20 holdas; parcellákban béra községbe'!i lakosok. Ezeket a bérleteket most egyszerűen iföí kell mondani 'és a rokkant katonáknak adni. Elsősorban az illető város, község vagy vármegyei rokkantakat vegyék figyelembe. Azután jöhetnek a távolabbi •vidékről valók. Végzetes tévedés. Hiszen a logika szabályait kissé elhanyagoló cikkíró imaga is mondja, ihogy a városok birtokait már is 15—20 (holdas, parcellákban bérlik. Hogy gondolja tehát azt, ihogy ezeket az embereket a bérleteikből máról-(holnapra kitessékeljék, sok ezer magyar .parasztot földönfutóvá tegyenek, esetileg kivándoróltassanalk. A bérföldekre kötött szerződések hosszú lejáratúak. Azokat megszüntetni nem lelhet. A magyar városok csák egyét telhetnek: eladják a földeket azoknak, akik bérük. A városi birtok bérlőinek legnagyobb része — legalább Szegeden igy van, bizonyára másutt is — a harctéren, küzd azok között, akiknek bérlet1 selrn jutott. 'Bérletüktől tehát ezért sem lelhet őket megfosztani. Prohászka indítványa — kár volt a cikkírónak erről az egyszerű dologról megfeledkezni — bizonyára szókat akarja' örök 'bérlethez juttatni, akiknek béiiföldjük sem volt. Szegedről - Szegednek. — A hadiköicsönről. — Az országban ma legfontosabb kérdésnek tartom a negyedik h'ad.ikölcsönniek sikerét. A" siker érdekében Szegednek a munkában és. áldozatkészségben elől kell járni és példát kell mutatni. Azok, akilk fegyverrel védik a három felől megtámadott Ihazát, rettenthetetlen bátorságukról, önfeláldozásukról és' hűségükről tesznek 20 hónap óta 'Véres bizonyságot. A hazát, védő fiainknak meg kéli adni minden eszközt, hogy az egész világot' ímegrenditő nagy háborúnkat diadalmasan befejez liessük. Éhez pedig ismét pénz szükséges, még pedig igen sok pénz: milliárdok, amiket' az itthonmar adottaknak kell vagyonukból, keresetükből előteremteni s ezzel is szolgálni hazájukat. Az első három ihadiikölcsön jegyzése alkalmával Magyarország népe megtette azt, amit tőle vártak. A .negyedik hadikölesönné! az eddigi várakozásokon felül kell a nemzetnek anyagi erejét a Ihaza védelmére felajánlani, mert ezzel nemesak az országnak, hanem önmagunkhalk lés vagyonúnknak teszünk szolgálatot. A kérdés csak az lelhet liogy van-e a nemzetnek annyi anyagi ereje, hogv a hadveseíéslhaz szükséges milliárdokat kölcsön gyanánt jegyezhesse. Erre a kérdésre határozottan lelhet Válaszolni: igen. Szövetségesünk, a nagy német nemzet már a háború előtti évben csodálatra méltó áldozatot hozott hazája védelmiére, áruikor megszavazta és beszolgáltatta az 1%-os vagyoni adót. Ennek a vagyoni adónak eredménye mintegy 1200 millió márka volt. Ebből megállapíthatjuk, hogy a német nelmzetnek a háború előtti bevallott vagyona 120.000 millió márkát tett ki. A németeknek negyedik hadikölcsöne 11.000 millió márkát eredményezett, ami a mai korona értlék szerint 16 ezer ötszáz millió koronát jelent. :Ha már most irgy Számítunk, h'oigy .Németország lakóinak szánna 70.000 millió lélek, akilk mintegy 14 millió családot képeznek, akkor arra az eredményre jutunk, hegy Németországban minden család körülbelül átlag 1200 koronát jegyzett a negyedik .hadikölcsönre. Magyarországról azt olvas'tuk. hogy a háború előtt a nemzet összes vagyona mintegy 50.000 millió koronát tett ki. a lakosságnak száma husz millió, akik mintegy 4,millió családot képeznek; ha tehát nálunk minden család egyre-másra átlag 600 koronát, tehát csak a telét jegyezné annak amit Németország jegyzett, ugy legkevesebb 2400 millióra kellene emelkedni a negyedik hadikclcsönjegyzéstrek M a gya r o r sz á go n. •Ugy emlékszem, hogy Magyarország népének összes keresete a békés időben évenk.int mintegy 5 ezer millióra ériékeltetett, azt hiszem, nem túlzok, ha a mai háborús értégviszonyok közötti keresetet átlag kétszeresre, vagyis évi 10 ezérmillió koronára értékelem, ebből megállapíthatjuk azt, hogy ha az ország keresetének 25%-át fordítanánk hadikölcsönre. iáikkor a jegyzés összegének 2500 milliónak kellene lenni. A német népnél a hadiíkölcsön-jegyzések bámulatos eredméyei azért nagyok, mert a német nép legalsó társadalmi rétegében is tudják azt, hogy minden kölcsön adott fillérrel elsősorban a maguk vagyonának értékét védelmezik. Innen van az a tüneményes eredmény, hogv a német birodalmi banknál az aranykészletek a háború tartama alatt több száz millió koronával emelkedtek, ezek,folytán a márka vásárlási ereje a mi koronánkkal szemben 30 fillérrel nagyobb lett. Nálunk, sajnos, nemcsak a föld egyszerű tudatlan népe között, hanem még az értelmesebb osztályok között ,is azt hiszik, liogy a háború netáni pusztításai elől akikor védik meg készpénz-vagyonúkat, ha azt eldugják. Eetdig ezzel épen ellenkező eredményt érnek el, mert mentül több fedezetlen bankjegyet kénytelen az állam forgalomba hozni, annál kevesebb minden bankjegy értéke, tehát minden eldugott és rendeltetésére nem fordított tőke a saját maga értékét csökkenti. A iegjobb és legnemesebb bort is élvezhet'ien lőrévé tesszük, 'ha abból állandóan, kiveszünk és. vizzel öntjük fel, nem .pedig tölteléknek való borral. Amelyik gazda igy cselekszik, az saját borát, ezt a borvagyonát teszi tönkre. A pénz íöl'higitásnaik ennél még nagyobb kára van, azért nemcsak hazafias ötelesség, hanem az okosság is parancsolja, hogy mindenki minden nélkülözhető tőkéjét fektesse hadi kölcsönbe. A magyar népnek 'feltétlen bizalommal kell lenni az állam hitele, fizetőképessége iránt, hiszen végeredményben az államnak hatalma is fundamentuma a' pénz értékének. A nemzet aprajának és nagyjának mint egy embernek kell összefogni a hadi kölcsön sikere 'érdekében, a haza oltárára kell hordani minden nélkülözhető fillért és akkor a siker neim maradhat el; az anyagi sikerrel pedig egvütt jár a 'háborúnak győzelmes 'befejezése. Hiszem, hogy Szeged népe megérti ezúttal is a haza 'hívó szavát és példaadólag iog jelentkezni minden szegedi polgár kivétel nélkül a hadi kölcsön jegyzésénél. Nemo. A párisi gazdasági konferenciának nincs hivatalos ndiege. Genf, április 29. (Ha.as.) A második' nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferenciát tegnap dlélután nyitották meg a Luxemburg-palotában Poincaré és Briand jelenlétében. Chaumet elnök üdvözölte a megjelenteket s a tainiácskoz;' fő tárgyául annak demonstrálását jelentett* ki, hogy a szövetségesek gazdasági téren Németország ellen akrank tömörülni. A nemzétlközi kereskedelmi konferencia tagjainak fogadásánál az Elysée-patotában Poincaré elnök beszédet mondott, amelybein többek között rámutatott árra, hogy a szabad elhatározásból származó összejöveteleknek nincsen hivatalos jellegük és csak arra szóigálnak, hogy a konferencia Itagjai megvitassák a kereskedelmi jog kérdéseit és a. k megoldásúra törekedjelek, de ner arra, h y határozatokat hozzanak. Távol át a ke rondától azi a szándék, hogy a parlamentek függetlenségét vágy ia kormányok felelőssegét érintse. PoiWcaré ezután, a barbárok ellen való küzdelemről és a civilizáció védelméről szóló elcsépelt frázisokat ismételte meg és a szövetségesek éltetésével fejezte be beszédét. Nagy zavargások Portugáliában. Zürich, április 29. Mmt 'az olasz lapok Parisból jelenítik, lisszab hirek szerint Coimbrában komoly ösi közés támadt n hatonság és a rendőrség között abból az a1 kálómból, hogy néhány rendőr egy katonát akart letartóztatni. Más katonák meg ak" ták akadályozni a letartóztatást, mire 200 rendőr körülvette a laktanyát. A katonán és a rendőrség között harc támadt, 'amelyné* lőfegyvereket használtak, ugy bogy mindkét részről számos halott marjáét ai küzdlelem terén. Este egy lovasezred és a köztársasági gárda lépett közbe, amelyek 600 katonát letartóztattak és a 'rendőröknek megtiltották a szolgálatot. (JA. T. 1.)